Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-12 / 9. szám

1912. január 12. DÉLMAGYARORSZÁG 7 — Zenta városháza. Zenta város egy­millió korona költséggel építendő székházá­nak terveire ujabb pályázatot hirdetett. A.bi­ráló-bizottság egyhangúlag isméi Kqváqs Frigyes budapesti müépitész tervét Ítélte leg­jobbnak és őt bízta meg a részletes tervek elkészítésé\tel, valamint á mi'rvezetéssel *is. — A newyorki katasztrófa.. Jj/gvyork­ból jelentik: Egy hét leforgása íiptt/aligfoi lehet hozzájutni a palota külső helységeién felhalmozott értékekhez. fA {pilliáMokat^ erő jelzáloglevelek és más papírár mintegy. ,szpz tőzsdei cég tulajdonai. Bpr á tőzsdei eínpk­ség a napi szállításokat felfüggesztette,, a tüz nem okozott nagyobb hézagot az ii^let^qtér sekben. A Clearing-hou&eban % les zárni totá­sok tegnap 261 millió dollárt tp,t% ki. ami 110 millió csökkenést jelenf JÉ Jégna^iyai szemben. Ma a leszámítolások 251 milliót tettek ki. A falak beomlásának vészéivé miatt a palota környékén levő házakból minden­kit kilakoltattak. , . . \ — Botrány egy színházban, Tvinisz bébije lentik: A Rossini-szinházban ftegpap uagy botrány volt. A Rosamundét játszották, g az előadáson jelen volt Tunisz legelőkelőbb tár­sasága, közte sok olasz. Mindjájt az első fel­vonás kezdetén az egyik páholyból .stentpri hang hallatszott ki: Halál az olaszokraL Dett erre nagy kavarodás. A .közösnép; felugrált, két párt keletkezett, az egyik az-oíaszok„ mel­lett, a másik ellenük. Sok^n .berohantak a kérdéses páholyba, ahol egy gazdag török ke­reskedő ült. Az elkeseredett mohamedánt az olaszok kegyetlenül elverték, aztán kituszkol­ták a színházból. A rendőrség helyreállí­totta a nyugalmat s az előadást folytatni le­i dtett. — A zeneiskola scgitéae. szeded zeneiskola állami segélyét a., valíá^- és ^ó?­oktatásüguj miniszter íelc;typlie 3o0p^.pro­nira. A tanács ma élrendeíte .enhpk az ösz­szegnek a királyi adóhivatalnál való felvé­telét. A zeneiskola államsegélyét^ minden .év áprilisában kell kérni a min'iszfertől, — A tollkereskedő ezreséi,. Grünféld József báestopolyai tollkereskedő',, a napok­ban felutazott a fővárosba, Üzjeti ijgyeit el­intézte és erre a célra 32.00,0 koronát vett. fel egy banktól. A 32 darab ezrest "betette ha­talmas bőrtárcájába, s a pénzzel elindult muT látni. Végigjárta az . éjszakai helyiségeket, volt kabaréban, orfeumban, eiszakaj kávéhá­zakban, mindenütt, ahol oérízt lehet költeni. Pezsgőt rendelt, majd nőket ültetőt, asztala mellé. Reggel hét óráig dőzsölt, .rjiaid íí^ett és mámorosan botorkált ihaza a. Rénjjrsz^ii­lodába. Délután volt, amikor kialudna. jpámgr rát. Megnézte tárcáját és mégdöbbenye kőrif statálta, hogy minden, pénze, harminckét da­rab ezres eltűnt. A rendőrségre rohant, ahol megtette a feljelentést. A jsydc^ség , egy rendőri felügyelet alatt tóyő lányt gyáméit a looással. Ez a leánv. ugyanis prüríf^dnez csatlakozott, amikor a kávéházból hazafele ment. Azonban nincs kizárva, az se, hogy Griinfeld elvesztette tárcáját. A rendőrség folytatja a nyomozást. — Kalandor hadihajó. Brüsszelbőlje­lentik: A naraguayi forradalmi oárt Antwer­penben titkos ügynökök utján megvásárolta a Cebrügge angol gőzöst s átalakította hadi­hajóvá. A szállítóhajó fedélzetére 26 ágyú, 15 golyószóró és 5500 puska került .