Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-20 / 16. szám

1912. január 20. DÉLMAGYARORSZAG 9 KÖZGAZDASÁG Az alsótanyai vasútról. Irta Lederer Dezső dr. II. A Dobó-erdőtől lefelé raegy a vasút a kissori iskola felé. Nomina sunt odiósa, nem említek nevet. Csak annyit, hogy köztörvli. biz. tag uraktól hallottam, hogy a közgyűlésen szóvá fogják tenni, hogy miért megy kissor felé a vasút, hiszen ez 3—4 kilométer kerülő, amely ugyanannyi 10,000 korona építési többlet kiadást jelent, amit meg lehet spórolni, persze, mint ők mondják, egyik tanácsnok ur szőlője van arra s emiatt a nagy kerülés, egy emberért ezrek kerüljenek 3—4 kilométer utat, holott lehetne ezt toronyirányba rövidebb uton megtenni. S most vegyük elő a térképet s nézzük, mi az a kissor. Ez azon egyetlen hely alsótanyán, hol 3 tanerős iskola van, már ez is mutatja, hogy népes hely, van itt bolt, piac, pálinkafőzőé, olajmalom, borkereskedő, szóval alsótanya legsűrűbben lakott, leggazdagabb része, nézzük tovább a térképet, a szeged-szabadkai ut mentén van ez a kissor avval a különbséggel, hogy épen olyan rossz az ut Szeged felé, mint Szabadka felé, azonban Szeged felé 28 kilométer, mely útba közbe esik Horgos is és Szabadka felé 12 kilométer. A számok beszélnek, ez az érdekeltség Szegedre nem terelhető máskép, csak ha a vasút Kissoron keresztülmegy, igy tehát csak irigység és személyeskedés az, liogy a vasút Kissor felé megy és nem toronyirányba. Az eredeti Szesztay-terv szerint Tóth Nándor kovács tájékán volna egy megállóhely, persze ezt megint személyes alapokra vezetik vissza, pedig nem ugy van, dacára, hogy már megvannak az ujabb felmérések, hogy a vasút közvetlen Alsóközpont alatt álljon meg. Bámulom az eredeti Szesztay-féle irányt, hogy volt képes az egyéni protekciót a közérdekkel igy ,egyeztetni. A Tóth Nándor kovács melletti megálló, ha megmarad, az al;sóközponti szép asszonyak (mert egyik szebb, mint a másik, de mind tagadhatatlanul szép) zúgolódnak érte, liogy nem a kapujuk mellett áll meg a vonat, de hogy a közérdek és a vasút érdeke az eredeti Szesztay-tervet kivánja, ahoz -szó sem fér. Ha ott az eredeti Szesztay-terv szerint Tóth Nándor kovács mellett lesz az állomás, az alsótanyai vasút megnyeri elsősorban Madarász környékét, amely különben teljesen Horgosra gravitál, annyival inkább, mert kimondhatatlanul haragszik az anyavárosra, Szegedre, mert a madarászi csatornával egy évtized óta kecsegteti, de ígéreten tul semmit sem tesz az érdekébe, dacára, hogy a gazdák minden költséget fedeznének és ezáltal körülbelül 2000 liold vizállásos használhatatlan terület termő földdé változna, ami által ugy az állam adó tekintetében, a város pótadó tekintetében, a gazdák pedig minden, még adó tekintetében is, óriási előnyökhöz jutnának. Hogy pedig Alsóközpont fejlődése oly feltétlen városi érdek volna és ennek egyetlen akadálya az a másfél kilométer távolság volna, mely ezáltal előáll, azt tagadom; tessék csak Alsóközponton engedélyezni a heti piacot ugy, hogy oda felhajthatók legyenek lábas jószágok, sertés, marba, ló és tőle 1 és fél kilométerre legyen állomás, nem kell félni, hogy minden hetipiacon nem lesz több kocsi állatrakomány, ami a szegcdi húsárakat le fogja szállítani, most azonban, ha valaki Királyhalomba, Átokházán, Csórván, Rózsajárásban pl. egy disznót hizlal, vagy egy borjut el akar adni, ez mindenüvé kerül, csak Szegedre nem, az alsóközponti állatpiac, ha megvolna, ugy Szegedre kerülnének ezek és it húsárakat feltétlenül mérsékelne. Az eredeti Szesztay-irány tehát semmi esetre sem hátrányos, de feltétlenül előnyös Szeged város piaci drágaságának megszüntetésére és kereskedelniének fellenditésére. Orvosi kerületem azon 13 kilométerével, mely az orvosiaktól, mint mondják, befelé, vagyis