Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-21 / 17. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 21. mek, aki többé nemcsak apjának a gyermeke (ha házasságon belül született) vagy csak anyjáé (ha házasságon kivül született), ha­nem mindkét szülőjének gyermeke lesz, akármilyen körülmények közt születik is. Mindaz, amit a társadalom vészit belső­tiizü tehetségek és egyéniek elnyomásá­val, az átlagasszony becsületes jóakaratának belefojtásá'val, produktív erők élősdivé zsu­gorításával,, mindaz gazdagítani és mélyíteni fogja az emberi életet, ha ezek az erők fel­szabadulva elöntik és megtermékenyítik majd a társadalom szikkadt, repedező talaját. Az öt világrész szervezett nőimozgalmának legnemesebb hajtóereje az a vágy, hogy a női erő árja mielőbb felszabadulhasson a nő egyéniségének érvényrejutása és a társada­lom igazságosabb berendezése érdekében. A feminista mozgalom világszerte szerve­zett nők és férfiak sok milliónyi tábora az emberiség elitjét foglalja magában. Annak az uj arisztokráciának a megalapítóit, amely nem erőszakos hőstettekkel, hanem az igaz­ság szenvedélyes kultuszából meríti nemesi jogcímét. Az erőszak, az ököljog uralmának meg­szüntetését jelenti a feminizmus diadala, ezért feminista mindenki, aki az erőszak he­lyett jogot és igazságot akar. KOZMETIKA. A szépség kultusza. Rovatvezető: Varró A. Béla. Lehetetlen pontosan az (emberi szépséget meghatározni. Az orvos máskép definiálja azt, mint a mű­vész-ember, máskép a filozófus, a fiatalság ismét máskép ítéli azt meg, mint az érett kor. Minden korban dicsőitették a üvészek, az irók a szépséget és a szép kultusza csak külsőségeiben változott meg, léuyegében ugyanaz maradt, mint volt a kasszikus ókor­ban. A test szépségének határt szabni nem le­het, mert ugy ézetletérések nem volnának a szép megjelölésében. Különben is individuá­lis az izlés, mert az nemcsak a formák plasz­tik urnát, színét keresi, hanem befolyással van arra, hogy miként jutnak azok kifeje­zésre, sőt még a divat zsarnok törvényei ál­tal is vezettetnek. Világos, hogy a nemek, a típusok külön­külön itélendők meg. A gyermek, égy fiatal leány, a megállapodott férfi, egy idős asz­szony sajátos és megfelelően szép lehet. Itt kezdődik az izlés. Az egyikre hatással van a parasztszépség, a másikra mély benyomást tesz valaki, aki Ízlésesen tudja kifejezésre jut­tatni a szépet, a kozmetika diskrét szobályai szemmel tartásával. Bármennyire különböző legyen is az izlés, az emberiségnél abban mindannyian egyek vagyunk, megtalálni a módot, az ügyességet magunkat díszíteni: (Testet s arcot széppé, kívánatossá tenni, barátunknak, barátnőnk­nek tetszeni és imponálni. Ha különbözők is az eszközök, amellyel ezt elérni akarjuk, a 'cél azonban mindnyájunknál egy. Tudjuk, hogy egyes szép fajok tatoválják testüket, arcukat; á grönlandiak például sár­gára festik arcukat. A legrégibb időben, az ókorban, kendőzték magukat az asszonyok és illatos olajjal kenték férfiak, asszonyok egy­aránt testüket, hajukat bodoritották és illa­tos kenőcsökkel kenték magukat épen ugy, mint ma, sőt ugyanazok a szerek vannak még most is használatban, mint évszázadokkal ezelőtt. A történelem is foglalkozik vele. Az egyiptomi fiatal lányok igy számolnak l>e a feljegyzések, pirosították arcukat és sápadt arcukat kenték illatos dolgokkal és kenőcsökkel bajukat, ujjaik körmeit vörösre, sárgára festették, sőt aranynyal is, mint ahogy az most legújabban divatossá kezd válni. Szempillájukat feketére