Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-16 / 12. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 147 nátus a szegedi tanítóképzővel állana kapcso­latban, de azért önálló és független lenne attól. Az uj internátusban részben ingyen, rész­ben pedig rendkivül olcsó dijazás mellett kapnának a tanyai gyermekek kulturát. Igazán nagyszerű a terv és olyan, liogy méltó a legnagyobb figyelemre. Hiszen a ta­nyán élő gyerekek nagyrésze minden további oktatás és nevelés nélkül került ki az életbe. Elvégezte a kisbirtokos fia a köteles iskolá­kat aztán vége volt. A tudása, a képessége, a szellemi ereje rendkivül kevés maradt. Ez okozta, hogy évtizedek óta mintha ugyan­azok az emberek élnének, de elsatnyulva, és mindjobban küzdve a megélhetésért . . . Gallér Kristóf a tervet Glattfelder Gyula megyés püspök elé terjesztette, aki nagyon helyeselte a terv minden részletét, sőt már nagyobb segitséget is biztosított az uj inter­nátus számára. Az internátus egy uj hatal­mas palotában lesz elhelyezve, mely a tanító­képző épülete mellett, illetve vele kapcsola­tosan lesz felépítve. Glattfelder Gyula püspök közbelépte nagyot lendít az ügyön. Reméljük, hogy az állam és a város is nagyobb segélyben részesiti az uj internátust. Elvégre is az az egyetlen he­lyes megoldása annak, liogy a tanyavilág kezdetleges kulturája megváltozzék. Nagyon üdvös és hasznos ujitás lenne ez és azt ered­ményezné, liogy a tanyai őserőt, mely minden valószínűség szerint sok zseniális embert ter­melne Szeged város javára, lekötnénk. Legfontosabb része az újításnak az, liogy ettől várják sokan — és joggal — a gazdasági viszonyok megváltozását. Gazdasági helyze­ti kön sok a javítani való. Óriási földterület aránylag keveset jövedelmez és ennek az oka az. hogy földmiveseink nem elég képzettek. A képviselőház ülése. — Hazai Samu beszéde. — (Saját tudósitónktól.) A Ház ma a hon­, védelmi költségvetés általános vitájával is végzett s a vita végén a honvédelmi minisz­ter igen részletes beszédben válaszolt a föl­hangzott kifogásokra. Kijelentései során a szenzáció erejével hatott, mikor hangsúlyoz­ta, hogy a honvédség tekintetében a magyar törvényhozásnak szuverén joga van, tehát hiba, hogy az ellenzék ebből közös ügyet akar csinálni. Az ülésen Návay Lajos, ké­sőbb Beöthy Pál elnökölt. Az elnöki jelenté­sek után folytatta a Ház a honvédelmi költ­ségvetés áltaolános vitáját. Polónyi Géza a pártonkívüli függetlensé­giek nevében jelenti ki, hogy a költségvetést számította ki, amikor a költségek óriási há­ujoncjutalék meg nem szavazása esetéhen póttartalékosokat hívjanak he. (Helyeslés balról.) Batthyány Tivadar gróf azt bizonyítja, hogy az önálló hadsereg kevesebbe kerülne az országnak, mint a közös hadsereg. Rész­letesen foglalkozik az altiszti kérdéssel. A javaslatot nem fogadja el. Hazai Samu honvédelmi miniszter elfogad­ja Bakonyi Samu arra vonatkozó hatarozati javaslatát, hogy a védőerőreform költségét a törvény megszavazása előtt ne folyósittas­sák. Annak, hogy magyar csapatok Ausztriá­ban is állomásoznak, az az oka, hogy had­csapatokat már béke idejében összpontosít­ják arra felé, amerre az esetleges háború bekövetkezhetik. Hadi szempontból Magyar­ország a monarchia belső területe, Ausztria pedig a külső terület, ezért van ugy, hogy a védelmi vonalba helyezett hadcsapatok so­rában osztrák területre magyar csapatok is kerülnek. A honvédség a törvény szerint nem önálló hadsereg, igy tehát nem kifogásolható, hogy nmcs az önállóság minden szervével fölsze­relve. A honvédség tekintetében a magyar törvényhozásnak szuverén joga van, tehát hiba, hogy az ellenzék ebből közös ügyet akar csinálni. A magyar honvédség látszáma nem függhet attól, hogy Ausztria mekkora hon­védséget