Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-19 / 15. szám

1912. január 21. DÉLMAGYARORSZÁG 9 AVASS SZINHáZBüN pénteken Január 19-én MŰSOR: 1. berlini tűzoltóság, eredeti felvétel 2. A szeszélyes nő, humoros 3. A kis Robinzon, nagy dráma 4. Az igazságtalan páciens, humoros 5. Az orosz tűzoltóság, eredeti felvétel 6. A telefon, nagy tűzoltó dráma 7. A kinai forradalom, eredeti helyszíni felvétel Miisoron kivüli szám: HEDA, a pálinkafőző leánya, drámai idill a kaliforniai hegyekből. KÖZGAZDASÁG Az alsótanyai vasútról. Irta Lederer Dezső dr. A mult hetekben irt közleményeimnek az alsó tanyai vasútról folytatását Ígértem. Két darázsfészek, melybe mielőtt belenyúltam volna, előbb aludtam reá egyet, aztán másokat is megkérdeztem s végre meggyőződtem róla, — és aki kijön Átokházára és meggyőződik a viszonyokról, szintén belátja — hogy elméleti alap \ csak a bérföldek bérleti dijának 25 százalékos emelése, amelyre a vasút alapját fektetni nem lehet azon egyszerű okból, mert nem birja. A két darázsfészek alatt pedig értem a tanyai vasút irányát és azt, hogy miből is lehetne megcsinálni; mindkettő olyan, mely tudom, ellenszenvvel találkozik; az első, mert személyeket érint, a második, amely nem gondol a következményekre, az ebből a városra háramló haszonra, hanem princípiumként áll, mint divatos elv, mely megdönthetlen, történjen bármi, de a pótadót emelni nem szabad. Bizonyítani igyekszem, hogy a tanyai viszonyok mérlegelésével, a feltétlen igazságosság szem előtt tartásával, tekintettel épen a városi lakosság, különösen a kereskedők és gyárak érdekeire, számolva azon rendkívül ugy szociális, mint egészségügyi előnyökkel, mely a piaci árak csökkenésével a szegedi lakosságra háramlik, nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy hátha szakítanánk már egyszer a pótadó emelésének mumusától akkor, mikor ez ezen csekély emelést százszorosan behozza. A tanyai vasút iránya ellen sok a panasz. Fajka Lajos dr törvényhatósági bizottsági tag ur még a lapokban is kritizálja, máshol meg látjuk, hogy ujabb felméréseket csinálnak, szóval kitűnő dolog arra, hogy húzódjon a végtelenségig a vasút ügye. Nem is olyan régen, egy napon befolyásos ur — nem akarom a nevét mondani, hogy ki — azt mondotta, hogy szerencse, hogy még egy hirlapirónak a fülébe nem jutott, hogy kinek a tanyája előtt fog a vonat megállani. Hát kérem, nem ép ugy van az. Az egyéni protekció érvényesült a vasút irányának megállapításánál, ez tagadhatlan, hogy azonban ez a vasút esteleges prosperálhatóságának előnyére viagy hátrányára, ehez szó sem fér, mert a tanyai vasút iránya a külső részeken tényleg jó, legfeljebb a 25 százalékos bérösszeg emelés miatt a vasút jövőjének hátrányára, eltért a feltétlen szükséges iránytól. Nem kerülgetem tovább, mint a macska a forró kását, neveket említek és akkor megmagyarázhatom. Először itt kívülről kezdve — a szakiskola és a várostanya között áll meg, ez nagy hiba, itt nincs helye a végállomásnak, erre még részletesen visszatérek. A szakiskolától a Dobó-erdő belső oldalán megy a vonat iránya. Ez már az egyéni protekció túlburjánzása. Aki ismeri Bokor Károly törvényhatósági bizottsági tagot, az ő nagy gazdálkodását, 100 holdnál több szőlőjét, nehezen fogja megérteni, hogy miért nem mozgatott az meg minden követ, hogy a vasút közelebb álljon meg őhozzá, pedig ezáltal nemcsak Bokor Károly és rokonai, hanem Rókabögyös, Rivó, Nesziirj mind Szabadkára járó lakók, köztük több örökföldön lakó nagygazda vasúthoz