Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-28 / 23. szám

1912. január-28. DELMAGYARORSZÁQ 3 tandó rendes közgyűlés elé részletes javasla­tot terjesszen. • • Szegeden, 1912. év .január; 25-én. Tisztelettel Lantos - Béla és. 110 tarvény-, (hatósági bizottsági tagtársa. A képviselőház ülése. — Csata Andrássy és Justhék között. — (Saját tudósítónktól.) Rendkívül mozgal­mas volt.a szombati ülés. Lukács László és Andrássy (iyu'a gróf. pénteki beszéde körül folyt még ma is fhiwden: az ő beszedők fog­lalkoztatta' elsősorban a' képviselőket. Majd kitört a vihar:. A Justh-párt élesen rátámadt Andrássyra, amiért nyíltan Justhék ellen for­dult. Percekig elkeseredetten, dult a szenve­délyes vita/Majd á Ház az áppropriációt ugy áltaiánösSágb'án, mint részleteiben is' meg­sza váztat: Az ülésről ez a tudósítás szól: Návay Lajo.s ,clpök féltizenegy qrakor nyitja még az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után a Ház folytatja az appropriációs javaslat, tárgyalá­sát.., ].."", .,.'".., ... -.,-•;. ; Giessw.ein Sándor dr az első szónok. Appo­nyi, . Andrássy és, .Lukács nyilatkozatai, : úgymond —, nem .tisztázzák, a helyzetet. A inai helyzetben a természetes elhelyezkedés az volna, hogy a pártok a választójog kérdé­sében csoportosuljanak. Ezr az igazság az/án eldönti :á pMüé dtórdéséö is: a választójog mindennél előbbre való! Tiz év óta nincs re­form, me}y oly égetően szükséges volna, punt a választójogi reform. Tegnap Andrássy a keleti veszélyre figyel­meztetett. Ámbár a Szóló nem hive a bábom­nak, elismeri szükségét a védőképesség növe­lésének.. De ezt a célt leginkább azzal érjük el, ha. a, nép, erejét, erkölcsét, érzületét, lel­kesedését szabadon eresztjük a hadísereghe. Ezt a -célt- térmészófesen' csak népképviselet fogja'betölteni. « '-••" -•'-•' -*• • • A választójogi prius igy nyilvánvalóan he­lyes -követelés és jogos főként az a kívánság, hogy a kormány végre nyilatkozzék á szám dókáról. Hiszen eddig csak azt tudjuk, hogy — phrralitáfe nfeirklöSk-Hivk ázvátMáéó^ jog­nak, de ugy,•••hogy' ne minimális adózás, ha­nem a té-ljesitett munka tegyen'a választó­képesség alapja. Követeli a titkosságot is,' mért enélkül nincs tiszta választás. A német­kőzik az inasommal. Keresi a feleségemet. A méltóságos asszony — mondja ez a disz­krét gazfickó — bent van a méltóságos, ur­nái, ilyenkor szokott hozzá jönni, de ő azt hi­szi, hogy nem .szabad háborgatni; ő azt hiszi — a diszkrét tökfilkó — hogy a mél­tóságos ,ur haragudnék ,.. "j A társaság meg­hökken, megáilanak, tanácskoznak, épen be akarnak kopogtatni, amikor a bezárt ajtó kinyílik és nyolc álmélkodó szempár előtt ki­lép az én- szégyenlős feleségem és mögötte én. Tableau! Stefi: És? Niki: Mit: és? A feleségem meg akart halni szégyenletében. Előbb csak .elpirult és dadogott, azután sírógörcsöt kapott . Stefi: És a tűz? Niki: A tüzet hamar elfojtották, Szerencse, hogy a tűzoltóság csak később jött, mert kü­lönben az anyámon, a gyermekeimen és az összes • cselédeken kiviil még' a tűzoltó­parancsnok is ott állott volna a hálószoba előtt. Stefi: Elsőrangú. Azután? Niki: Azután ...a .szép délutáni találkák­ról szó sem lehetett többé. A feleségem hal­lani sem akart róla. Hát — eljöttünk nász­útra. En előbb Bécset ajánlottam, de a fele­ségem azt mondta. Ihogy ott sok az ismerős. Azután Parist ajánlottam, — az nagyon országi visszaélések nem