állit ki. Az altiszti kérdés tekintetében, amelyet nem egészen helyesen kapcsoltak a honvédsé­gi költségvetés vitájához, megjegyzi, hogy e kérdés a parlament elhatározását voltakép nem is érintheti, mert altiszti kérdés csak a hadvezetőségre vonatkozóan van, a parla­mentet illető altiszti kérdés nincs. Ha a had­vezetőség ugy találja, hogy a mostani altiszti létszámmal le tudja győzni az átmenet nehéz­ségeit, akkor ez a kérdés már nem tartozik a parlamentre. Azt a kivánságot, hogy a békelétszámról törvény alkottassák, fölöslegesnek tartja, mert az újonc jutalékot évről-évre úgyis meg­állapítják. A többi fölvetett kérdést, amely a védőerő reformjával van kapcsolatban, a véd­nem fogadja el. Tiltakozik az ellen, hogy az ujonejutalék meg nem szavazása esetében. A póttartalék behívására vonatkozó kifogások­ra megjegyzi, hogy az elsősorban közjogi kér­dés, amire a miniszterelnök hivatott felelni, de annyit ő is hangoztat, hogy amikor a tör­vényt megalkották, senkinek nem volt ezzel alkotmányellenes célzata. Föntartja azt az állítását, hogy a közös hadsereg jóval olcsóbb, mint az önálló. Ezt elsősorban liáboru esetére számította ki, api i kor a költségek óriási há­nyaddal kisebbek a hadsereg közössége mel­lett. A Ház rendkivül nagy figyelemmel hall­gatta Hazai Samu nyugodt, frappáns fejte­getéseit. Az ülés két óra után végződött. A szeged! telefon története. — Kibővítik a központot. — Uj kapcsolások. — Automata-telefonok. — A legújabb reformok. — (Saját tudósitónktól.) A közgazdasági és társadalmi élet mai lázas forgatagában nincs nagyobb jelentőségű és fontosbb intéz­ményünk, mint a telefon. A telefon mind­össze három évtizedes múltra tekinthet vissza és épen mert teljesen bekapcsoló­dott a mai közgazdasági életünkbe, ez alatt a rövid idő alatt is nagy mértékben fejlődött és Graham Bell, a zseniális kanadai tanító bizonyára nem ismerne a saját találmányá­ra a mai rendszerű telefon-készülékben, hogy ha történetesen maga is részt nem vesz annak tüneményes evolúciójában. A föltalálás helyén, Amerikában vezették be és rendszeresítették a telefont legelőbb, de rövid pár év aatt már Európában is általá­nos volt. Magyarországon 1883-ban rendsze­resítették, először Budapesten de még ugyanabban az évben Szegeden is engedé­lyezték, az 1883. november 30-án kelt 23.991. számú engedéllyel, mely a „kizárólagosan szabadalmazott Szegedi Telefon Hálózat" vonalaira 9 forintban állapította meg az elő­fizetés havi diját. Ekkor még a helyi telefonszolgálat nem volt állami kezelésben, a helyközi, interurbán for­galomba pedig csak jóval később, mintegy év­tizeddel rá kapcsolták be Szegedet. A helyi te­lefonhálózatot az Ottovay-cég bérelte. A tele­fon-központ ebben az időben alsótér-házian volt, még pedig a padláson. Akkor az meg­fért még ilyen szerény keretek között is. Azonban rövidesen államosították: és orszá­gosan szervezték a telefon szolgálatot. 1884­ben a telefon központ beköltözött az uj sze­gedi postahivatal helyiségébe, ahol még ma is, — de ugy lehet még tiz év múlva is lesz. A legelső telefont Szegeden a Szeged-cson­grádi Takarékpénztárnál vezették be, a má­sodikat a légszeszgyárban. A forgalom nem igen nagy lehetett, mert az első évben csak 30—35 volt a telefon-előfizetők száma. És Szegednek abban az időben való kereskedel­mi elmaradottságát bizonyltja, hogy csak na­gyon lassan gyarapodott a telefon-előfizetők száma. Igen jó fokmérője a városok ipari és kereskedelmi fejlődésének a telefon s ezen az .alapon örvendetesen állapithatjuk meg, hogy különösen az utóbbi években a kereskedelmi és ipari élet nagy mértékben föllendült, ugy hogy a mai 1132 telefon-előfizetésnek legna­gyobb része az utóbbi két évnek az eredmé­nye. 1884 december 1-én kapcsolták