Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-06 / 5. szám

1912 január 6 DÉLMAGYARORSZÁG 15 ból az igényeket minden irányban kielégítően sikerült a programmal összeállítania. Jeritza Mária kisasszony, a bécsi udvari Opera szer­ződtetett művésznője, Rózsa S. Lajos, a magy. királyi Opera művésze és Dienczl Oszkár zon­goraművész szerepelnek a műsoron. Három olyan kiváló művész, akik hivatva vannak egyrészt a hangversenyek iránt érdeklődők művészi igényeit teljes mértékben kielégíteni, másrészt a Szegedi Magántisztviselők Egye­sületének eddigi sikereit fokozni. Jeritza Mária Bécs egyik legünnepeltebb énekesnője, s Buda­pesten a Wagner-Knote hangversenyen tűnt fel. — Kiváló énektudásával, bájos megjelené­sével annyira fellelkesítette a közönséget, hogy számos ismétlése után a közönség virágot szórt elébe, s a terembői az utcáig kísérte lelkes ovációk között. Rózsa S. Lajos művé­szete eléggé ismeretes. Min ,en fehepóse alkal­mával a sajtó egyhangú elismerésével tünteti ki. Dienczl Oszkár művészetét pedig már fölös­leges ismertetni, mert a múltból már kellőleg méltányolta őt a szegedi közönség. A hangver­senyt követő táncmulatság sikere érdekeben szaztagu rendező-bizottság fáradozik. A meg­hivósat a közeli napokban küldik szót. — Jegyek január 20-tól Kezdve az egyesület Helyi­ségében (Kóicsey-utca 11. I. emelet) válthatók. — Hány verseny. A páratlan sikerekben gazdag Várnay-hang verseny ciklus utolsó és talán legtöbb műélvezetet igérő estély e január 22-én lesz, amikor a jelenkor hegedű­művészeinek legkiválóbbja, Szigeti József fog fellépni. Hozzánk jötte előtt a bécsi és -budapesti filharmonikusok hangversenyein vesz részt. Jegyek Várnay könyvekereske­désében kaphatók. — Jurista-bál. A mult év egyik legsikerül" iebb mulatsága volt a Jurista-bál. Tiz évi szü­netelés után elevenítették föl a hagyományo­san szép és előkelő mulatságot a szegedi jo­gászok. A közönség óhajára ebben az évben is rendeznek Jurista-bálat, február 17-én. A mulatságot a birák, ügyészek, ügyvédek, ügy­védjelöltek és más jogi képzettségűek rende­zik. A rendezőség már most buzgolkodik a bál siKere érdekében. — Jelmez-estély. Nagy az érdeklődés a Szegedi Protestáns Jótékony Nőegyesület'ál­tal február 10-én rendezendő jótékonycélu jelmezestély iránt, melyre lázasan készül a 120 tagu rendező bizottság. A páholyjegyek leg­nagyobb része már is elkelt, noha a meg­hivók még nincsenek szétküldve. Amint a közönség hangulata és érdeklődése mutatja, ez a mulatság lesz az idei farsang koronája. A még meglevő páholy jegyek kaphatók az el­nöknőnél, Berzsenyi-utca 2. alatt, reggel 8—10 óráig. — Egyházi beszédek. A szegedi kato­likus nővédő egyesület január 14-én délután hat órakor a katolikus kör helyiségeiben tartja II. közművelődési estélyét, amelyen Budapestről jövő három előadó tart elő­adást: Péter Butytykay a szent Ferenc-rendi budapesti zárda házfőnöke, kiváló egyházi szónok és előadó, Balásné Boglár Ilona az országos katolikus nővédő egyesület alel­nöke fog a fiatalkoruakról és a fogházmisz­szióról előadást tartani, végül Schlachta Margit, a misszió társulat elnöke fog a misz­szió társulatról beszédet tartani. Az előadá­sok között énekszám lesz. Páter Butytykay az alsóvárosi Mátyás templomban 14-én dél­előtt szent beszédet is tart. Az estélyt köve­tőleg vacsora lesz, étkezés a la Carte. — Jótékony-előadás a tűzoltók javára. Érdekes előadás lesz január 17-én este a Vass-moziban, a tűzoltók javára. Ezen az elő­adáson a rendes műsoron kivül a legújabb tiizkatasztrófák izgalmas felvételei és né­hány modernül felszerelt külföldi tűzoltóság fényesen sikerült nagygyakorlata is bemu­tatására kerül. Az igazgatóság a tűzoltói cik­lust kivánta szolgálni akkor, amidőn igazán nagy áldozatkészséggel megszerezte ezeket a gyönyörű érdekfeszítő képeket, amelyből oly szépen kiviláglik a tűzoltók hősies, önfel­áldozó küzdelme a vész helyén, hol önmaguk sokszor egészségük pusztulását, máskor éle­tük sírját találják. Az előadás iránt, amely­nek helyárai a rendesek, már is nagy érdek­lődés nyilvánul. Jegyek a tűzoltólaktanyában kaphatók. — Kettős hold- és napfogyatkozás. Amikor még a tudomány nem állott a mai fokon, az emberek égi jelnek minősítették a hold, különösen a nap teljes elsötétülését. Nem tudták természetes magyarázatát adni a csudának, hogy ez az égitest, amely min­dig világit egy szép napon sztrájkba lép és koromsötétté lesz, megtették tehát az örök világosság forrásából alakuló sötétséget a háborút, a kolerát, tűzvészt, vagy