állítólag a belga hatóságok kívül. Igy felszerelve ,a Cebriigge elindult Paraguayba, La Plata torkoltánál partra szállította az angol .".mat­rózokat s aztán paraguav* forrádalmár ten­gerészeket vett föl. Ez a hajó bombázta Pa­raguay fővárosát s most e miatt nemzetközi bonyodalom készül Belgiummal és Ahgliávál. — Balázs Istváij. megirta a? éYietét. Balázs István, .aki az elmu.lt' é.v j&Jra§Stan oly véres kegyetlenséggel gyilkplt^in^^Ő-' winger Ferenc temesvári záípghaztuíajdo­nost, jelenleg a temesvári fogház 23. számú cellájában várja a halálos itélet végrehajtá­sát. Az. ügy iratai most a Kúriánál vannak, arftely még valószínűleg e .hónap folyamán fog dönteni Balázs István kegyelmi kérvé­nye felett. A kegyetlen rablógyilkos, aki a tárgyajsá egész tartama alatt is a legnagyobb cinizmussal viseltetett minden iránt, akinek árpán még a, halálos itélet felolvasása alatt sem rándult meg egyetlen arcizom, még min­di"pártatlanságát hangoztatja és teljesen meg váfr győződve affelől, hogy a Kúria megvál­toztatja .a törvényszék ítéletét. Balázs fog­ságának első napjaiban -teljesen apatikusan viselkedett, elitélése után azonban mintha tel­jesen megváltozott volna. Mintegy két hónap előtt Balázs igy szólt Wolf fogházőrmesterhez, aki rendesen körsé­táját végezte: — Örmesiter ur, vigyen, rapportra a fel­ügyelő úrhoz. — Mit akar? — kérdezte Wolf. .•— 'Az nem tartozik magára! —• volt a vá­lasz. Az őrmester azután rapportra vitte Balázst Faragó László fogházfelügyelő elé, akit arra kért, engedné meg neki, hogy memoárjait megírja. A fogházfelügyelő erre kellő mennyi­ségű papirost és ceruzát adatott Balázsnak, e pillanattól kezdve szorgalmasan irni kezdett. Huszonegy napon keresztül irta a halálra itélt életrajzát, amely a tárgyalás anyagát, más fegyintézetekben eltöltött éveit, valamin szüleire vonatkozó különféle emlé­kezéseit tárgyalja. Természetes, liogy ez az irás hemzseg az átkozódásoktól, amelyeket üldözőire és a nyomozást vezető Mikes Gá­bor dr rendőrkapitányra szór. Ti gyáva ku­tyák, ti vérszopók, mit akartok tőlem! — mondja egy helyen és igy és ily tenorban folytatódik. Elmondja azután, hogy miképen bánnak el egy halottal a fogházban, ugy hajítják, mint egy állatot a halottaskamrá­ba és mint mennek neki az orvosok és igy tovább életének, egynéhány fontosabb mozza­natát, .Érdekes, hogy Balázs memoárjaiban súlyosan kikel csak nemrég meghalt apjia el­lep, akire — úgymond — főkép azért harag­szik, mert édesanyját elhagyta és ily módon mqgyonta tőle a szükséges nevelést. Annál nagyobb szeretettel emlékszik meg anyjáról, akit jóságos angyalának nevez. A memoárok kétségtelenül az utóirat alakjában megirt kérdés egyik legérdekesebb része igy szól: U. i, Mi történik majd a bőröndben, a többi ékszer között talált oly értékekkel, ame­lyek saját tulajdonomat képezik? íme, Balázs kíváncsisága mire nem terjedt ki. Amióta Balázs memoár-irásait befejezte, teljesen mogorva lett, magábaszállt. E na­pokban igy szólt a szolgálatát végző fogház­őrnek: — Ha kedves maguknak az orvos és a lel­kész élete és engem is kímélni akarnak, akkor se az egyiket, se a másikat ne engedjék be hozzám. A lelkész minden héten, az orvos pedig mipden nap. meglátogatja ezt az emberietlen embert. Szigeti Henrik dr törvényszéki orvos kórházi kosztot rendelt Balázsnak, aki­nek. pedig erre semmi jussa nem volna, És Balázs mégis haragszik az orvosra, még pe­djg azért, mert ez nem engedi meg, hogy dohányozzék. Páter Puget Angelo szerzetes, ^pgházlelkész pedig már ismételten ment el Ihajázs cellájából, anélkül, hogy ez csak egy S£Ót- is mondott volna. Különben Balázs egé­:§zen nyugodtan él, éjjel pompásan alszik s csak nélia riad föl. Estefelé leül a cellájában levő pricsre és ott hangosan imádkozik. Igen szigorúan őrzik és este még ruháit, sőt a tö­rülközőt is kiviszik cellájából, a vaskályhát pedig befalazták. ".',— Meghalt az egyptomi alkirály anyósa. Kutyája és kedvenc madaraitól körülvéve érdekes életű dáma hunyta le sze­méi örökre Budapesten a Pajor-szanatorium­ban. A gyászjelentés szerint: Sofie van Qsprna, geborene Graefin von der Lilié. Hat­van éve's volt a grófnő, de nagyvilági szoká­sait, maga és a társaság Iránti aprólékos kö­telességeket, a ruhák, a kölni viz, a szépitők szeretetét megtartotta