Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-08 / 282. szám

19Í1 december 8 DÉLMAGYARORSZÁG 7 nek." Az arckép homlokára a szerzetesek ezt irták: „Sátán szolgája", a fehér ingre pedig: „Tolstoj Leó, az istentagadó, az antiikrisztus előhirnöke." Az arckép alá pedig nagy betűkkel: „1910. november 7-én (20) lehelte ki páráját," lliodor rajongó hivei, különösen a parasztasszonyok tömegesen zarándokolnak a képhez, leköpni és igy átkozódnak: „Tolstoj, te antikrisztu-s, ezt érdemeled!" — Szegény -orosz nép! — Az uj állomás. Lázár György dr polgármester eljárt Budapesten az államvasutak igazgatóságánál és ott megtudta, hogy Szegeden egyesíteni fogják a vasúti műhelyeket és négy év múlva megkezdik a hattyasballagi-soron az uj állomás építését is. A mostani állomások csak megállóhelyek lesznek a jövőben. Hét millió koronát szánt a kormány ezekre a nagyarányú építkezésekre, amelyeknek a részletei legközelebb már nyilvánosságra kerülnek. — Gépészmérnöki eskü. Buocz Károly, a városi gépészmérnök a tanács csütörtöki ülésében letette a hivatali esküt. — Az iskolaszék újjáalakítása. Faragó Ödön dr iskolaszéki elnök átirt a tanácshoz, hogy az iskolaszéki tagok mandátuma lejárt. A tanács intézkedni fog, hogy a decemberi közgyűlésen az iskolaszék uj tagjait megválasszák. — Segítség Kecskemétnek. Félhivatalosan jelentik: A pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával megígérte Kecskemét városának, hogy a földrengés által okozott kár pótlására ugy magát a várost, mint a kárvallott lakókat az államháztartás helyzete által megengedett legmesszebbmenő támogatásban fogja részesíteni, E célból a pénzügyminiszter törvényjavaslatot készit elő, amely szerint egyrészről államsegitség osztatnék ki a város szegény lakossága és a földrengés által sújtott vallásfelekezetek részére, másfelől hatmillió korona állami kölcsön bocsáttatnék a város közönségének rendelkezésére oly módon, hogy abból a város kétmillió koronát vehessen igénybe kamatmentesen, négymillió korona pedig csekély kamatlábú kölcsönként és harminc éves törlesztésre a kárvallott háztulajdonosok között osztassák föl, akik között azonban a közhivatali tisztviselők és alkalmazottak kedvezésben lesznek részesitendők. — Munkásházakat. Az aradi közigazgatási bizottság állami kedvezményt kért a kormánytól ipari munkásházak céljaira. A bizottság átirt a szegedi tanácshoz, hogy a törvényhatóság csatlakozzék a kormányhoz intézendő kérelemhez a kedvezmény megszerzése iránt. A tanács a közgyűlés elé terjeszti majd az átiratot. — Tanfelügyelői áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter Berecz Gyula KrassóSzörény vármegyei királyi tanfelügyelőt Pest vármegye tanfelügyelőségéhez helyezte át. A kiváló tanférfiu ezzel megérdemelt kitüntetésben részesült. Fáradhatatlanul tevékenykedett Krassó-Szörénymegye megmagyarositásán. — Egy páratlan asszony. Mert aligha akad még egy asszony a világon, aki a következő nyilatkozatot leadná magáról, amely szórói-szóra megjelent a Berchtesgadener Anzeiger-ben: „A legnagyobb készséggel vonom vissza azt a sértést, amelylyel N. urat illettem. Egyidejűleg beismerem, hogy a legpletykásabb nő vagyok az egész berchtesgadeni kerületben és jobb, ha mindenki óvakodik tőlem. A. H." Különös előzményei lehetnek ennek az önbeismerésnek. — Villamosvasút a Back-malomban. A Back-malomban jelentős átalakítások történnek a közel jövőben. Az iparvágányt villamos üzemre alakítják át és drótkötélpályát építenek amely a malomból a Tiszáig vezet le és a levegőben szállítja a lisztet a hajókra. A búzát a jövőben szívógépek utján szállítják a malomba. Ezek a berendezések műszaki szempontból is ritkítják a párjukat, a modern technika vívmányai, amelyekhez hasonló kevés van a kontinensen. — A Dugonics-utcai iskola. A Dugonics utcai iskola építési munkáira harmadízben tartották meg az árlejtést. Az eredmény az, hogy a legkedvezőbb ajánlat is 10,000 koronával drágább az alapárnál. A legolcsóbb ajánlatot Bartos Mór tette s a tanács ezt fogadta el. — Nyomtatványkiáilitás Szegetlen. A szegedi könyvnyomdászok január 6. és 7-én szakkiállítást rendeznek mondern nyomdatermékekből a kultúrpalotában. A kiállítás előreláthatólag fényesen sikerül, mert Szeged nyomdaipara van olyan fejlett, hogy tökéletesség, szakértelem és izlés tekintetében bármily magas igényt kielégíthet. — Egy kiváló ujságiró halála. Bócsből jelentik: Az osztrák hirlapirásnak fényestollu, elismert tudásu, mély meggyőződésű, fáradhatatlan munkása, a magyar származású, de korán Ausztriába szakadt Steinbach Gusztáv dr tegnap éjjel Meránban hosszas szenvedés után hatvannégy éves korában meghalt. A Neue Freie Presse egyik legkiválóbb munkatársát, a Concordia hirlapirók egyesületének nyugdíjintézete nagyérdemű elnökét vesztette el. — Halálozások. Ripner Fülöp vállalkozó halála