Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-09 / 6. szám

1912. január 12. DÉLMAGYARORSZÁG 5 NAPI HÍREK Farsang. Ha a naptárra, meg az üz­letek káprázatosan piros kirakatára nem te­kintenénk, észre sem vennénk, hogy már szombaton kezdődött a farsang. Legszebb, legkedélyesebb része az esztendőnek a viz­kereszt-napjától hamvazószerdáig tartó far­sang. Ilyenkor még a legkomolyabb ember arca is felvidul és együtt mókázik, együtt bolondozik a farsang mulatni vágyó közön­ségével. Vezetőszin a piros. Ez a farsang színe. Minden piros. A báltermek levegője, a báliruihák és a — szerelem. A báltermek par­fümmel telt levegőjében piros dominóba buj­tatott pajkos szemű 6s szája asszonyok, lá­nyok hancúroznak az álarc leple alatt. Kar­neval herceg szilaj, vig idői támadnak fel a farsangi mámorban. Csakhogy abban az időben még .az utcán is minden lépés után „maszkával" lelhetett találkozni, most meg csak az álarcos bálban, ahol a legtöbb ember lelke felszabadul egy esztendő, kpnvenciós terhe alól és naivan, boldogan merül el a sza­badságnak ebbe a kedves lármájába, amikor nem érezzük erkölcsi kérdésnek azt, ha unal­mas, sipító és nagyon féltékeny asszonyunk karján megyünk és közben nagyon szomja­san egy drága harisnyát nézünk. És az édes asszonyunk. is szabadabb a karunkon, az ő szeme is éltéved néha idegen mezőkre. A szabadság nevében. Az egyház, amikor a 5 nagy böjtök közé ezt a pompás szigetet ül- I tette —• valószínűen véletlenül — a tömeg- ( nek a természetét egyeztette össze ezzel, j Amikor a lélek, az indulatok megkorlátozá'sa j után az összesűrített atmoszférának egy le- j •vezető csatornát teremtett, amelyen át a ke- t délyek végighullámozhatnak mindazokon a | periadusokon, amelyekben csak tobzódás rejlik. — A képviselőház összehívása. Buda­pestről jelentik, liogy január 11-ikén, csütör­tökön lesz a képviselőház első ülése a szünet után, amelyen az igazságügi költségvetést kezdik tárgyain [.Hazai Samu honvédelmi mi­niszter legközelebb már be is terjeszti az ujonclétszám és az ujoncmegajánlásról szóló javaslatát. — Szerbek karácsonya. A görögkeleti vallású szerbek most ünneplik a karácsonyt. Az ünnepi nagy istentiszteletet Sevity Lázár plébános celebrálta a szerb templomban. •— Az állami tisztviselők uj nyugdíj tör­vénye. Már irtunk arról, hogy Lukács László ügyminiszter segíteni kiván az összes állami tisztviselők helyzetén s liogy a drágasági pót­lék mellé még családi pótlék kiutalásáról is készit tervezetet. A félhivatalos Budapesti Tudósító jelenti, hogy e tervezet kidolgozá­sával a pénzügyminisztériumban már elké­szültek és legközelebb, amint a pénzügyi hely­zet megengedi, a Ház elé is terjesztik. Ez a tervezet nemcsak a családi jutalókról kiván gondoskodni, de más messzemenő támogatást is biztosit az állami tisztviselőknek. Neveze­tesen reformálják a nyugdij-törvényt, oly módon, hogy a lakbérpótlék 50 százalékát is beszámítják a nyugdíj igénybe. Ezenkívül nagyobbmérmii gondoskodás lesz az özve­gyekről és árvákról. Reformálni fogják a szolgálati idő kérdését is, amennyiben terhe­sebb szolgálatban eltöltött hivatalnokoskodás­nál 40 évről 35 esztendőre szállítják a teljes nyugdijilletékességig szóló szolgálati időt. — Nyomtatványkiállitás Szegeden. Nagy közönség jelenlétében nyilt meg szom­baton délelőtt tiz órakor a szegedi nvomtat­ványkiáHitás. Noha az idő kedvezőtlen volt, már szombaton is sokan nézték meg a kiálli­tást, a második napon oedig az érdeklődés még fokozódott. Tiz óra után Walter Ernő budapesti festékgvári igazgató üdvözölte a megjelenteket és a nyomdászok nevében kö­szönetét fejezte ki Tömörkény Istvánnak, a város hatóságának és mindazoknak, akik ezen