jutnának és Szegedre gravitálnának. A dolog magyarázata egyszerű: ugy Bokor Károly urnák, mint sógorainak, Zöndör Pál, Salamon Károly uraknak stb. sok a bérföldjük, amit a legutóbbi földárverésnél alaposan magas bérösszegért reájuk vertek talán olyanok, akiknek a zsebükben nem volt 20 fillér se és mert erre a magas bérösszegre még 25 százalék liogy rájöjjön, inkább nem kell nekik a vasút és vele együtt a vasut-állomástól elesik Rivó, Rókabögyös, Nesziirj, vagyis épen azon helyek, amelyek, amig vasút nem lesz,- csak adót fizetni járnak Szegedre, de piacra sohasem, hanem mindig csak Szabadkára. Mert magának Bokor Károlynak, tekintettel, hogy nagyon drágán bérelt, nagyon sokat, circa 1000 koronát kellene 25 százalék cimen évente befizetni és akkor csuda, ha ő fél a tanyai vasút közelségétől és a 25 százalék raionján, a két kilométeren kivül óhajtja a vasutat. És most az elfogulatlan birálótótl szabad legyen megkérdezni, a tanyai vasútnak nem elsősorban érdeke, liogy tényleg prosperálhasson, hogy a Bokor Károly érdekeltségét megnyerje. Ez a környék hogy elkerülve lett, a 25 százalék kilátásba helyezése miatt van. Pedig a tanyai vasút bevételénél Bokor Károly az ő 5000 liéktós bortermésével, 15—20 waggon rozs szállításával nem elvetendő, liátlia még hozzávesszük a rokonságot, a rókabögyösieket és a 25 százalék miatt ők maguktól távolra protezsálták a vasutat. Nekik igazuk van, de a tanyai vasút ezreket vészit már ezáltal, mig lia a Bokor érdekeltséget megnyeri, 10—20 ezer korona évi bevételre csak innen számithat a vasút, hiszen csak a. bortermésük elszállítása évente meghaladja az 5000 koronát, ehez jön még üres liordó stb. stb. Ez nem vasut-irány, ha egy ily érdekelteéget elkerül a vasút, ez épen olyan, mintha a máv. beszüntetné a kecskeméti állomást. Nemcsak a nagytermelő érdeke a vasút, hanem a vasútnak is vannak érdekei, amelyeket a 25 százalékos bérösszeg emeléssel előre agyonütni nem szabad. Mert ne felejtsük el, hogy jó szikkelt uton 7 kilométerre van a horgos-királyhalmi állomás a Bokor érdekeltségtől, tehát ők nem szaladnak a tanyai vasút után, de a tanyai vasútnak feltétlen érdeke, hogy ezt az érdekeltséget a maga részére megszerezze, nem pedig, hogy a 25 százalékos bérösszeg emeléssel magától eltávolítsa. Tehát épen azon érdekeltség a rókabögyösi, rivói, neszürji, amely különben teljesen szabadkai piacokra jár, terelődne Szegedre a tanyai vasút ezen említett irányváltoztatása által. (Folytatjuk.) (—) Ausztria a kartelek ellen. Mialatt nálunk a karteltörvény egyre késik, azalatt Ausztriában már serényen folyik a kartelel,lenes törvény előkészítése. A nemsokára megtartandó osztrák karteltankét elé nagy érdeklődéssel néznek politikai és ipari körök egyaránt. A megvitatásra kerülő kérdésekkel a gazdasági érdekképviseletek már nagyrészt foglalkoztak és ezeknek az adatoknak alapján fogják megszerkeszteni azt a kérdőivet, amely a tanácskozások alapját fogja képezni. Az ankét legelsősorban azokkal a cikkekkel fog foglalkozni, amelyek az általános fogyasztás tárgyát képezik. Igy a tárgyalás első része a cukor-, petróleum- és spirituszkartelre fog kiterjeszkedni. A második csoportban azokat a cikkeket fogják tárgyalni, amelyek a mezőgazdaság szempontjából bírnak fo-ntsfesággal, ilyenek a tejre, vagy más termékekre, például műtrágyára voirtitkozó megállapodások. A harmadik csoport tárgyalási anyaga a vas, továbbá építési anyagok, mint például tégla és cement. Az ankéten a kormány, a parlamenti és gazdasági