be az első te­lefont. Ez időtől évente átlag 60 az uj tele­fon-előfizetők száma, ugy, hogy 1901. decem­ber végén mindössze 407 telefon-előfizető volt Szegeden. Ez a meglehetősen lassú fejlődési arány is visszaesett a következő két évben, mert 1903 december havában is csak 450 elő­fizető volt. Az egész két évi szaporodás ered­ménye tehát csak 43, vagyis egy évre jut 21 előfizetés. Ez időtől kezdve ismét javul az arány és öt éven át évenkénti 47-es gyara­podással 1908. év végéig 689-re emelkedett a telefon-előfizetések száma. Ez időtől kezdve azután rohamosabban ter­jedt a telefon-forgalom Szegeden. 1909 de­cemberben már 775, 1910-ben 945 és 1911 de­peinber 31-én már jóval tulhaladtuk az ezeret s ma már 1132 telefon-előfizetőt számolunk. Mindezeket a beszédes és Szeged ipari és kereskedelmi életére nagyon jellemző ada­tokat a szegedi királyi posta- és távirda­hivatal telefonosztály vezetője: Dus Lajos ur szolgáltatta munkatársunknak, aki a leg­nagyobb előzékenységgel adott minden ez ügyre vonatkozó felvilágosítást és készséggel mutatta és magyarázta a telefon-központ technikai berendezését és munka-beosztását. Amilyen fejlődés állapitható meg a tele­fonról külsőleg, aszerint, hogy mennyire sza­porodott az előfizetők száma, ép olyan, vagyis annak megfelelő fejlődésszerü átala­kuláson ment keresztül a telefon központja s annak technikai berendezése. Hajdanában (?) amikor a szegedi telefonközpont még a Zsótér-ház padlásán volt, megtette egy tele­fonkapcsoló szekrény és egy, mondd: egy ke­zelő hölgy, nem is szólva arról, hogy a tele­fon kapcsoló szekrény is primitívebb, csak igen kis forgalom lebonyolitásra volt alkal­mas. Egy-egy ilyen kapcsoló-szekrény száz számra volt berendezve s később, amikor a telefon-előfizetések száma több százra emel­kedett, a kapcsolás igen bonyodalmasan tör­tént olymódon, hogy ha például egy alacsony számjegyű előfizető egy magasabb, mond­juk: 400-as számú előfizetővel volt kapcso­landó, akkor bárom szekrényen keresztül, ugyanannyi kezelőnő segítségével tudták csak a kapcsolást vegezui. Ezeket az anomá­liákat az 1896-iki, milléniáris kiállításon be­mutatott uj találmány, a „multiplex" alkal­mazásával tudták csak megszüntetni. Ez a I,multiplex" ma már minden telefonszekré­nyen alkalmazva van s egy-egy telefonszek­róny, amely ma alig egy méter széles, 150 előfizető számát foglalja össze, s a szekrény kezelőnője egy., ültében minden egyes előfize­tővel kényelmesen kapcsolhat, .anélkül, hogy más segitségét kellene igénybé vennie. A szegedi központban nyolc ilyen szekrény és még három külön interurbán kapcsoló­szekrény van. A nyolc szekrény összesen 1200 előfizetőre van berendezve, ami bizony kevés s lia a telefon-hálózat olyan mértékben fej­lődik tovább, mint az elmúlt években, akkor még az 1912-ik évre sem elegendő. Ezért a szegedi postaigazgatóság sürgős fölterjesz­tést intézett a minisztériumhoz aziránt, hogy a telefon-központot 1200 uj előfizetőre rendez­zék be, amivel a központ teljesítő képessége 2400 előfizetőnek felelne meg. Ez a mennyi­ség legalább öt évre biztosítaná a központ teljesítő képességét, megjegyezvén* liogy ma­ga a telefon-központ helyisége elég terjedel­mes ahoz, liogy legalább 8000 előfizetőre min­den különösebb kalamitás nélkül berendez­hessék. A telefon-központnak ma összesen 23 al­kalmazottja van, beleszámítva ellenőröket, műszerészt stb. Mintegy tizennyolc hölgy tel­jesiti a telefon-kapcsolás igazán lélekölő, idegroncsoló munkáját. Elnéztük ezeket a hölgyeket, akik mint „telefonos kisasszo­nyok", vagy mint „halló központ" élnek a köztudatban, amint szorgalmasan, pillanatig sem szünetelve végzik rendkivül bonyodal­mas, fárasztó munkájukat s ezünkbe jutott

Next

/
Thumbnails
Contents