Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-09 / 6. szám

1 2 ják, hogy a választójog kérdésében Kossuthék és Justhék között át nem hidalható ellentét tátong. S mig a Jush-párt lapja fújja a riadót és igyekszik felkorbácsolni a „küzdő" ellenzék harci szenvedélyeit, azalatt a Kossuth-párt főorgánuma a béke megkötésének szükséges voltáról elmélkedik és kijelenti, hogy a pártoknak és az országnak a végleges békekötésre szüksége van. Mi ez, ha nem a legnagyobbfoku meghasonlás? Mi ez, ha nem két ellentétes felfogásnak a kialakulása, — az ellenzék kebelén belül? S ha ennek dacára a függetlenségi párt egyik árnyalatának a lapja azt bizonyltja, hogy az ellenzéki pártok között mily nagy az egyetértés, a célok és eszközök közössége, szóval a teljes harmónia: mi azt kivánjuk — szinte az átkozódásának a formájában, — hogy Kossuthékat és Justhékat az egyetértésnek, az érzések harmóniájának ebben a mostani állapotában, az isten sokáig tartsa meg. Választások Franciaországban. Pá' risból jelentik: Száz francia départementban, alz A—G. betűvel 'kezdődő inevüekben vasárnap töltötték be a szenátori mandátumokat. Az első választási nap eredménye azt mutatja, hogy a szenátus összetétele lényegében nem fog megváltozni. Megválasztottak: 33 radikális és radikális-szociálistát, 13 balpárti republikánust, 23 progresszistát, 5 konzervatív, 2 független szociálistát, 28 kerületben pótválasztás lesz, 2 kerület, Guadeloupe és Reuunion gyarmatok választási eredményei ismeretlenek. A progresszisták egy, a balpárti republikánusok nyolc mandátumot nyernek. A reakciósok két, a radikálisak és radikális szociálisták három mandátumot veszítettek. — A tél ugy hiszem, nagyon kemény lehet ebben az idegen országban. — Bizony, erről a télről borzasztó dolgokat mondhatnak el a verebek. — És mégis csak jobb nálunk, délen, ha csak azok a szegény fellahk nem tennék ki a hálókat, hogy bennünket pecsenyének elfogjanak. — Valóban, rossz vallás az egyiptomi valJás, amely megengedi a bennszülöttnek, hogy Ifecskehust ehessen. Ebben a tekintetben mégis csak jobb az északiak hite. — Nagyon jó ország ez az északi ország, különösen a nyári üdülés eltöltésére, de a déli országnak is meg vannak a maga előnyei. — De mégis csak kemény munka minden évben ezt a nászutat megtenni. — Hosszú éveken keresztül megszoktuk, hogy ez az ország a mi szülő hazánk. — Azt mondják, hogy az észak lakói mindig a mi déli hazánkba mennek nászútra. — Persze, kölcsönösen látogatjuk egymást. * \ A második sziiret már befejeződött, az őszi eső zöldre festette a mezőket, a Nilus lárad és a rovarok leteszik tojásaikat a folyó nádasaiba. QÉLMAGYARORSZÁG Manőver a kávéval. (Saját tudósitónktól.) Az amerikai sajtó most egy olyan esetről ad hirt, amely még Amerikában is a szenzáció erejével hatott. A (tudósítás a következő: A börzének tudomására adták, hogy a brazíliai partok mentén hat millió zsák kávét (2400 millió font) a tengerbe dobtak. E pusztítás indokául az szolgál, hogy az amerikai piacon a kávé árát föl akarták emelni. A lapok különböző megjegyzéseket fiiznek az elkövetett manőverhez. Mi a „Chicago Daily Journal" nyomán közöljük a következőket: A kávé ára ma olyan magas, mint még soha az utolsó 20 esztendőben. Az emelkedés 1909 óta 110 százalék. A legjobb minőségű kávé fontja ma 35 cent (180 fillér). Ez a legmagasabb ár, amelyet eddig jegyeztek. A kávéüzérek papírjai ma háromszor nagyobb értékkel bírnák mint ezelőtt két esztendővel. A mai nap hatalmas fokozását jelenti annak iá piaci manővernek, amelyet a braziliai kormány és Németország, Angjia, Franciaország, továbbá az Egyesült-Államok pénzemberei rendeztek. A nevezett lap ezután megmagyarázza, hogy a braziliai kormány miért folytat kávéval ilyen lelketlen üzérkedést: A newyorki Morgan-bank 50 millió dollárt kölcsönzött a braziliai kormánynak. E kölcsön biztosítására a kormány lekötötte az ország kávéterméséből az államot megillető részt. Miután a kávéültetvények nagyrósze az államé, ez a biztosított rész az egész termés egyharmadát jelenti. A kávétermés ebben az esztendőben rendkívül gazdag volt. Azt a részt, amit a kormány a Morgan-banknak biztosított, hivatalosan hat millió zsákra becsülték, zsákonként 400 font kávéval. Ha ezt a nagy tömeg kávét az Egyesült-Államok lakosai között kiosztanák, mindenkire 26 font kávé jutna, j Ha a bank a 2400 millió font kávét a piacra dobná, akkor a kávé ára annyira csökkenne, hogy a lakosság majdnem ingyen kapná. Ebben az esetben azonban a bank nem kapná meg az 50 millió kölcsön födözetét. A bank akkor jár legjobban, ha a pótkávét és a szárított disznómájat adhatja el kávé gyanánt, Gyakran elkerülhetetlen a börzepánik, lia a munkások nagymennyiségű árut