Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-06 / 280. szám

6 DELMAGYARORSZAQ 1911 december 7 * rendőrségen. A nagy furfanggal elkövetett lopás elkövetésénél tehát alig lehetett valami határozottan kialakult tervük, csak valami szertelenül csapongó vágyak vezérelhették őket. Az osztrák fővárosban álnéven béreltek lakást. Spira — Bihari Sándor, Gresner — Lantos Béla név alatt szerepeltek. Állandóan dőzsöltek, minden éjjel orfeumról-orfeumra jártak, ahol nők társaságában vigan költötték a lopott pénzt. Érdekesek ennek a lopási ügynek az inditó okai. Spira meglehetősen koraérett, csapongó képzeletű ifjú, aki kalandos álmokat szőtt. Amikor már hasonló korú diáknak a leckéje megtanulása ad gondot, addig ő már szerelmes volt. Nem afféle idiiikus első szerelem, de bűnös emésztő szenvedély, mely suggesztiv erővel hatott a szertelen ifjúra. Anyagi gondokkal küzdött s ez és a szerelem any•nyira lefoglalták minden gondolatát, hogy képtelen volt más becsületes munkát pontosan végrehajtani. Pénzt akart szerezni minden áron s igy támadt benne a lopás eszméje, melyet a legaprólékosabban kidolgozott. A fiatal, 15 éves tanítványát Gresnert, akinek különben sincs akaratereje, nem volt nehéz megnyerni a tervnek. Spira lelkülete és viselkedése a legérdekesebb tanulmány. A magabizó, sőt tehetségében nagyon is elbizakodott fiúnak irodalmi ambíciói voltak. Mindig újságíró akart lenni s pályatévesztett nagy tehetségnek hitte magát. Ennék ellenére soha nem találkoztunk irodalmi pengéivel, sőt még kisérletet sem tett, hogy irói rátermettségét valamivel dokumentálja. Megelégedett azokkal a külső allűrökkel és jellegzetességgel, amelyekkel általán az iró embereket jellemzik s első sorban a holnapnál nem törődő, minden társadalmi előítéletet és szokásokat megvető „bohémeskedést" vette föl, amely különben lehet, hogy a lelkéből fakadt. Mindig nagy baj az, amikor valaki csak a külső dekorumokat viseli a megfelelő belső tartalom nélkül. Szökésében, amikor a szállodában lakást fölvéve idegen nevet kellett kigondolni, még akkor is egu általa ismert volt szegedi újságíró neve járt az eszében s be is mondta: Bihari Sándor. A lázas, izgalmas napokban, amikor minden percben attól tarthatott, hogy a rendőrség elcsípi, tárcát irt „Egy ifjú élet megmentése" cimen. Ebben okát akarta adni cselekvésének s túltengő fantáziával, de még több gyötrődéssel magyarázza, hogy ez a lopással párosult szökés rá nézve magasztos miszszió, amellvel kimenti a fiatal Gresnert a nyárspolgári, butító környezetből is e mellett a szent cél mellett eltörpül az a nyárspolgárok által bűnnek tartott eszköz, amellyel ezt a dicséretes missziót végrehajtotta. Irt még egy hirlapcikket is, még pedig ugyancsak hasonló lélektani motívumokból kiindulva, melvre az aktuális Regula tárgyalások és a halálos Ítélet adott neki impreszsziót. Ebben tiltakozik a halálos ítélet ellen, mert Regula ártatlan s a törvények, a társadalom a bűnös, amely megérett a halálos ítéletre. Az írásaiból tehát nem tehetség nyilvánul meg, hanem csak az az egyszerű és meglehetősen áttetsző valóság, hogy Spira olyan fiafal korban olvasta a nagy orosz írók müveit és más forradami irányú müveket, a melyben még nem tudta azokat megérteni. Egészen beleélte magát Dasztijevszky „Raszkolnikov" cimü müve főalakjának a szerepébe s még jó, hogy ennek hatása alatt nem rablógyilkosságot, hanem csak sikasztást követett el s igy az álzseni szellemi fogékonysága nem valami megrázó tragédiát, hanem csak egy operett-vázlatot eredményezett. A nagy váltócsalás. — Kik voltak a tettesek ? — Kilenc hamis váltó. — Hamisitás Tóth Ferenc nevére. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország kedden közölte már, hogy Budapesten a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kárára egy negyed milliót meghaladó váltóhamisítást követtek el eddig ismeretlen tettesek s hogy a bank megtévén a rendőrségnél a följelentést, a nyomozás megindítását kérte. A nem mindennapi raffineriával elkövetett váltóhamisításról ujabban a következőket jelentik Budapestről: Október 5-én felszólították telefonon a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Az Ohrenstein és Koppéi-cég nevében beszélt valaki és azt a kérdést intézte Eellner Henrik soros igazgatóhoz, hogy mennyiért, milyen kamatláb szerint eszkomotál a baink a nevezett cégnek összesen 282.741 koronáról és 71 fillérről szóló váltót? — Hat százalék a kamatláb — volt a felelet. — Az sok, — hangzott telefonon a válasz. — Tessék Koref Dávid úrral, a váltóosztály főnökével beszélni, — mondotta Fellner vid igazgatót. Hivatkozott a beszélő arra, Husz perccel később felhívták Koref Dávid igazgató. Hivatkozott a beszélő arra, hogv már beszélt Fellner igazgatóval. Koref hajlandó volt valamit engedni a kamatlábból. Megállapodtak, hogy 5 hétnyolcad kamatláb mellett hajlandó a bank leszámítolni a váltókat. Meg kell jegyezni, hogy az ismert fővárosi Ohrenstein és Koppel-cégnek nagy hitele van a Kereskedelmi Banknál. De nem igen szokta a cég készpénzben felvenni a kölcsönöket, hanem folyószámlára irat ja és csekkel veszi föl a pénzt, amint szüksége van arra. Másnap Kürthy Józsefnél, a váltóosztály helyettes-főnökénél jelentkezett a cég megbízottja. Ez a levél igy szólt: Budapest, 1911 október 6. