Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1912-02-11 / 34. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁŰ 1912. február i(). — Ha minket is legyilkolnak a cigányok, akkor elhiszi a biztos ur, hogy baj van? Újra rendőröket küldtek a mulatóba, de a cigányok csak nem jelentkeztek. Másnap azután megindult az eljárás az érdekes ügyben. Meglepő, szenzációs eredményt hozott. A mulató tulajdonosa azokat a cigányokat jelentette fel, akik szerdán bent jártak a rendőrségen és egy liétre iparengedélyt kértek, üst eladásra és üst javítására. A rendőrség először nem akarta megadni az engedélyt, de később, mikor a cigányvajda megígérte, hogy 80,000 korona kauciót tesz le, bármiféle kihágás esetére, megadták az engedélyt. A rendőrségen azt hitték, hogy a cigányoknak még 80 korona készpénzük sincs és ezért mentek bele olyan szívesen az üzletbe. Nagy volt az álmélkodás, mikor a cigányvajda leolvasta az asztalra a 80,000 koronát, A cigányok még most is Szegeden vannak, járják a házakat, kínálják a finom rézüstöket. Dolgoznak reggeltől estéig, pedig épen egymillió korona vagyonuk van készpénzben. Még sohasem láttam millomos cigányokat, kimentem a Sárkány-féle korcsmába. A fedett tánchely alatt tanyázott a karaván. Harminc-negyven csillogó réz üst hevert szanaszét, ami maga is egy vagyont ér meg. A férfiak tiszták, csinosak, nagy ezüst gombokkal a mellényükön. Majdnem mindegyiknek melletverő hosszú fekete szakálla van. Az asszonyaik nem olyan tiszták, de szép, fekete, egészséges emberek. Szerbül, cigányul és magyarul beszélnek. Megkérdeztem egyiktől, hogy hol a vajda? — Az ivóban van, — volt a válasz. Bementem az ivóba, liol hamarosan ráakadtam a vajdára. Melléje ültem ós beszélgetni kezdtünk. Hamarosan megtudtam, hogy nem is olyan nagy újság előtte az intervju, mert már sok újság megírta a miliiomos cigányok esetét. — Milliomosok vagyunk, — verte a mellét büszkén a vajda, de azért dolgozunk. Munkával kerestük a pénzt. Megbecsüljük és még többet akarunk. Mondhatom magának, hogy nincs Magyarországon nagyobb üst gyár, mint a mienk, — Sokan vannak? — Tizenöt család, Jórészt mindannyian rokonok vagyunk. A vagyon is közös. Ugy élünk épen, mint egy kis ország. Én vagyok a vajda, én teremtek rendet. Nem akad sok dolgom, mert törvényellenes dolgot sohasem csináltunk. Nyolcvanezer korona kauciót teszünk le minden városban, ahol letelepszünk. —• Nem féltik azt-a sok pénzt? — Nem, mert ki van zárva, hogy valaki is közülünk törvényellenes dolgot csináljon. — Hol tartják a pénzt? — A pénzt! Na ez kényes kérdés. Nálunk van. Legjobban az lepett meg, hogy a cigányvajda értelmesen és szépen beszélt magyarul. Meg is kérdeztem tőle, hogy hol tanult meg? — Már tizenöt éve, hogy Magyarországban vagyunk. Nem csoda, hogy tudunk magyarul. A gyerekeknek ez is az anyanyelve. Még sohasem láttam milliomos cigányokat, cigány vajdától, hogy mi igaz a rémmeséből? — Egy szó sem igaz. Jártak az embereim ugyan abban a mulatóban, de csak azért, mert munkát akartak keresni. Hisz a szegedi rendőrség is azonnal megszüntette az eljárást. Késő este volt, mikor elbúcsúztam a milliomos cigányoktól. A rendőrségen is érdeklődtem az érdekes vendégek iránt. A legjobb információt kaptam. Szakáll József dr alkapitány is, meg Borbola Jenő dr rendőrségi osztály jegyző is megerősítették azt, amit a cigányvajda elmondott. (sz—m.) SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután: Falu rossza, népszínmű. — Este: Kis kávéház. (Páratlan "/».) Hétfő: Kis kávéház. (Páratlan V3-) Kedd: Cigányszerelem. (Páros 2fi.) Szerda d. u.: Ifjúsági előadás: Falu rossza. — Este: Erdeilak, vígjáték. Bemutató és Daudin György, vígjáték. (Páratlan 3fi.) Csütörtök: Leányvásár, operett. (Bemutató. Páros 1fi.) Péntek: Leányvásár operett. (Páratlan "fi.) Szombat: Leányvásár, operett. Páros sfi.) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszínmű. — Este: Leányvásár, operett. (Bérletszünet.) Csányi Mátyás operája. (Saját tudósitónktól.) Március elsején mutatják be a szegedi színházban Csányi Mátyás operáját, a Péter abbé-1. Az opera először Aradon került: szinre még pedig nagy sikerrel. Majd a vidék legtöbb városában játszották. Végre Szegeden is bemutatják. Csányi Mátyás nevét nagyon jól ismerik a zenei világban; úgyis, mint zeneszerző, úgyis mint dirigens többször tanújelét adta hivatottságának. Péter abbé cimü operája Aradon elhatározó sikert aratott és az egész fővárosi és bécsi sajtó melegen emlékezett meg a műről, melyet a magyar királyi Opera zenébiráló bizottsága is elismerésre méltatott. Azok a szegediek, kik az operának hódmezővásárhelyi előadásán