Szeged felé van, végeztem, bebizonyitottnak látom, hogy bámulatosan lett egyeztetve a közérdek a személyi érdekekkel ugy, hogy a közérdek és a vasút érdeke csorbát ne szenvedjen, kivéve a Bokor-féle érdekeltség mellőzését, amely a vasút prosperálhatóságának hátrányára a 25 százalékos bérösszegemelés folyománya, amelyen változtatni kell, változtatni kell a 25 százalékos béremelés eltörlésével, mert ez tönkretenné a bérföldön lakókat és változtatni kell ugy, hogy az építendő vasút a Bokor-érdekeltséget megnyerje és vele együtt a most teljesen Szabadkára gravitáló Rivót és Rókabögyöst azáltal, hogy a vasut-megállóhely a Dobó-erdő külső alsó végére, vagyis délnyugati részére kerüljön. Csak pár szóval emiitettem, hogy nagyon helytelen a végállomás helye a királyhalmi orvoslak, várostanya és szakiskola között. Ha azt akarja a város, liogy ez a vasút tényleg prosperálhasson, hogy tényleg egy nemcsak indirekt, hanem direkt uton is egy jövedelmező vállalat legyen, ugy a várostanyától kifelé legalább a felső átokházi iskoláig kell, hogy a vasút vonala meghosszabbíttassák, hiszen tulajdonkópen ez a része az alsótanyai vasútnak a legfontosabb, lia ezen 100 utas jönne csak be egy nagy vásárra Szegedre, feltétlenül 95 olyan lenne közte, mely csak a vasút miatt jön, különben a szegedi vásárra 10 évbe egyszer szokott menni, ez a rész Szabadkán és Halason értékesiti áruját, Szegedre csak adót fizetni megy, akkor is ugy, hogy egy ember 10 helyett megy fizetni. Pedig Átokháza egyike Alsótanya leggazdagabb és legtermékenyebb és legnagyobb kapitányságának. Szeged városa is évente több százezer koronát kap innen csak földhaszonbérletből, dacára, hogy még mindig vannak 8 koronás földek itt, ez a legelliagyatottabb része Alsótanyának, itt az analfabéták hazája s mig egyes helyeken pl. Krallerben 28, azaz huszonnyolc gyermek részére tart fenn az állam egy iskolát, addig itt Felsőátokliázán egy mértföldre, vagyis 7 és fél kilométerre egy iskola sincs. No de liát minden ugy van jól, ahogy van, talán az isten akarja ugy, hogy igy legyen s azért van ez az abszurdum állapot igy. Sokat írhatnék Átokliázáról, de nem célom, legfeljebb annyit, hogy itt van Szeged városának pár ezer hold gyönyörű erdője, mely nemsokára kivágás alá kerül, ha addig nem lesz vasút s ez a vasút nem megy föl Átokházáig, hogy ebből mi kárt szenved a város, azt én kiszámítani nem tudom, de laikus eszemmel ugy gondolom, hogy feltétlenül oly összeget, mint amibe a vasút építése A tokházáig kerülne. Szeged város, hogy jövedelmét fokozza, most két éve ujabb földeket, ami addig birkalegelő volt, adott ki, persze Átokliázáról, most jövőre újból ad ki néhány száz holdat épen ott, ahová jelzem, hogy a vasutat meg kell hosszabbítani, természetes, hogy ha a vasút kiépülne és azután adnák el ezen földeket, emberi számítás szerint a 40—50 korona közti átlagos áron kelnének el ezen földek, mig igy jóval alacsonyabban. A város fokozott kiadása, valamint az, hogy részint lakosainak számát fokozza, részint földjeit jövedelmezőbbekké tegye, már nem lehet, minthogy az átokházi közlegelőkből fokozatosan elad. Hiszen úgyis évről-évre kevesebbet vesz be fiibérből, meg aztn az idegenből jött jószágok távoltartása által még több ezer holdat ki lehet ebből adni, anélkül, liogy a szegedi gazdák ezt megéreznék. Ezek a földek mind átokházaiak és ha vasút lesz, ugy részint magasabb áron lesznek bérbeadva, részint pedig óriási arányba emelnék a váras évi bevételét és vasút esetén a város forgalmát, különben pedig Szabadkáét. Alsótanya ugy nag-yságra, mint lakosainak számára nem megvetendő, körülbelül fél akkora, mint Ugocsa. vármegye, ezt a területet és a folyton szaporodó lakosságot a város felé terelni oly elsőrangú érdeke Szegednek, liogy vétkezik minden