Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-15 / 37. szám

1912. február ,7. i DeLMAGYARORSZÁG 155 Ítélőtáblához, anvely tanácsülésben a bizonyítási anyag újból való felvételét, revízióját rendülte el és ennek foganatosítására Perjéssy Mihály drt, a gyakorlati büntetőjog egyik legkiválóbb munkását küldötte ki. Akiküldött 'táblabíró a- törvényadta széles hatáskörében újból kihallgatta a vádlott tanul, a kik a szoros kérdések íhatiáisa alatt rüegingottak eleinte olyan összthangzatos vallomásaikban és neim egy fátylat hullattak le az ügy homályban maradott részleteiről. 'Kitűnt, hogy a főtárgyaláson és a sajtólban szerterönpent szállóigét szimpla pletykákon és a főszolgabíró „híveinek" hiszeimgondoícimján álápulnak és keletkezésük a közigazgatási hatalom báíJványimádásában feli magyarázatát; hoigv az évtizedekre 'viszszamenőileg előkapart állítólagos hírnök közül1 a.lhirte'íenszáju főszolgabíró mit sem tudott akkor, amikor burkoltan rágalmazó állítását a táblabíró arcához vágta és igy rosszhiszeműen védekezett azok tudomásával a főtáirg váláson; kitűnt végül, hogy a jól szervezett védelem, tanúival és sajtóval! a bíróságot is az ügy téves megítélésére vezette és Simon táblabíró olyan szövevények áldozata a nyilvánosság előtt, aimeüyei az ő személyének és bírói integritásának teljességét nem érinthetik. Az ujabbi tárgyaláson a vádlott megújította a birckü'ldési kérelmét, a tábla biráit elfogultsággal vád'lcván meg, a királyi Kúria azonban a kérelmet, mint alaptalant elutasította. Az uj bizonyítási anvag kapcsán az uj tárgyalást február 15-ére éls 16-ára tűzte ki Ring koffer Lajos dr táblai tanácselnök; előadc'biró Perjéssy Mihály dr lesz, a felebbezés kiküldött bírája. Szegeden óriási érdeklődéssel néznek a per felebbeziéisi tárgyalása elé, amely minden előrelátás szerint egy ártatlanul meghurcolt közszeretetben és ibecsü'ésben álló embernek fogja visszaadni jó .hírnevét éls lelki nyugalmát. A politikai helyzet. (Khuen tárgyalt Andrássyval, Kossuthhal, Justhhal és Désyuel. — Miért beteg Apponyi? — Hétfőig elnapolják a Házat.) (Saját tudósítónktól.) Héderváry gróf ma délelőtt megkezdte az ellenzéki vezérférfiaknál való látogatását a végből, hogy az osztrák kormánnyal való megállapodásának és a királynál történt kihallgatásainak eredményéről még a csütörtöki ülést megelőzően tájékozódva legyenek az ellenzéki pártök. Első utja Andrássy Gyula grófihoz vitte, akinek ugyan nincsen szervezett pártja, de a parlamentnek miniden ellenzékben álló hatvamihetes eleme őt tekinti a vezérnek. Andrássy után Kossuth Ferenccel és Désyvel, majd este Justh Gyulával tárgyalt. Apponyival nem tárgyalt, mert Apponyi állítólag megbetegedett. Régi receptje ez: ha döntő tárgyalásról van szó, Apponyi beteg. Tehát -most is. Délelőtt tizenegy órakor érkezett a miniszterelnök fogata a Margit-rakodőparti Andrássy-palota elé. Héderváry gróf egy óra hosszat tárgyalt Andrássy Gyula gróffal. A tanácskozás végeztével már nagy sereg újságíró várakozott a miniszterelnökre s távoztakor kérdésekkel ostromolták szándékai és kilátásai felől. — Délután folytatom a látogatásokat, — ennyit árult el mindössze a miniszterelnök. Budáról a miniszterelnök a munkapárt klubjába hajtatott. Itt már nagyszámban voltak együtt a párt tagjai, akikkel Héderváry gróf több, mint egy óráig élénken társalgott s fél kettő után visszahajtatott