cáfolják meg ezt,, csak azt bizonyítják, hogy emberileg, lehetet­len:; oly törvényeket alkotni,-, melyek minden visszaélést egyáltalán kizárnak. Nem fél a szocialistáktól; a szó neipe&. értelmében maga is szociálista; sőt azt vallja, liogy a nemzeti jogokban való részesedés u legjobb biztpsiték a kommunisztikns tövekvések ellen. A magyar nemzetnek a jövőben is esak- az lehet az ereje és a felső,bbségfrj ami a múltban volt: a szo­ciális, fejlettség és a demokrácia. Rabszolgák nem tehetnek egy nemzetet sem erőssé, főkö­vetelésünk: adjon a kormány tiszta ;válasz­tójogi .programot-e alkossa meg sürgősen ezt a reformot. Bizalmatlan a kormány iránt s a javaslatot nem fogadja el. (Zajos éljenzés és- taps a' szelsőbaloldlalon. Az egész Justh­párt Giesswein üdvözlésére siet) Batthyány Tivadar gróf a következő szó­nok] aki azért beszél, hogy a vita főnyilatko­zataira a Justh-párt nevében válaszoljon. Andrássy tegnap azt mondta, hogy a több­ség nem presszionálhatja magára az általá­nos választói jogot. Andrássy Gynla gróf: Igen, ezt mondtam. Batthyány Tivadar gróf: De mikof-a koa­lícióban együtt küzdöttünk, Andrássy "is har­colt a többség ellen katonai követelésekért és a választójogért. Sőt a kettőt jnnktimba is hozta. Andrássy Gyula gróf: Nem azt, hanem á házszabályreviziót a választójoggal! BattJiyáríy Tivadar gróf: Azt is, meg ezt is. Sőt Andrássy. kormányt is vállalt az álta­lános yálasztójog megalkotására s ráhelyez­kedett 'arra az álláspontra, hogy előbb kell megvalósítani a' választójogot s csak aztán lehet szó a vóderőrefofim-pl. Andrássy Gyula gróf: Majd felelek rá! Batthyány Tivadar gróf: Ha Andrássynak joga volt a priusz, álláspontjára helyezkedni, jogunk van minekünk, is! Mi csak azt tesz­szitk, amit ő- cselekedett. A fejlődés során, létrejöhet, igy a fekete-.kék blokk, a másik ol­dalon pedig a liberális tömörülés. . Felkiáltások a jobboldalon: A .vörös, párt! Justh Gyula: Inkább vörös, inint fék'éte­savga! • / ., .'.'. .,-] . Batthyány Tivadar ,«i'óf: Rakovszky a nemzeti követeléseket félti a népppdament­lől. Hát ettől nem félti? .Hiszen ;ez mindent elejtett,! . ,, - í ..... . , ... ­Podmaniczky Endre:., Önök mindent kikap­csolták!; messze van; Berlint elfogadta. Ha majd hazamegyünk, most minden a"régi rendbe jö­het in űr'; Most itt; vagyunk. Nászuton va­gyunk.- BoMög vagyok. Epeh ugy szeretjük egymást, mint tiz. éYWT ezelőtt. Vagy talán még jobban. Ugy-e érted, hogy tegnap miért nem kerestelek fel, érted és megbocsátod. Stefi: Igen. Igen. De nézd csak, azt hi­szem Niki: Igen, a feleségem. Te, — egy szót se elölte. (A lépcső felől karcsú szőke asszony­közeledik.) • : Niki (az- aszonyhoz): Nézz ide, ki van itt. Livia (csodálkozva): Stefi maga az? Hogy kerül lde? • Niki: Hiszen ő Berlinben lakik; -egv félév óta a berlini nagykövetségnél vart. Livia: Ugy? Azt hittem, még mindig Ró­mában van. ' Stefi: Én több joggal csodálkozhattam azon, hogy maguk hogyan kerülnek ide. • 'Livth '(JtffoMí SpíillátitSSí •3W léfjéfef: ACfh, én már régen meg akartam nézni Berlint. Kíváncsi voltam rá. Sfefi: Igen, Niki már elmondta., Livia: Igen, nagyon kíváncsi vojtam ra .. .. nagyon érdekelt... (Elpirul] d;e folyékonyán hazudik tovább.) SüméyzN"HnipÖrjA \(eszfég!