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Budapest. Koref urakkal telefonon történt megállapodásunk értelmében tisztelettel csatolunk kilenc darab váltót 282,741 K 74. f. összértékben és kérjük önöket, hogy ellenértékükét jelen levelünk átadójának, akinek aláirása itt következik, kiszolgáltatni szíveskedjék. Aláirás: Steiner Ferenc. Teljes tisztelettel Ohrenstein és Koppéi két olvashatatlan aláirás. Steiner Ferencnek a levél közepén lévő aláirása fekete tintával van irva, az Ohrenstein és Koppéi cég bélyegzője egészen más, mint a cég eredetije, a két olvashatatlan aláírás szokásos lila tintaceruzával van a papirosra vetve, mig az egész levél lilafestékes írógépen készült. A levélpapiros viznyomatja „Originál Neusiedel Commercial Post". A levél mellett egy másik levélpapiros volt, amelynek gépírásos szövege a következő : Kassa X. 6. 57/s% Jegyzék: lejárat december 7. lejárat december 7. lejárat december 7. lejárat december 8. lejárat december 9. lejárat december 9. lejárat december 9. lejárat december 9. 27,000.— K lejárat december 13. 24,000.— K lejárat december 13. 282,141.74 K. le 57/«% discont 2,940.94 K. marad 279,800.80 K. Köszönettel felvettük OHRENSTEIN ÉS KOPPEL. (aláirás) Ohrenstein és Koppéi. Ehez a jegyzékhez mellékelve volt a kilenc váltó is, különböző elfogadók aláírásával, de valamennyinek a hátán mint forgató Ohrenstein és Koppéi szerepeltek. Az aláírások primitív hamisítványok. A váltók a következő nevekre voltak fciállita: A három darab 45,000 koronás váltó a Resicai Falepároló Részvénytársaság Budapest; a 8420 koronás Kirnbauer József Conrad; a 30,000 és 28,000 koronás Újlaki, Hirschler és Fia Alsó-Domboru; a 29,000 koronás Lord és Társa; a 27,000 és 24,000 koronás Tóth Ferenc Szeged. Tóth Ferenc szegedi hajótulajdonos aláírása is hamis. Tóth a Délmagyarország munkatársa előtt kijelentette, hogy ő semmiféle váltót nem irt alá és semmiről sem tud. A késő éjjeli órákban jelentik Budapestről, hogy a rendőrségnek a nyomozás során sikerült megtalálni azt a nyomdát, amelyben a csaló a manipulációihoz szükséges levélpapírokat és egyéb nyomtatványokat beszerezte. Ez a nyomda a Klauzál-téren van és egy Steiner nevü nyomdász a tulajdonosa. Steinert kihallgatta a rendőrség s ez kihallgatása során a nagy váltócsalásról a következő személyleirást adta: magas termetű, szőke, erősen zsidó jellegű, 30 év körüli kifogástalan eleganciával öltözött ember. A rendőrsóo' most ezen a nyomon tovább folytatja a nyomozást. NAPI_HIREK Szociálista házasság. (Saját tudósítónktól.) A napokban érdekes esküvő volt Münchenben. Nemcsak azért, mert magyarok léptek házasságra, hanem azért is, mert mellőztek minden egyházi szertartást. A pap helyett a szociáldemokrata-párt kiküldöttje adta össze a fiatalokat. A vőlegény Gönczy ödön bádogos-segéd, menyasszonya pedig Forgács Mariska, Németországban ismert szociálista agitátornő. Amikor egy érdemes munkás a párt megbízásából intézett hozzájuk beszédet, amelyben méltatta a házasság jelentőségét, az uj házaspár kijelentette, hogy őket nem is anynyira a szerelem, mint inkább a szociáldemokrácia magasztos eszméi fűzik össze. Mind a ketten rendkivül érdekes múlttal birnak, de különösen a menyasszony, aki szabadkai származású, Goldstein Jakab kereskedőnek a leánya és az agitáció terén nagy sikereket ért el. Jómódú családból származik és már kora leányságában nagyon érdeklődött a modern eszmék iránt. Amikor más fiatal leánynak minden érdeklődését az érzelmes romantikus regények kötik le, Forgács Mariska komoly, a szociáldemokráciát propagáló olvasmányokkal , foglalkozott. Nagy természet- és társadalomtudományi ismereteket szerzett magának és elhatározta, hogy egész életét a proletár eszméknek szenteli. Szabadkán, az ország több vidéki városában és Budapesten is a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből nagyon sok hivet szerzett a szociáldemokrata tanoknak. Pártla45,000.— K 45,000.— K 45,000.— K 8,420.50 K 30,000.— K 30,000.— K 28,935.54 K 29,385.70 K