termeltek, de sokkal szegényebbek, semhogy vásárló erejükkel a túltermelést elkerülhetővé A szegény fellah ott ül a háza előtt és görbe háttal sütkérezik a napsütésben. Felesége egy kézimalom őröl durrát. A kiéheztetett gyermekek azzal szórakoznak, hogy iszapot kennek egvmás arcába. — Soha sincs ital, soha sincs szárnyas, mindig csak durra! — sóhajt a fellah és feleségére pislant. — Te itt fekszel és nyújtózol és panaszkodol, pedig a fecskék már visszajöttek, — (feleli az asszony nemtörődömséggel. — A fecskék? Mit fecsegsz? — igen, igen. Reggel láttam őket, amint a folyó mentén repültek. — A fecskék? Esküszöm, hogy ma sültet 'fogunk enni. Hamar, ide a hálókat. Allah, légy áldott! Itt vannak a kedves madarak, amelyek nem felejtik el kedves hazájukat. A fecskék letelepednek a nádszárakra és fecsegni 'kezdenek: — Szép szülőföld, szép hon, ahol fecskéket esznek! — Igen, de a nap süt, a legyek jók és a vidék szép. — Ebben az évszakban igen. Minden jó a mi hazánkban, csak a 'hálók nem. És mindenesetre mégis a mi hazánk. — A mi második hazánk. Ubi bene, ibi patria. Aha! az ember jóllakik, ott van a hazája. 1912. január 9. tegyék. Ez esetben , azonban a véletlen segítségére sietett a tőkéseknek, mert eszközt adott a kezükbe, hogy a börzepánikot elkerülhessék és a kávéárakat magasra szöktessék. A bank 2400 millió font kávé birtokába jutott, amellyel szabadon rendelkezhetett. a bank fölhasználta ezt a szerencsés körülményt és tudatosan elengedte romlani a hajóba raktározott kávét, amelyet azután közvetlenül a braziliai part mellett a tengerbe sülyesztett. Ez a hir teljesen hiteles, de ha még nem is volna az, bizonyos, hogy megfelel a valóságnak, mert anmak ellenére, hogy- a kávétermés szokatlanul bő volt, az árak még sem estek, sőt, amint a tőzsde jegyzése mutat ja, magasabbak, mint a legrosszabb termés idején. Igy tudósít az amerikai sajtó. S bizonyos, liogy ennék az amerikai stilü manővernek kihatása lesz az európai kávéra is. A vásárcsarnok. — Tanácskozás a tervezővel. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi vásárcsarnok ügyében hétfőn délelőtt tizenegy órakor beható tanácskozást folytatott a szegedi városi tanács a vásárcsarnok tervezőjével, Strasser Albert mérnökkel, aki épen a tanács meghívása folytán jött el Szegedre. A tanácskozás tárgyát azok az apró módosijtások képezték, amelyeket a vásárcsarnok ügyében kiküldött nagybizottság által máielfogadott terveken óhajtott a tanács eszközölni. Fölmerült az az óhajtás, hogy nem lehetne-e a vásárcsarnokot két emeletesnek épiteni. A tervező kifejtette, hogy ez gyakorlati szempontból sem ajánlatos, de mintegy százötvenezer koronával meg is drágítja az építkezést. A tanács is magáévá tette ezt az álláspontot és a tárgyalások során azután az a megliapodás fejlődött ki, hogy a vásárcsarnokot meghagyják egy emeletesnek ugy, amint az eredetileg tervezve volt, csupán a kupolát épitik magasabbra, /hogy a hatalmas épület külseje impozánsabb képet nyerjen. Az elhelyezés kérdésénél nagyobb vita fejlődött ki. Lázár György dr polgármester azon a nézeten volt, hogy a főhomlokzat közelebb legyen a Kossuth Lajos-sugáruthoz, vagvis a piac ne a csarnok előtt, hanem mögötte a Mérey-utcai oldalon nyerjen elhelyezést. Ezt azzal indokolta meg, hogy a bolthelyiségekért sokkal több bért.kap a város, ha azok a főútvonalhoz közelebb esnek, de viszont egyéb szempontok is szükségessé teszik azt, hogy a piac a csarnok mögött legyen és a piaccal járó szenny, hulladék ne ékitelenitse el a vásárcsarnok előtti területet. Másként lenne a helyzet, ha ezt a részt parkírozni lehetne, de a kérdést megoldani a piac miatt ilyen formában lehetetlen. Ezzel szemben a tanács több tagjának az volt az álláspontja, hogy építsék csak a vásárcsarnokot ugy fel, hogy annak hátsó homlokzata a Mérey-utca vonalába essék és annak főhomlokzata előtt legyen piac. Ennek a megoldásnak volt hive a tervező is, aki azzal a gazdasági szempontból mindenesetre jelentős argumentummal érvelt, hogy a tanyai vasút felépitése esetén a Mérey-utcai Irőbejáróhoz kell egy szárnyvasutat épiteni, amely nem mehet keresztül a téren. Szerinte is sokkal impozánsabb egy a tér felső részén lévő vásárcsarnok és ma már mindenütt ezt a rendszert követik. Kijelenti azt is, hogy ha a vásárcsarnok előtti teret kiaszfaltozzák, akkor az könnyen tisztán tartható. Egyébként ő négy elhelyezésre készített alternatív /tervet, a város válassza azt, amelyik megfelelőbb. Lázár György dr polgármester a tanácskozás végén arra kérte a tervezőt, hogy módosítsa a terveket az elhangzott óhajtásoknak megfelelően, készítsen el egy részletes költségvetést és igyekezzék mindezeket még ebben a hónapban benyújtani, hogy a város