Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-11 / 34. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁŰ 1912. február i(). még amit az asszony a maga munkájával szerzett is, a férjé volt; a gyermekeik nevelésére és sorsának intézésére az anyának semmi befolyása nem volt; sőt érvényességben maradt századokon át az a törvény, mely a feleséget a férj rabszolganőjének mondotta. Igaz, hogy a gyakorlat a jog eme rideg rendelkezéseit az asszony javára jelentősen megváltoztatta. A nő helyzetében mutatkozó eme belső igazságtalanság eredménye volt, hogy az elmúlt évtizedekben a női jogok követelését szinte túlzásba hajtották. Az igazságtalanságot különben rég érezték, sőt Mary Wollstonegraft (született 1759-ben) már .hangot is adott neki. Saját élete tapasztalata, de meg francia irók munkái is arra késztették, hogy szóval és Írásban tiltakozzék kora nőinek méltatlan helyzete és lelki tartalmatlansága ellen. Jogot követelünk a nőknek cimü hires munkájában szenvedelmes ékesszólással ecsetelte a nőknek emberhez méltatlan helyzetét, de könyörtelenül kijelentette azt is, hogy eddig maguk a nők sem érdemeltek más sorsot, annyira csekély volt a képzettségük s a szellemi érdeklődésük. Majdnem egy teljes évszázad elmúlt ezután, mig Anna Jameson, az angol nőmozgalom tulajdonképeni alapitója, magáévá tette és hirdette sokat gúnyolt és sokszor a sárga földig csepült elődjének eszméit és törekvéseit. Anna Jameson korának egyik legképzettebb nője volt. — Nem azt akarjuk mi, — mondja Russel lordhoz intézett nyilt levelében, — hogy a férfiaktól elválasszanak bennünket, hanem ellenkezően, hogy közeledhessünk féléjük, de ne csak a férj külső életének függeléke és cicomája gyanánt, hanem a szó legnemesebb értelmében !vett szellemi és lelki élete osztályosaiként. Anna Jameson utódai és követői erős hittel és lobogó temperamentummal igyekeztek a női életnek az előbbeni nyilt levélben jelzett céljait megvalósítani. Ebbeli törekvésükben nagy segitségiikre jött a modern gépipar. A gép volt a varázsvessző, ine'ly Penelope kezéből először a sző vő rokkát, azután a varrótűt kivette. A gőz és a mindent fölforgató villamosság egyik háziasszonyi gondot a másik után foglalta le magának. Azelőtt a nő kulcsárnője volt a háznak, most a legjobb esetben gazdasszonya és szolgálója. Ez az átalakuló folyamat Angliában gyorsabban történt, mint más országban. A nő igy a technika fejlődése folytán alárendeltségének nagyobb részétől megszabadult. Csakhamar elkövetkezett az az idő, hogy a nők 'legkülönbözőbb foglalkozás köreit ellepték, a férfiakénál jóval olcsóbb munkadíjért. A gép megfosztotta a nőt otthon viselt trónjától, a nő pedig ugy állt ezért bosszút az évszázadokon át zsarnokoskodó férfin, hogy kidobta a férfit a munkaköréből, elvette a kenyerét és maga helyezkedett el az állásában. Hogy a férfimunkások energikus ellenállásával szemben minél nagyobb sikerrel száilhasson szembe, a nő az emancipáció terén még egy lépéssel 'haladt előre: bánva vállalatokat létesített, tisztára női munkaerővel. A női bányavállalatok alapításánál azonban kitűnt, liogy a nőben nincs meg nagy szervezetek vezetésére a kellő erő és áttekintés. A legtöbb női bányavállalat ennek folytán csúfos kudarcot vallott és rövidesen tönkrement. Csak az a női bánya maradt meg és virágzott tovább, amely a férfi-bánvavállalatokhoz csatlakozott. Más gyári vállalatoknál azonban mind több és több nő nyer alkalmazást, akik nagv általánosságban jól beváltak, kivált mióta letettek arról, a szokásukról, hogy a férfi helyett olcsóbb munkaerőül kínálkozzanak föl. A gyakorlott mnnkásnőkbői felügyelőnők, a női felügyelőkből munkavezetők, műhelyfőnökök lettek, akik befolyást csikartak maguknak ki az üzemvezetésben. Ez a befolyásuk azonban ma még nem valami nagy és í csak a mult század toiencvenes évei óta áll fönn. Ez idő óta azonban a nőmozgalom olyan erőre kapott, hogy ma már átcsap a társadalmi és politikai élet falán. Női páholyokat létesitettek a női jogok propagálására; klubokat létesitettek kizáróan nők számára. Tke Womann s Industrial News címmel terjedelmes folyóiratot alapítottak, mely a nő gazdasági helyzetének megjavításán fáradozik. 