kiállítás megtartását lehetővé tették. Majd fölkérte Tömörkény Istvánt, a Somo­gyi-könyvtár igazgatóját a kiállítás megnyi­tására. Tömörkény István szén és tartalmas beszéd keretében vázolta a magyar nyomda­ipar keletkezését és fejlődésiét. Elmondotta, hogy Budán Hess András nyomdájával meg­előztük — Németországot kivéve — az ösz­szes nyugati államokat a nyomdaatapitássaí és talán ma a legelső helyen állanánk, ha ránk nem szakad a három évszázadig tartó török uralom, amely teljesen megakasztotta kulturánkat, igy a nyomdaipar fejlődését is. Tömörkény István megnyitója után Walter Ernő és Wankó Vilmos tartottak magyarázó előadásokat. A kiállításról nagy elismeréssel nyilatkoztak a szakkörök. — A középitési tanács tagja. A belügy­miniszter Rósa Izsó dr, királyi tanácsos, tör­vényhatósági bizottsági tagot újból kinevez­te a középitési tanács tagjává. — Megszűnik a Reggeli Újság. A Szabadkán megjelenő Reggeli Újság, mely­nek felelős szerkesztője Havas Emil dr ügy­védjelölt, a szabadkai lapok híradása szerint az utolsó napját éli. A Bácsmegyej Napló igy ír az ügyvédjelölt ur lapjáról: A Reggeli Ujság, amelynek első száma ok­tóber 9-én jelent meg, egy-két nap múlva, hacsak yalaimi véletlen csoda meg nem menti, hacsak nem akad ujabb áldozat, ki uj ezre­seket ad egy mindenképen lehetetlen vállal­kozáshoz, — véglegesen megszűnik. A Reg­geli Újság üzletileg lehetetlen vállalkozás volt. A felelősszerkesztője derék urifiu ugyan, de kevés tapasztalattal és még keve­sebb eréllyel látott hozzá a hipcsinálás ne­héz mesterségéhez. Malmot vagy szódaviz­gyárat aligha merne csinálni egy ügyvéd is, ha nem ért hozzá. De lapot mer alapítani, pedig ahoz még kevesebbet konyit. Egy csomó pör, sok keserűség, temérdek herce­hurca hirdeti majd néhány nap múlva, hogy a Reggeli Újság — csak volt. A Bácskai Hírlap ezt irja a Reggeli Újság megszűnéséről: Szabadkán három hónappal ezelőtt Reg­geli Újság címmel egy uj napilap indult meg. Lehetne arról vitatkozni, hogy ebben a vá­rosban van-e egyáltalán szükség uj napi­lapra, de arról, hogy nincs szükség olyanra, amilyen a Reggeli Újság, bajosan. Ezt a la­pot állítólag egy részvénytársaság finanszí­rozta, amely a valóságban nem létezik, de létezik — és ez a dologban a legszomorúbb — egy Lánczi nevü férfiú, aki csak Félix, bármennyire szeretne Leó lenni. Semmi kö­zünk sem volna ehez, ha ez mások érdekei­nek rovására nem menne s ha az mások meg­károsításával nem járna, de mert azzal jár, a nyilvánosság szine előtt kell megakadá­lyozni további garázdálkodásait. Aninál is in­kább, mert amit érvényesülése érdekében eszközül fölhasznál, az a legbecsesebb intéz­mények egyike: a sajtó. Ez mindnyájunk közkincse s aki ennek álarcában, a tisztes­ség álarcában, összeütközésbe kerül a tisz­tesség, fogalmával, az olyan biint követ el, amelyet megtorlatlanul hagyni szintén bün. A rabszolgatartó nem elégedett meg azzal, hogy rabszolgákat tartott, hogy agy velőket uzsorázott. Ez nem volt elég. Ma már alkal­mazottjait sem fizeti. Január ötödike van ma s a lap szerkesztősége még ma sem kapta meg a január elsőn jogosan kijáró fizetést. Azt mondja, nincs pénze. Hallatlan cinizmusa felbőszíti még azt is, aki elég szerencsés őt nem ismerni. Maga a Reggeli Újság is megemlékezik a haldoklásról. Havas Emil dr ügwédjelölt ur egy elégiát irt. Többek között ezt irja: „Ta­lán kevesebb tehetséggel, de minden felett álló tisztességgel szolgáljuk a köz érdekét és szolgáljuk ma is." — Katolikus bál. A megszokott fénnyel és pompával fog lefolyni február 1-én a ka­tolikus bál a Tisza-szálló termeiben. E bálát az ügyes, körültekintő rendezés, a nagy láto­gatottság mindjárt elsőizben a legelső