nagy számban jelenvoltak, szintén a legnagyobb elragadtatással emlékeztek meg a mű előadásáról és igy érthető az az általános érdeklődés, mely a miinek szegedi előadása iránt nyilvánul. Csányi Mátyás operájának librettóját is maga készítette el, még pedig Zola Emilnek Róma cimii híres regényéből. Az opera zenéje kozmopolita irányú zenedráma: Csányi motívumokkal dolgozik, ezek szépek, egyszerűek és mindig hiven festik a cselekvényt és az egyes jellemeket. A dalmű meséje röviden a következő: Péter abbé, párisi lelkész egy könyvet irt, melyben az egyház figyelmét a fokozottabb jótékonyságra hivja fel. Intencióit félreértik Rómában és könyve indekszre kerül. Beregot párisi érsek ajánlólevelet ad neki iBoccanera római bíbornokhoz, ki megígéri Péternek, hogy mindent megtesz érdekében, hogy visszavonják az egyházi tilalmat. Don Vigilio, a bibornok házi lelkésze figyelmezteti Péter abbét a Vatikán fondorlataira és főleg a befolyásos és nagyhatalmú Monsignore Nanitól, a szentszék ülnökétől óvja, ki könyvét indekszre tétette és ellene a pápát felbiztatta. Péter a bibornok házában megismeri Benedettát, a bibornoik unokahugát, aki iránt mély szerelemre lobban, de ez érzelmeit önmaga előtt is palástolni akarja és csak az egyháznak akarja szentelni életét. A Vatikánban Monsignore Nani megakadályozza, hogy Péter a pápa elé juthasson, sőt midőn Péter és Benedetta szerelmi jelenetének tanuja lesz, a pápával kiátkoztatja. Péter beismeri, hovv hibázott; szivében a szerelem lángja fellobbant és ő maga egyháztanaival összeütközésbe került, eszméit félreértették; önmagával meghasonlik; a Szentföldre zarándokol, hogy a pápa bocsánatát elnyerhesse. A mindvégig érdekfeszítő, erősen drámai cselek vényt a zene, hol, lirai, hol drámai hangon kiséri. A modem zenedráma raffináit hanszerelési effektusai emelik a zene szépségeit. Az opera szegedi előadását maga a szerző készítette elő, ő tanította be a magánénékeseket és a kart, a premieren pedig ő fogja vezetni az előadást. A dalmű szegedi előadására Mészáros Imre, a magyar királyi Opera igazgatója is bejelentette levélben lejövetelét, valamint képviselve lesz a fővárosi sajtó is. * A Lyra második hangversenye. A Lyra vezetősége most teszi közzé második koncertjén szereplő miivészek neveit és azok programját. A hangverseny, melyet február 18-án, délután háromnegyed hatkor a Tisza nagytermében tartanák, előreláthatólag még az első, annyira sikeres hangversenyt is műsor révén tul fogja sikerében szárnyalni. Közreműködnek Berzeviczy Mária opera- és hangversenyénekesnő, Rriener Miksa drámai hősbariton, a bécsi Volksoper volt íőerőssége, jelenleg a Népopera művésze és a teljes m. kir. honvédzenelkar. Berzeviczy kisasszony ma egyike az ország legkiválóbb és legünnepeltebb művésznőinek, ki ugv hangjának iide szépségével, mint kitűnő élőadókészségével, valamint egyéni bájával s szépségével írappirozza hallgatóit. Legutóbb a Mignonéban aratott feltűnést keltő sikert, ugy, hcr— sikerei révén a Lipótvárosi Kaszinóban önálló hangverseny keretében kellett fellépnie és a fővárosi sajtó elismeréssel hódolt a fiatal művésznőnek. Sámson és Delila és a Mignon operából fog nagyobb áriákat énekelni és Bralhms és Weingartner-tól fog miidalokat énekelni. Nem remélt szenzációt fog kelteni Rriener Miksa (fellépte, ki ma határozottan a Népopera legkiválóbb tagja. A hangversenyiroda vezetőségének sikerült erre a koncertre is megnyerni a honvédzenekart, mely a Lyra legutóbbi hangversenyén annyira elragadta a közönséget művészi öszszetanulással és bravúrral előadott zeneszámaival. Mendelssohn nagy olasz szimfóniáját fogja a zenekar Fichtner Sándor karnagy vezetésével a közönségnek bemutatni és ha még megjegyezzük, 'liogy a zongorakiséretet Csányi Mátyás a kitűnő színházi karmester, elismert zeneszerző fogja ellátni, megállapíthatjuk, hogy a hangverseny nagyjelentőségű lesz Szeged koncert-világában és kétségtelenül indokolja a nagyközönség érdeklődését. A koncertet ismételten a múltkori népszerű helyárak mellett rendezik, jegyeket hétfőtől kezdve kapni Bartos Lipót és ifjabb Árvay Sándor utóda (Szent István Társulat) könyvkereskedéseiben és Békéi dohánytőzsdéjében, ugyanezen helyeken lelhet a jegyekre előjegyeztetni. A részletes programot a napokban közli a vezetőség. * Klasszikus irodalmi est. Irtnnk már arról, hogy Zátony Kálmán, a szegedi színház tagja, Harsányi Margit és Wirth Sári színésznők közreműködésével február 25-én este hat órakor a Lloyd nagytermében klasszikus irodalmi estét rendez. A művészi vállalkozás iránt szokatlanul nagy az érdeklődés. A szegedi közönségnek még alig volt alkalma