a Várba. Délután öt órára Kossuth Ferenchez jelendte be magát a miniszterelnök. Kossuth Ferenc az értesítés vétele után fölkérte Désy Zoltánt, hogy ugyanerre az időre lakásán jelenjék meg; a miniszterelnök tehát kettejükkel együttesen tárgyalt. Apponyi Albert grófnak a .miniszterelnökkel való találkozása kérdésessé vált, mivel Apponyi tegnap erősebb torokunaindu'la-gyuladást kapott s e miatt ma kénytelen volt ágyban maradni. Nem vett részt ennek következtében a Kossuth-párt bizalmas értekezletén, amelyen a párt állásfoglalásának alapjául szolgáló előterjesztést ő tette volna meg, nem mehet el a Ház holnapi ülésére seim s helyette a Kossuth-párt nevében Désy Zoltán fog válaszolni a miniszterelnök nyilatkozataira. A képviselőház csütörtöki ülésén a miniszterelnclk mindenesetre fölszóttl, még pedig a napirend előtt, hogy ezzel a Ház olyan tagjainak is módot adjon a nyilatkozataira való válaszadásra, akik a véderővitálban már részt vettek, vagy ezután még részt akarnak venni. Az ellenzéki vezérek közül .a legtöbb érdeklődés várja természetesen a Kossuth-párt vezérszónokának nyilatkozatát. A Kossuthpárt szónoka, az Apponyi Helyett fölszólaló Désy Zoltán azt is indítványozni! fogja, hogy a Ház a jövő hét hétfőjéig vagy keddi napjáig napolja el üléseit, hogy ez idő alatt az ellenzéki pártoknak módjuk legyen a miniszterelnök nyilatkozatainak tartalmát alaposan megihányni-vetni. A Ház az indítványhoz előreláthatóan hozzájárul, de maga az indítvány azt is evidenssé teszi, hogy a Kossuth-párt részéről a csütörtöki ülésen nem fog végleges nyilatkozat esni a miniszterelnök prepozíciója felől. A párt különben is csak csütörtöki nyilvános értekezletén fog érdemlegesen foglalkozni Héderváry gróf .nyilatkozataival. Justh Gvula különben ima kijelentette a miniszterelnökkel való tárgyalása u'tán, hogy selm neki, se.m a pártjából senkinek esze ágában sincsen, hogy a nMiszterelncIköt a Ház csütörtöki ülésén fölszólaló szándékában megakadályozzák. A vitarendező-bizottság tegnapi megállapodása szerint ugyan nyomban a technikai obstrukeióba készülnek belekezdeni, de a miniszterelnöknek azt a törvényben biztosított jogá.t, hogy bármikor fölszólalhat, teljes mértékiben respektálják. Justh kijelentése szerint komikus is volna, hogy a mikor az ellenzék állit föl föltételeket, ekkor az azokra válaszo'nl készülő miniszterelnököt megakadályozzák a válaszadásban. A miniszterelnök látogatásainak krónikájához tartozik még, hogy a munkapárt tegnapi pártvacsoráján bejhatíóan tanácskozott a munkapárt vezérembereiveJ is. A vacsora alatt Návay Lajos házelnökkel és Zichy János gróf kultuszminiszterrel, valamint Jankovich és Beöthy alelnökökkel beszélgetett hosszasan s még a vacsora végeztével is sokáig éjfél után a Hungáriában .maradt és Tisza István gróffal és más munkapárti .kiválóságokkal tanácskozott. A kínai köztársasági. Parisból jelentik: Pekingből jelentik: Juansikkai ezt a táviratot intézte Sunjatsnhez: „A nagy ügy, amelyért ön évek hosszú során át küzdött, diadalmiaskodott. /Felvirradt a nap, mikor Kinában megszűnt az abszolút monarchia. A korszakos átalakuláshoz örömmel kivánok önnek szerencsét. A monarchia örökre megszűnt, a köztársaság örökké fog élni." Londonból jelentik: Pekingből táviratozzák: A köztársasági kormány egészen modern mintákon, amerikai módra fog megalakulni. Az elnököt, alelnököt és miniszterelnököt a nemzetgyűlés választja", a miniszterelnök ezután a kinevezendő miniszterek névsorát a kongresszus elé terjeszti. A köztársaság teljes vallásszabadságot és általános védkötelezettségeí, fog behozni. A Magyar Köztársaság a szegedi törvényszék előtt. — Az ügyészség vádirata Nagy György ellen.