elite­bálak sorába emelte s azon a nivón mind a mai napig is mégmaradt. A katolikus bál ma már a farsangnak egyik várva-várt neve­zetessége, amelyről már jóelőre sok szó esik a családokban s amelyre felekezeti különbség nélkül készül és részt is vesz Szeged társa­dalma. A rendezés ennek tudatában történik s jórészt már meg is történt. A rendezőség, amelyben Szeged egész fiatalsága és a tiszti­karok tagjai is részt vesznek, 30Q tagból áll: olyan táncos gárda ez, amelyhez foghatót még a fővárosi nagy bálakban is keveset ta­lálunk. - Bánfalvi Lajos halála. Bánfalvi Lajos, a Szentes és Vidéke felelős szerkesz­tője, a Dugonics-Társaság rendes tagja,. Szentesen meghált. Bánfalvi Lajos Csong­rádmegye és Szentes közéletének, legkivált Dedig a megvei nemzeti munkapártnak egyik vezető kitűnősége volt. Temetése vasárnap volt nagy részvét mellett. A Dugonics Tár­saság koszorúi helyezett érdemes tagja sír­játra. — llázavatá-estély a kereskedők egye­sületében. A Szegedi Kereskedők Egyesülete szombaton este tartotta meg házavatö ünne­pélyét a Somogyi-utcai díszes uj egyesületi körhelyiségben. Az estély várakozáson felni sikerült, a megjelent nagyszámú és előkelő­közönség a legkedélyesebb hangulatban töl­tötte el az idők Fél kilenc órakor úriasszo­nyok teát.szolgáltak föl, majd kezdetét vette­a kabaréelőadás,; ahielyben Mandel Margit, Skuts Kamiin, Faragó Károly, Fischer Ernő működtek közre nagy tetszés mellett. Lövész Antal, :az egyesület kitűnő elnöke tartotta az ünnepi beszédet, amelyben mél­tatta a nap eseményét. Kiemelte, hogy az uj­helyiség lehetővé' teszi a tagok között a szo­ros érintkezést és intenzivebb egyesületi életet, hoz létre; A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd:után nagy tetszés mellett Kormányos Benő dr a tisztikar és á választmány érdemei­ről beszélt. Később tánc következett, amelyet a hajnal órákban is vigan jártak. A rende­zőség lapunk utján mond köszönetet azoknak, akik az estélyen szívesek voltak felülfizetnL Az estélyen a következő hölgyek jelentek meg: , Asszonyok: Rot.h Adolf né, Kardos Rómeó­mé, Mojzes Gézádé, \Yigner Andorné, Kellnea Ferencné, Halidós Jánosné, Stern Ignáené, Löwy Lászlóné; Mandel Hermanné, Eiclmer Edéné, Neu Salamönné, Deutseh Mórné, Flamm Arturné, Singer Dávidné, Bleier Mik­sáné, Kálnai Bélánó, Lövész Antalné, Hirscbl Ignácné, Hirsehl Gyuláné (Nagykikínda), Rosenberg Vilniosné, Szilágyi György né, Pi­lis Béláné, Csűri Andrásné, Merkler A. Her­manné, Lakos Sománé, Paul Adolfné, Boda Bertalanné, Hollandéi- Manóné, Wolff Gusz­távné (Nagykőrös) és még sokan. Leányok: Kellner Gizike, Goldgruber Aran­ka, Boskowitz Ida és Aranka, Wigner Juliska (Debrecen), Mandel nővérek, Wolff Aranka (Nagykőrös), Neu Juliska, Deutseh Mariska, • Fodor Ilonka (Békéscsaba), Hirscbl Teréz és Mariska, Heller Edith (Hódmezővásárhely), Rosenberg Mariska, Singer Ilonka (Arad), Skutseh Karolin és Vilma, Jakobovits Kató, Nagy Józsa és még számosan. — Itt a tél. A hetekig tartó esözeffr locs-pócs után hirtelen a legszigorúbb tél köszöntött bé:'Az egész országban, különö­sen az Alföldön végig viharzott tegnap az; ábnqijrnáfoé itföjárás. Szegeden és vidéken tegnap este* tíz órakor előbb nagy nyárias •zivatar volt, iríajd'félörán át villámlott, meny­dörgött, később 'hideg, metsző szél fu.it, a .mely megfagyasztotta a földet. Reggelre ha­vazott. Nagy vihar, záporeső, havazás s fagv volt Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Zomborban és az egész Délvidéken. — ir inök Otthona. A magános uri nők otthona javára több alkalommal rendeztek már mulatságot Szegeden. Az otthon létesí­tése érdekében különösen Varga Borbála ta-

Next

/
Thumbnails
Contents