<Üésék'éíTHpcsol­ják ki a választásokból! ' hór ászylMáytöér "Alik oh; maguk Ts ki tes?1' nek~ínnfciií '-zaj á~ jobbol­dalon.) - Felkiáltások a jobboldalról: Mégis csak. ci­nizmus! Rendre, rendre! . Bikády Antal: -NejJí. szégyenük, magukat t . A jobboldalon errg pagy lárma tört ki, mig­végre az elnök rendet teremtett és Bati­hyányt felszólitotta-;beszóde folytatására. Batthyány Tivadar',, gróf beszéde után; óriási' vihar keletlpí^etL.A Justh-párt éljenez­te Batthyányi]és ez- alatt Andrássy Gyula, gróf szólásra állott fel, i ;'..'.], Az ellenzék percekig: tombolva szünetét-­kért az elnöktől éá 'nem akarta Andrássy! meghallgatni. Az óriási zajon kta'^ztül sivit Sümegi liángja: ' ' _'] ' — Az elnök né páttpskodjék! " •— Mentelmihez!'^ — viszonozza á felszólítási a mun kaptrty Erős esengeté* utánÁYí ro.i/ végre szóhoz jut és odakiált Sümeginek:;. -r* Kikérem magamnak, hógy az elnököt pártöskodással vádolja. Mikor az ellenzék jecsöndesedett Andrássy Gyula grö/ szólalt fel személyes megtámad tatás címén,] Ne ni érti,' miért tá­madta őt Batthyány, akivel sok elvi közös­sége van és miért yédí Lakácsot, akivel nincs semmi közössége. "Neip érti, honnan vették azt a ráfogást, hogy. ő;IzQlálni akarja a Justb­pártot, hiszen épeiWi bivt.a fel a kormányt, hogy tárgyaljon kÖZVctlénül Justbékkal. — Amit önök ákaí-baTc. — fordult András­sy a Jnstb-párthoz, +Tiögy t. i. rá akarják erőszakolni a királyra pz .általános választói jogot; ez Ugyanaz, álhit, annak idején Krís-. tó ff y'cselekedett. ' *• ' Andrássy itt Kfi-tóffira unitat, aki előző­leg á terembe'jött és letilt a jobbközépem Kristóffy a fejééél hpllnf: Andrássy Gyula efr^'f. személyé? kérdésben válaszol Báttby'ánVnhl". Csodálja, hogy Batthyány élesebben; foglalkozott, vele, aki­hez közfelebi) áll, '"hífiifÖLnkácsosál, akivel mindén kérdésben' efléntefben áll. Hír beliigy­íniniázteri működését,Vifögásplták, níiért nenl, mondták még ezt uveki akkor? (Fölkiáltósok a Jirstb-pártpnÉ Mégmb+dtuk,) Ö nem ákarjá a Juéth-partpt izoláűii, csak á békét akár ja megkötni. ' ' :'•''•' • ..' Batth'yány Tivadar' , gróf állitja, bo'gV Lukác'sesal sem fÓglaíközött kevésbé keztyüs kézzel, mint Apdrásgyval. Kristóffyboz sem­mi közük sinös. A pluralitást inár akkor hely­telenítette, mikor a tervvel Andrássy előlé­pett. (Helyeslés a széláőbalon.) Désy Zoltán nyöinatékkal hangoztatja azt a fölfogását, hogy a béke meglesz, mert, még kell lennie. Az ellenzék a maga követeléseit a többségi elv alapján állitja föl, mert hiszen mindáz, amit követel] a többség programja is. A békés megegyezés szilárd csak akkor le­bet, ha abból a Justh-jpárt sem marad ki. A javaslatot nem fogadja-el. (Élénk tetszés bal­ról.) ; ., • Hegedűs Lóránt előadó elfogadásrá ajánlja a javaslatot. A Ház az áppropriációt. dltalánossában és részleteiben is, megszavazza és a benyújtott határozati javaslatokat elveti. M elnök megállapítja, a hétfői napirendet, melyen az appropriáeié harmadik felolvasá­sa s az egyes igazságügyi szervek módositá­sáró szóló törvényjavaslat áll. . Az ülés végén, lényegtelen interpellációk VOltak... I 5. ­Föloszlatták a horvát tartomáuyöjiUést! Szepzációs birt telefonál fq'városi. mimkatái­sriii'k...^ király föloszlatta a hqrvát. Szábort. még pedig azzal]az ipdökpíássál,, hogy a mai ösézetétele nem "nyújt garanciát arra, misze­rint eredményes munkát reméni lehetne. Hor­vátországban tehát rövidesen újra választási harc lesz, újra megmérkőznek az egyes pár­tok. De amig Tomasics bánsága idején remél-

Next

/
Thumbnails
Contents