— (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék esküdtbirósága február 19-én mond Ítéletet Nagy György dr hódmezővásárhelyi ügyvéd sajtóperében. Nagy György dr tudvaltevőlég „Magyar Köztársaság" címen (kiadott folyóiratában az ügyészség vádirata szerint megtámadta az alkotmányos magyar királvságot. Ez az első per Magyarországon, mely a köztársasági eszme kérdésben merült föl s így annál érdekesebb, mert az esküdtbíróság határozatát ebben az ügyben elvi jelentőségűnek kell .elfogadnunk. Az ügy elbírálásánál az a lényeges, hogy a bíróság a per tárgyát képező cikkben nyílt agitációt lát-e a köztársasági államforma mellett, avagy csak tudományos alapon, általánosságban váló akadémikus fejtegetésnek minősiiti. Az ügyészi vádirat egész terjedelmében itt következik: 158X1, sz. K. Ü. 1911. A vizsgálóbíró urnák Szeged. A ./. alatti vizsgálati iratokat a következő vádirat mellett küldöm meg: Szabadlábon levő Nagy György dr terheltet, mint szerzőt a Btk. 173. §-ába ütköző, az alkotmányos államforma nyomtatvány utján elkövetett megtámadásának vétsége miatt azzal vádolom, hogy a Hódmezővásárhelyen nyomtatott és kiadott „Magyar Köztársaság" cimü politikai havi folyóirat 1911. év október 14-én megjelent első számában „Kossuth Lajos országa" felirat alatt közzétett cikknek alább idézett részeiben az alkotmányos magyar királyságot megtámadta. A vád alapjául a fent megjelölt cikknek következő részeit jelölöm meg: „Útnak indul a „Magyar Köztársaság"... bizva-bizik a köztársasági eszme mindenható erejében... Hatalmas erejét bizonyítja, ogy már gyermekkézzel egy uj Herkulesként francia földön trónust döntött porba, koronát tört össze." „Minden nagykora nemzet saját sorsának nra akar lenni. Törekszik a teljes nemzeti függetlenségre. E törekvés követeli a köztársasági államforma megteremtését." „E törekvés nálunk, Magyarországon nemcsak jogos, hanem törvényes is . . . sőt szükséges is." „Felettünk négy évszázad óta idegen család uralkodik. Vére más. Érzése elütő. Gondolkozása rokontalan. Nagy történelmi időkben mindig szemben állott nemzetével a király. Századok óta látja a nemzet, hogy a korona az ő haladásának tilalomköve. Érzi, hogy a királyi palást függetlenségi törekvéseinek szemfedője. Nyomja a nemzet fejét a korona. Akkor volt a magyar nemzet a legnagyobb, mikor az ónodi országgyűlésen és a debreceni nagy templomban a koronát letéve, fölemelt, büszke, glóriás fejjel tett bitvallást szabadságszeretetéről. Rákóczi és Kossuth a koronára állva, emelkedtek fel a nemzet szivébe, az örök dicsőség templomába." „Mindig voltak és lesznek a királyság intézményének védői." „Ezekkel szemben szükséges, hogy az igaz férfiak, a becsületes emberek mindenütt egy táborba tömörüljenek. Ezért szükséges a magyar köztársasági párt zászlóbontása"... „kik nyitott szemmel járnak és ökölbe szorított kézzel imádkoznak." „A gyávaság, a szolgalelkűség valósággal elsikkasztotta Kossuth Lajos republikánus kijelentéseit s a megfizetett történetírás a debreceni trónfosztást isr ugy tünteti fe(, mint valami kárhozatos ballépést"