vizözönt bejósló előjelnek. Magukba is szálltak egy egy napfogyatkozás után a népek, megja­vultak és megbánták bűneiket. Ha valamely véletlen szerencsétlenség ennek dacára be­következett, az emberek sokatmondólag rá­zogatták a fejüket és visszaemlékeztek a természeti csudára, amely előre hirdette a szerencsétlenséget. És apáról fiúra szállt a a babona, amely a köznép sorában ma is tartja magát. Nagyon nagy utat kel még megtenni a tudásnak a társadalomban le­felé, hogy főleg a napfogyatkozás ne keltsen rémületet soraiban. Az idei kettős fogyatko­zásnak, amelyet már előre jeleznek a csil­lagászok, bizonyára a legfantasztikusabb magyarázatát fogja adni a nép. Az idei év­ben kettős hold és napfogyatkozás lesz, amelyből azonban Közép-Európa csak az el­sőt fogja észrevenni. Az első holdfogyatko­zás április elsején lesz. Az elsötétedés dél­előtt tiz óra huszonhat perctől éjfél utáni két óráig fog tartani. Az elsötétülés kezdetén a hold Mombassában delelőn, mig a végén Leopoldvilleben, Kongó-államban merőlege­sen áll. Ezért az elsötétülés a Föld mindazon részében, amely a megnevezett helyektől egy kilencven fokos szögön belől fekszik, lát­ható lesz. Igy egész Afrikában, Európában, az Atlanti- és Indiai óceánon, Ausztrália nyugati részén, Ázsia- és Dél Amerikában. Ugyanebben a hónapban, április tizenhetedi­kén lesz az első napfogyatkozás, amely kör­alaku és igy Európában mindenütt látható lesz. Szép időjárás esetén tehát gyönyörű természeti tüneményben lesz részük az em­bereknek. A kör alakú elsötétülés csak né­hány másodpercig fog tartani. Mindenesetre roppant érdekes lesz a fénvnek fokozatos el és előtünését megfigyelhetni, — ha ugyan kellemetlen felhők nem fognak közbelépni. A napfogyatkozás Észak-Amerika keleti Dél­amerika északkeleti részében, az északnyu­gati Afrikában, épen ugy Nyugat-Ázsiában lesz látható. A leghosszabb ideig fog tartani Szibériában, Tobolszkban. A második hold­fogyatkozás szeptember huszonhatodikán, mig a napfogyatkozás október tizedikén lesz. — Tömegpárbaj csendőri közbelépéssel­Szatmárról jelentik: Szilveszter-estén egy kabaré-előadás alkalmából nagy botrány tör­tént Szatmáron. A színtársulat egyik tagja kupiét énekelt, amelynek zenéjében • négy román ur a román himnusz travesz­tiáját ismerte fel és azt követelte, hogy a színész hagyja abba az éneklést. A szóváltás kapcsán nagy botrány kerekedett, amelyről Dénes Sándor, a Szamos cimü szatmári lap szerkesztője részletes tudósitást közölt lapjá­ban. A négy román ur a cikk egyes kitételeit sértőknek találta magára nézve és tegnap Barbul Illés dr ügyvéd és Gyulay István mérnök utján provokáltatta Dénes Sándort. Az ujságiró ugyan kijelentette, hogy a ro­mán urakat személyükben sérteni nem akar­ta, ezek e kijelentéssel még sem elégedtek meg, hanem fegyveres elégtételt követeltek. Az ujságiró Galgóczy Árpád dr főszolgabírót és Sik Elemér dr ügyvédet nevezte meg se­gédjeiül. A segédek kardpárbajban állapod­tak meg, amelyet az újságírónak mind a négy ellenfelével egyidőben kell megvívnia, a sor­rendet sorshúzás határozza meg. A feltételek szerint a kardpárbajt hareképtelenségig kel­lett vivni. Tegnap este vivták meg a párbajt. A négy román ur közül a sors Papp Mihály dr ügyvédjelöltet jelölte ki Dénes Sándor első ellenfeléül. A felek felálottak és igen hevesen csaptak össze. Papp Mihály mellére 15 centiméteres vágást kapott, mig Dénes Sándor fülén kis karcolás esett. Épen meg akarták kezdeni a párbajt a második ellen­féllel, midőn a csendőrség egy szakasza, amelynek a párbaj tudomására jutott, betör­te az ajtót és megakadályozta, hogy a párvia­dalt tovább folytassák. A felek ezzel kezet fogtak s kibékültek. — Mit mond a közönség ? Panaszos levél.) Szeged köztisztaságáról már minden­kinek meg van a véleménye. Ha lámpával is keressük a köztisztaságot, csak piszkot ta­lálhatunk. A Belváros néha-napján még csak hagyján. A külvárosokban azonban belesüp­pedhetünk a sárba és a piszkot arcunkba rö­piti a szél. A nagykörúton kivül eső utcák botrányos állapotúak. Esős időben szinte le­hetetlen a közlekedés. Az átjárókra össze­gyülemlik a sár és ottragad. Nincs, aki elsö­pörje. Most már házikezelésben van a köz­tisztasági vállalat. Reméljük, de el is várjuk, hogy a külvárosokban is megszabadítanak bennünket a sártól és a piszoktól, mert még a gyerekek se mehetnek el az iskolába, ha­nem ottragadnak a nagy sárban. Lehetetlen állapot. A külvárosi emberek alig mernek az r ss inp n iios kocsikban —

Next

/
Thumbnails
Contents