mindhalálig. A szép és nagyéletü grófnőnek Cserna Károly festő a harmadik férje. Valami tizenöt esztendővel fiatalabb, mint a grófnő. A második férje Puskás Károly földbirtokos volt aki Török Sándor gróf halála után vette feleségül a grófnőt. Ebből az első házasságból szárma­zott a legszebb smeszaWáneot csinált Török May grófnő, akit az egyiptomi alkirály vett feleségül. A grófnő mostani cirne, illetve neve. Hercegnő, alkirálynő. A királyi mód nem fe­lejtette el családját May grófnővel. Anyjáról királyi módon gondoskodott. Most, hogy megbetegedett, — csontszu kinozta az öreg dámát, — felvétette a Pajor-szanatoriumba. Képzelhető, mekkora összeggel ajándékozta meg időnkint az édesanyját, ha ez akkora móddal rendezkedett be a szanatóriumban. Négy utcai szobát tartott lefoglalva a gróf­nő. Tiz hétig volt a szanatóriumban. A baja oly súlyos volt, hogy nem lehetett rajta már segíteni. A temetésre, amely csütörtökön a kora délutáni órákban volt, hazaérkezett leá­nya, az egyiptomi alkirálynő. — Korzón verekedő uri leány. Nasryki­kinda magára vonta az ország figyelmét, amidőn az ottani hölgyek két hét előtt fényes bevonulásukat tartották a kaszinóba. Hogy Nagykikinda hölgyei ily körülmények között valóban kardos menyecskék lehetnek, ez szin­te kétségtelen; de bizonyítja az alábbi épüle­tes eset is, melyet a mult héten egy kardos hajadon inscenált déli tizenkét órakor az ottani korzón. A dolog igy történt. B. M. te­kintélyes polgár házába néhány család volt hivatalos; a többek közt G. N. fiatal leány is, akinek bátyja magántisztviselő. A társa­ság a legjobb hangulatban lehetett már, ami­kor egyszerre betoppant G. L. magántiszt­viselő és erélyes hangon felszólította bugát, hogy kövesse. — Ilyen társaságban — úgymond — nem hagyhatlak! A leány persze fölkelt és a társaság általá­nos megütközésére bátyja kíséretében ott­hagyta a vendégszerető házbelieket. A dolog oly hirtelenül jött, hogy a házigazdának még annyi ideje sem volt, hogy a fiatal tisztviselőt | kérdőre vonja. Másnap délben B. A. kisasz­j szony, B. M. leánya és két fiatal gentleman társaságában a korzón sétált, azon a helyen, ] amelyen G. L. urnák a hivatalból jönnie ! kellett. Egyszerre megjelent az és B. A. kis­! asszony hirtelen elébe ugrott és egy eddig kabátjának zsebében szorongatott kutyakor­bácscsal G. L. ur arcába, fejére sújtott. Egyet, kettőt, hármat, négyet ... A történeti hűség kedvéért megjegyezzük, hogy G. L. ur, az inzultált tisztviselő is ütésre emelte karját, abban a jelen volt és az egész tervről mit sem sejtő gavvalérok egyike megakadályozta, mig társa sápadva félreállott. Az eset fináléja ez: ^lásnap G. L. ur provokáltatta B. A. kisasz­szony édesatyját; de ez orvosi bizonyitvány­nyal igazolta, hogy nagyfokú szívbaja miatt „párhaj képtelen". — Tűz Frigyes főherceg palotájában. Bécsből jelentik: Csütörtökön reggel kigyu­ladt Frigyes főiherceg nalotája. Reggel ne­gvedhét órakor a palota cselédsége sürü füstfelhőt látott pomolvogni Izabella főher­cegnő második emeleti szalonjának ablaká­ból Igy vették észre a veszedelmet. A fő­hercegi család tagjai közül most senki sincs Bécsben, Györgv bajor herceget, Izabella főhercegnő vőlegényét kisérte Münchenbe Frigyes főherceg, a főhercegasszony és a menvasszonv. Mire a tűzoltóság megérke­zett a második és harmadik emeleten már több szoba lángokban állott és a lángnyelvek kicsapkodtak az utcára. Közel négy óra meg­feszített munkájába került, mig féket lehe­tett vetni a vésznek. A palota nem sok kárt szenvedett, de a menyasszony-főhercegnő szalonjának gyönyörű bútorai, szőnyegei és képei elpusztultak, a harmadik emeleten pe­dig több teremben a lángok martaléka lett temérdek műtárgy, festmény, szobor, vabi­mennvii Albrecht főherceg örökségéből való.

Next

/
Thumbnails
Contents