festették és ismerték azt a szert is, amelylyel a szem pil­láját is megnagyobbították, hogy a szem ki fejezésót élénkebbé, szúrósabbá tegyék. Az ókor és középkor irodalmában sok elő­írást találunk mindenféle és fajta kozmeti­kai szerekre, melyeket a legújabb kifinomo­dott és kényes izlés kozmetikája is átvett. Is­merték a toilette legkülönbözőbb titkait és oly tökélyen vitték, liogy nagyobbrészt ezen épült fel a legújabb kor kozmetikája. Érdekesnek tartom az ókor népeinek koz­metikáját, ugy, liogy cikksorozatomba erre ki fogok térni. Ellen Key otthona. — A Wetter-tó partjánl — Stockholm, január. Geyerstam igy szól a Wetter-tóról, melyet Svédországban röviden „Wettern"-nek mon­danak: — A Wettern sajátságos tó. Széles, olyan széles, hogy a partján állva, a tengerre gon­dolunk s amellett olyan mély, olyan kristály­tiszta, mint egy mesebeli óriásforrás. Köny­nyen megmozdul és komoly, majdnem még a tengernél is. Csendesen, mint egy szem nyugszik a napsugárban s mielőtt háromig olvasnánk, már a legmélyebb fenekéig föl van kavarva és hullámai fölcsapnak a fel­bőkig. Ilyen a Wettern. Amikor a tenger felől jöve a Wetternbéz értem, már messziről hallottam a hullámok vad zenéjét. Előttem az Omberg legszélsőbb csúcsa, mefy messze benyúlik .a tóba, egészen pompás erdőkkel borítva és közepén — a hegyoldalon áll Ellen Key háza — a „Strand". Habozva állottam meg, amint háza küszö­bén fogadott. Egyszerű falusi háziasszony­nak nézném, lia nem tudnám, hogy ő a női jogok világhírű bajnoka. Hófehér baja a szabad levegőn való- tartózkodástól megbar­nult arcot még barnábbnak mutatta. Erősen megfogyott, amellett mégis egészséges, für­ge, mozgékony. A folytonos munka — nyá­ron a kertben, télen a házban — megóvta tes­tének fiatalos hajlékonyságát. „A gyermek százada" szerzőjének háza előtt a praeraffffaeliták valamelyik festmé­nyére emlékeztető csodás panoráma tárul fel. A kedves ház kapuja fölött az Ellen Key­re annyira jellemző Goethe-mondás: Memen­tó vievrc, olvasható. E két szó, még mielőtt belépnénk, sejteti, hogy e házban, távol a vi­lág zajától, gazdag életet élnek. A pitvar falain még több hasonló mondás jáll. A többek közt Thorild svéd tanár, aki száműzve sok évet töltött Stralsundban, e szavakkal van képviselve: „Denna dagen ett lif Ez a nap egy élet). Az egyik falat a Wet­ter-tó térképe borítja. Fölötte e mondás: „Daer lifvetts liaff oss gett en strand". (Ahol az élet tava nekünk partot adott). Egy má­sik nagy mappa Svédországot ábrázolja ezen aláírással: „Var forntids land, var framtids land", (Jövőnk országa, multunk országa.) Ellen Key sok éveken át utazta be Európát s kereste azt a helyet, ahova otthonát épít­hesse. Aki jól ismerte, előre is tudhatta, liogy csakis Svédországban, szülőhonában fog ál­landóan letelepedni. Imádja ezt a földet. A mikor egy látogató, nyári napon, kerti mun­ka közben lepte meg, Ellen Key habozás nél­kül nyújtotta neki poros kezét, mondván: — Svéd föld! A „Strand" minden bútordarabjának meg­van a maga története. Balra a pitvartól van a konyha, amelynek minden egyes darabja és célszerű berendezése elárulja, mennyire uralkodik a háziasszony az odlatartozbó női munka fölött. A pitvar másik oldalát az ebéd­lő és a nappali szoba foglalja el. Mind a két szoba hófehér: a palló, a fal, a menyezet, a bútorzat, a képkeretek — minden. A nagy ablakon beárad a napsugár s a világos helyi­ségek felragyognak s minket is felvidítanak. Az egyik sarokban alacsony, kerek, puha szofa áll, melyen