1894-ben lady Aberdeen elnöklésével női közgazdasági tanács alakult, mely adatot gyűjt a nőkre vonatkozó gazdasági kérdésekről, ankétokat tart a női és gyermekmunkáról, keresetet ós munkát teremt az iskolából kikerülő leánygyermekeknek. Nincs ember, aki e közgazdasági tanács tevékenységét dicsérettel ne illetné. Mert a közélet egyetlen terén 'sincs akkora szükség a nő közreműködésére, mint a jóléti törvények alkotásánál. KOZMETIKA. Rovatvezető: Varró A. Béla. Mikor szép az asszony ? Az asszony tulajdona a szépség. A szépség: gazdagság, a szépség: erény, a szépség: szellem. Egy szép asszonynak mindent megbocsátunk. Csak a bolond vetheti szemére egy asszonynak szépségét. Ha egy asszony szépség után törekszik, vagy a szépet szebbé tenni igyekszik, ugy benső érzelmeinek, rendeltetésének tesz eleget. Ne nevezzük őt azért kiírnak, cicomázónak, vagy kokettnek, csak kötelességét teljesiti és hivatásának hódol; hacsak szélsőségekbe nem esik és egész létét ennek szenteli. Az észszerüség határain belül a szépség után vágyni élelmesség, létünket aranyozza be, növeli élnivágyásunkat. Oly előnyöket biztosit számunkra, a amelyekről a csúnyának le kell mondani. Hibás a föltevés, mintha szebbé senkisem teheti magát. Hibás és ügyetlenség ily feltevésnek hódolni és életünket aszerint beosztani. A szépséget nevelni lehet. Épen ugy, mint a kertész a csenevész, semmitmondó virágból fáradságos, körültekintő munkával szinpompás virágot nevel épen ugy értelmes (ápolás utján az emberben szunnyadó érzékeket széppé fejlesztheti. Természetes, hogy egy káposztafejből rózsa soliasem lesz. Ahány az ember, annyiféleképen terjesztik nézeteiket a szép fogalmát illetőleg és ez a szerencse, mert saját mivoltjában minden nő szép, mint ahogy a különböző szereknél különbözőképen határozzák meg ia szépet. Abszolút szép asszonyt még nem ismerünk, amely körülmény minden nőnek alkalmat és módot ad a szép elérésére, az azután való törekvésre. Mert minél különbözőbb és eltérőbb a nézet a szép nő meghatározását illetőleg, annál könnyebben esik minden egyes nőnek a neki leghatásosabb individuális szépséget elérni. Hogy kicsiny vagy nagy, karcsú vagy molett, sötéthajú vagy szőke a nő, a szépségére nem lehet mérvadó és befolyással. Fitos orrú, pozsgás arcú nő igen pikáns és kellemes lehet, mig a klasszikus szépség hideg, szögletes vonásaival nem feltétlenül tetszik. Az arcbőr ápolása, a Tenics iidesége minden asszonytól megkívántatik. Amilyen fontos a szép után való törekvés és annak elérése, mondhatnám, különösen fontos a nőnek szépnek is maradni. Minden nő a harmatos bimbó korában, ifjúságában a legszebb; igen gyakran a későbbi korban a nőnek minden bája, üdesége elvész, néha 26—30 éves korban teljesen elvirágzott és szánalmas a kinézése. Amikor önkéntelenül ezt a kérdést teszi fel magában a feleség: mi az oka annak, hogy a férjem már nem a régi, miért mutat több érdeklődést más aszszony iránt? A válasz reá, amilyen egyszerű, épen olyan kellemetlen: mert nem törekedtél szépségedet megtartani, mert férjed Ízlésére nem igyekeztél hatni. Egészséges Ítélőképesség az élethez tartozik, amely megfelelő benyomások, impreszsziók által elvesztetik. Mily helytelenül ítélkeznek azok a nők, akik illetlennek tartják testüket, arcukat ápolni. Igen helytelen az a feltevés, hogy a házasság és az azzal járó apróságok befolyásolják a korán való elvirágzást. Sokkal mélyebben vannak az inditó okok igenis a hiányos testápolásban és a testápolásban való teljes járatlanságban. Azért (igen fontos és mélyreható feladatnak tartom, liogy már a gyermeket hiúságra, testének megbecsülésére és ápolására neveljük. Minthogy nem tesszük, liogy tisztátalan ruhában, fehérneműben járjunk, épen ugy legyünk azon, hassunk hozzátartozóinkra és környezetünkre, hogy testüket ápolják. Jóság, ár és súlyra kell a szappan összehasonlításánál él bevásárlásánál ügyelni A világ egy szappana sem éri el a schicw szarvas szappanét minden )ó tulajdonságában, tisztás ságában, mosóképességében, lágyság^ # ban és olcsóságában. © %m«m»ei«*h«ul«ta»m< Netnénymé íJStSftSSS: se Kossuth L.-sugárnt Késeit tanéeBféle fc^teotaikal martát kanosokba. J^FtS"' AJ!&laí én kftaifíaagatási hivatalnokokart eteíöttsatásr* is. Hmm }«n1fe 6 éra akt! tfeMif,