napért, amivel húzza, halogatja a tanyai "vasút fölépítését, ez a vasút, ha Felsőátokházáig meghosszab- i bitják, ugy megnyeri öttömöst, hiszen az 3 kilométerre van az átokházi iskolától, megnyeri a halasi határ egy részét ós az anyavárosba tereli Átokháza és Rózsajárás több ezer lakosságát, ez a vasút egy nagyon jövedelmező vállalat lesz, különösen ugy, ha ugyanegy időben annak belső végén felépül a vásárcsarnok. Nem szabad azonban ezt ugy megcsinálni, hogy a 25 százalék bérösszeg emelés által még most, mig a bérföldön lakó is gazdálkodását át nem alakítja és azt a vasút által adott kedvező helyzetet ki nem használja, már most mindjárt a vasút megnyitásakor egy olyan teherrel, mint a huszonöt százalékos bérösszeg emelés, a béríöldön lakókat tönkre tenni. Megengedem, hogy a bérföldön lakóknak is hozzá kell a vasúthoz járulni, de ez az összeg olyan legyen, amit kibir a bérföldön lakó, pl. azon bérlők, akik 5 kilométeren belül laknak, holdankint egy koronával járuljanak a vasúthoz, ezt kibírja, de 25 százalék bérösszeg emelést nem. Már ez utóbbi is van oly nagy összeg, mely körülbelül elég a vasútépítés amortizációjára, lehet még a pótadót is egy nagyon kicsit emelni, lehet a vasút céljaira 1000 holdat bérbeadni, lehet 1000 darab 100 korona névértékű részvényt kibocsátani, a bérföldön lakók szívesen megveszik, lia soh' sem látnak belőle vissza egy vörös krajcárt sem, csak a 25 százalékos bérösszeg emeléstől megszabaduljanak, lehet ezt, lehet azt, lehet nagyon sokféle uton és módon előteremteni az építési költséget, csak rajta, mielőbb, mert ha Felsőátokházától a szegedi vásárcsarnokig kiépül az alsótanyai vasút, akkor teljesül be igazán jó királyunk biztató szava: „Szeged szebb lesz, mint volt." (—) Torontáli gazdák gyűlése. Nagybecskprekről jelentik: A Torontálmegyei Gazdasági Egyesület minap tartotta meg rendes évi közgyűlését Csekonics Endre gróf elnöklésóvel. Csekonics Endre gróf elnöki megnyitója után, melynek keretében elparentálta az egyesületnek a mult év folyamán meghalt tagjait, az elnöki jelentést tárgyalták az egyesület mult évi munkásságáról. Az elnöki jelentés csoportosítva tünteti föl azt a sokoldalú munkásságot, melyet az egyesület a vármegye mezőgazdasága minden ágának fejlesztése érdekében kifejtett. Az egyesület tavaly 1025 darab tenyésztehcnet és 1794 darab tény észkocát osztott ki. A kioszott tenyésztehenek közül 107 darabot az egyesület Svájcból importált. A költségvetés tárgyalásának során Csekonics Endre gróf indítványára a közgyűlés Marton Sándort az egyesület főtitkárává, Jobbaliázy Béla segédtitkárt és Kan fmaim István előadót az egyesület főtitkárává választotta meg. Az indítványok során Gyeriyánffy László dr terjesztette elő, hogy a szép virágzásnak indult vármegyei állattenyésztésre bénitólag hat az ujabb időben járványos jelleggel föllépő állatbetegség. Erről részletes tájékozást Axmann Lajos törvényhatósági főállatorvos adott. A tárgysorozat elintézése után Marton Andor tartott előadást az uj adórendszerről. Utána ugvanerről a tárgyról Kaufmann István német nyelven értekezett, liogy a közgyűlésen nagy számban megjelent németajkú gazdákat is tájékoztassa a gazdaközönséget oly közel érintő kérdésről. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon, bár Amerikából és Argentínáiból többé-ke vés bbé kielégítő jelentések érkeztek, szilárd maradt a buza és a tengeriiizlet iránya, mert a mérsékelt vidéki árukínálat és a hideg időjárás vásárlásra késztette a spekulációt, különösen á tengerit vásárolták nagyon élénken. Egy órakor a következők voltak a zaróáriolyamak: Raza Áprilisra ll.S0-ll.8l Buza májusra ll.B7-U.0S Rozs áprilisra 10.S1-10.ST ROM októberre 9.03- 9.M Tengeri májusra 8.76— 8.7S Tengerr juliusra 8.10- 8.71 Zab ápriW* 9.W- 9,1',