diszül a nagymama-him­zette párna pompázik. Ide képzel magának Ellen Key két boldog emberi lényt, aki a fe­liéi- kandalló parazsát nézik és a zongorajá­tékot hallgatják. A „Strand" úrnője különösen büszke az el­ső emeleti két kis vendégszobájára, melyek ablakából remek iklátás nyilik a tóra és er­dőre. Ott van Ellen Key óriási dolgozószo­bája is, mely egyszersmind a hálószobája is s amely egészen világos sárga sziliben van tartva. Ott van könyvtárának legnagyobb része és amelynek az a rendeltetése, liogy a környék ifjúságának kölcsönkönyvtárul szol­gáljon. Egy másik helyiség egyik falát pedig forgatható rámák födik, jó képek reproduk­cióival, „hogy e félreeső zug lakói nébi fo­galmat nyerjenek a nagyvilág művészeté­ről." Ellen Key háza vasárnaponként nyitva áll az idegeneknek, akik nem is sajnálják a fáradságot, hogy seregesen tóduljanak e bá­jos otthonoz. Egy ajtó, melyre a sugaras nap van festve, a napfürdőhöz vezet. Itt a „hallgatózó" bronz­szobra áll. A férfialak előre bajlik, hogy a tó zúgását hallgathassa s kezét ajkához eme­li, liogy hallgatást parancsoljon. Ezt a napsugaras otthont Ellen Key — ha majd örökre elhagyta — munkásnők üdülő­helyének szánta. De ugy, hogy egyidejűleg csak négyen lakják, nem többen: — Hogy érezzék, hogy ez egy olyan ott­hon, melynek asszonya eltávozott. Az otthon gondolata mindig kitör Ellen Keyből. Minden erejét arra fordítja, hogy magának és másoknak otthont teremtsen. A nők tegyenek házassági ajánlatot. (Saját tudósítónktól.) Bosztonból jelentik, hogy ott a minao érdekes felolvasást tartott a társadalomtudományi iskolában George Willis Cook, a hírneves tudós és a nők politi­kai egyenjogúsításának lelkes harcosa. Azt hangoztatta felolvasásában, hogy a manap­ság divatos szokás ellenére a nőknek kellene megkezdeni az udvarlást s nekik kellene meg­tenni a házasáéi ajánlatot, ha rátaláltak a nekik megfelelő ..igazi férfiura". — Minden körülmények között — mondot­ta a tudós — a leánynak kellene a házassági ajánlattal előállani, ha olyan férfiura tálát, aki megfelel eszményeinek. Ezt szabadságot a gazdasági függetlenség fogja megadni a nőknek. Mikor a nők politikai egyen.iogosi­tása megvalósul, akkor a nők önmaguk fog­nak sorsuk felől intézkedni nemcsak politi­kailag, hanem társadalmi viszonylatokban is. A széptevésben, az udvarlásban, a leányok bizalmatlankodása és szégyenkezése, félénk­sége, nem egyéb kifogásnál, ürügynél, amely a mostani nevelési rendszernek a hibája. Amikor a nők megtanulják, vagy megta­nítják rá őket. hogy természetesen kell cse­lekedniük. el fognak tűnni az álszerénység­nek ezek a jelenségei s a nők akkor maguk fognak házassági ajánlatokat tenni a férfiak­nak, aminthogy annak igy is kell lenni. A fé­lénkség és bizalmatlan-kodás nem lényeges részei a női jellemnek, hanem egyszerűen a mostani tanítási rendszer következményei. Vannak indiántörzsek, aliol ezek a jellemvo­nások épen ellenkezőleg fejlődtek. Ezeknél a fiúgyermek úgynevezett „szerény", bátorta­lan, szégyenlős. Másik érvelés amellett, hogy a házassági ajánlatot a nőknek kellene megtenni, az, hogy a nők mindinkább jobb és jobb nevelésben részesülnek, mint a férfiak s ennélfogva sok­kal ön tudatosabban, sokkal több elővigyázat­tal választhatnak, mint a férfiak. Ha elérkezik majd az idő, amikor a nők fognak udvarolni, amikor ők fogják megten­ni a házassági ajánlatot a megtalált férfi­nak, mindenesetre .szerencsésebbek, boldogab­bak lesznek a házasságok is."

Next

/
Thumbnails
Contents