városszerte igaz részvétet keltett. Temetése csütörtökön délután 2 órakor volt nagy részvét mellett a Dugonics-utca 20. számú gyászházból. Halálát özvegye, született Klug Berta és gyermekei gyászolják. — Kerner Irénke, Kerner Pál nyugalmazott honvédezredes leánya meghalt. Temetése csütörtökön délután három órakor volt a Szegfűit tea 3. számú gyászházból. A gyászba borult család iránt nagy részvét nyilvánult meg. — A fiumei bankár csődje. Fiuméből jelentik, hogy Windspach bankár esődtömegbiztosához eddig százharminchárom károsult jelentette be igényét. A veszteség az eddigi megállapítás szerint félmillió korona. — (Ij nyomon a százezrek után! Szenzációs fordulata történt a negyedmilliós váltóhamisitók nyomozásának: egy Csatáry Jakab nevü kőbányai hivatalnok vallomása után most már nemcsak a titokzatos Steinei Ferenc után nyomoz a rendőrség, hanem a pécsi névtelen levélben megnevezett Goláner Ferenc és Imre után is. A vallomás szerint régebben csakugyan élt egy Goláner-család Pécsett s nagyon valószínű összefüggés van abban, hogy a Goldner-család Pécsett lakott s a Goldnereket besúgó levél is Pécsről datálódott. Talán az egyik hamisító régi szerelmét vitte el Pécsről a felhőkarcolók világába, talán egyéb az összefüggés, — de nyomnak mindenesetre fontos ez. Csak délben került erre az uj nyomra a budapesti rendőrség és most még nem tudni, lesz-e a kutatásnak eredménye, sok okunk van azonban azt hinni, hogy lesz. — Kolozsvár tifusz-veszedelme. Szerdán délután rendkívüli ülésre hívták össze Kolozsvár város közegészségügyi bizottságát. Bőven volt ok az összehívásra: Kolozsvárott rendkívüli arányokat öltött tífuszjárvány dühöng s ezenkívül a vörheny is nagyban szedi áldozatait. Fabinyi Rudolf dr egyetemi tanár elnökölt az ülésen, Scheitz Vilmos dr városi főorvos jelentette, hogy december elseje óta 36 uj tifuszesetet jelentettek be a főorvosi hivatalnak. Járványfészek van a Tanítók Házában, ujabban pedig a közös kaszárnyában. Az utóbbi helyen veszedelmesebb a járvány. Fekete Sándor dr főtörzsorvos adatai leleplezésszerüen hangzottak el. Tizenhét megállapított tifusz-esettel szemben 13 diagnosztikálatlan esetről bizonyos, hogy a betegek tífuszosak. Konstatálta, hogy a fertőzést a vízvezeték okozza. A kaszárnya előtt ugyanis vízvezetéki munkálatokat végeztek s azóta terjed a tífusz. Elhatározták, hogy a közönséget a tejtermékek használata körüli gondosságra hívják föl, — tekintve, hogy a vármegyében is dühöng a tífusz — a fertőzött helyeken elzárják a csöveket s talajpróbákat tartanak több helyen. Kiírták a pályázatot egy ideiglenes alkalmazandó járvány orvosi állásra is. — Az iró és a régi kartársak* Brüsszelből jelentik: Maeterlinck Maurice tudvalevőleg megkapta az irodalmi Nobel-dijat. Egy költő életében az ilyen összeg nagyon kellemes anyagi fordulatot jelent, még ha nem is magyar poéta, hanem egy gazdag kulturnemzet fia. A nagy kitüntetés imponált a gentieknek is, akik elhatározták, hogy földijük tiszteletére ünnepséget rendeznek, egyik darabját szinrehozzák és utána bankettet is aranzsálnak. A mozgalom a genti ügyvédek egyesületéből indult ki, amelynek valamikor tagja volt a belga költő. Néhány fiskálisnak azonban eszébe jutott, hogy Maeterlinck nemcsak finom és mesés hangulatos müvek szerzője, hanem „a legnagyobb mértékben gyanús" irodalmi miszticizmus főképviselője is, akinek hitetlensége közismert. Még nagyobb bűne, hogy a jezsuita-oktatásról oly tiszteletlenül nyilatkozott. A súlyosan terhelő védpontokat megvitatta néhány klerikális ügyvéd s aztán kimondták, hogy Maeterlinck nem méltó az ünneplésre. És a nemes Gen-t városa, amelyet jóformán csak Maeterlinck egyik müvéből ismerünk, a -költőt nem is fogja hivatalosan üdvözölni. Ráadásul még „nemzeti" bünt is zúdítottak a nyakába. Mig a klerikálisok a hitetlensége ellen prédikáltak, a nacionális fl-amingant-ok azért kárhoztatják, mivel a flamand Gent fia a müveit — franciául irta. Maeterlincknek tehát meg kell elégednie a Nobel-dijjal, a helyi ovációra nem pályázhatik. Külömben ugyancsak a lokálpatriotizmus ellen vétett „óriásit" egy másik nagy belga költő, Camille Lemornior. Az antwerpeni flamand Opera igazgatója egy dalművet akar szinre. hozni, amelynek szövege a Lamornior egyik regényéből készült. Az Antwerpen flamandjai még a zenéjét sem akarják hallani annak az operának, amely Lamornior szövegére csínálódott, — mert hát ez a poéta a genti francia egyetem flamand osztálya ellen nyilatkozott. így próbálják Belgiumban a legszigorúbb nacionalizmusnak a művészeti kérdésekkel való kombinálását, összekeverését, Perzsa- es Siayi-s/őnyeaBkHaas Fö,öpés Ra| - _ . .*„„,. * * jl e .A- szőnyeg, bútorszövet és ágy^emö gyárosoknál válogatott szép darabok érkeztek és feltűnést kelt© ©lesé áron bocsátjuk eladásra ^^ Szeged, üárász-lltca 10. ms 2446