körökképviselői vesznek részt. A kartel-bizottság, a képviselőház, az ipar, a mezőgazdiaság, a kézműves és munkástestületek kiküldöttei az ankét állandó tagjai lesznek s a kérdezés jogával élhetnek. Szakértők valószínűleg az illető kartelek képviselői, az autsiderek, amenynyiben ilyenek is vannak, továbbá a nyersanyagot szállítókat, a feldolgozó iparokat, valamint a kereskedelmi és fogyasztási egyesületeket képviselő egyének lesznek. Igy a cukorkartel tárgyalásánál a cukorrépatermelők, a nyerscukorgyárak, a finomitók, a kívülálló üzemek, a cukorgyárak, az en gros és az en detail eukorkereskedelem képviselői fognak befolyni. Ezt a szakmaankétet követi majd az általános ankét. Az általános ankéten csak a kereskedelmi kamarák, az ipari testületek és fogyasztási szövetkezetek vesznek részt. ( —) Készülés egy kiállításra. A szegedi baromfi- és házinyultenv észtők egyesülete tegnap tartott választmányi ülés-én Jedlicska Béla dr elnök indítványára elhatározta, hogy tekintettel a tul szigorú télre, a hasznos és éneklő madarak, védelme és etetése céljából több fészek-odut és ablak-etetőt szerez be és azokat a jelentkező egyesületi tagoknak megfelelő elhelyezés céljából teljesen díjtalanul bocsátja rendelkezésére. A madárvédelmi osztálv elnöke, Szabó Kálmán főker-tész Újszegeden egy nagy etetőt is állit fel az egyesület -költségén s igy vailószinii, hogy az oly hasznos rovarpusztitó és éneklő m-adarak védelme és etetése némileg biztosítva lesz. Elhatározta a választmán-- hogy tavaszszal praktikus nyultenyésztési telepet állit fel és őszszel p"- nemzetközi baromfi-, galamb- és házinyúl kiállítást rendez vagy Szegeden, vagy Szabadkán. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete erkölcsi és anvagi támogatását máris -megígérte és az állam is segélvt ad -majd. Remélhetőleg a város is hozzá fog járulni a szépnek és gazdaságosnak ígérkező rendezéséhez. Fész-ekoduk az egyesületi titkárnál: Vogel Antal (Szeged-Csongrádi Takarék-pénztár) kaphatók. (—) Gyárai apitás Nagyváradon. Nagyváradról jelentik, hogy ott francia tőke segítségével a legközelebb uj cellulose-gyár alakul. Az alapításra vonatkozó tárgyalásokat egy párisi pénzcsoport indította meg. A franciák az alapítandó gyári részvénytársaság részvényeinek 51%-át lejegyezték. Valószínűleg három millió korona lesz az uj vál[lalkozás alaptőkéje, mely körülbelül biztosítva is van az eddigi jegyzésekkel. Magyarországon ezidő szerint csak egy cellulosegyár működik, a Hitelbank égisze alatt álló Brassói cellulose-gyár, amely azonban veszteséggel zárta most is a mérlegét. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon különösebb, impulzus hiányában és mivel ma nagvobbára megint csak a kulisz -vett részt az üzletben meglehetősen jelentéktelen volt a forgalom és az árvá''ozás. Egv órakor a következők voltak a zárőárfolvamok: Buza áprilisra 11.18—11.19 Buza májusra 11.64—11.(55 Rozs áprilisra 10.25—10.26 Rozs októberre 9.04— 9.05 Tengeri májusra 8.67— 8.68 Tengeri juliusra 8 61— 8.68 Zab áprlisra 9.19— 9.80 A budapesti értéktőzsde. Január 18. Ma, -változatosság kedvéért, lanyha volt az üzlet iránya, mert külföldről gyöngébb jelentés érkezett és a bécsi ar átrázs a piacra hozott árut már nem vette föl többé. A nemzetközi, úgyszintén a helyi piac értékeinek ára lemorzsolódott, a zárlat gyönge volt. A készárupiacon a salgótarjáni részvény, a gummírészvény, az agrár bankrészvény és a cukoriparrészvények a tegnapinál drágább áron voltak keresettek. A járadék-