Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-05 / 279. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 dec4imb*r 5 judeo magyarnak is ifieg van tisztelve és ki ilyen széles munkáspárt politikát folytat. Ez az én fegönzőbb érdekein, hogy ez igy legyen. Mi a 'gyárainkban a biztonsági szelepeket akarjuk megnyitni, a gőzök had menjenek a képviselőház kupolacsarnokába. És az a paraszti osztály, amelyet velünk szembeállítanak, az is tudja meg, hogy mi vagyunk az ő legnagyobb vágyának a földéhségnek szószólói. Az utolsó vád, hogy ezáltal a faj ellen török, én a magyar fajt megtámadom, egyszóval osztrák szolga vagyok, vagy ahoz hasonló. Ezt nem kellemes hallgatni, sokkal jobban szeretek egy olyan újságot olvasni, amely azt mondja, hogy én jó ember vagyok, mint egy olyan, amely azt mondja, hogy én osztrák áruló vagyok vagy azt, hogy a társadalmi és gazdasági kiterjesztési politika voltaképeri a fajom ellensége. Az igazat megvallva, ezt eddig megérteni bem tudtam és nem is hiszem, hogy valami ezt velem megértesse. De azt mondom, hogy én igen nvugodt vagvcik . ezen támadásokkal szemben, mert a legelsőnek azt tartom, hogy az ipari munkásság jólétének emeléséhez elég fontos, hogy a választói joghoz jusson. Nem-e jobb tett volna régebben az ipari munkásságot juttatni a választói joghoz, mint azt a 200.000 irni és olvasni nem tudó román, tót kisbrtokost leszavaztatni ellenünk. Nem értem, talán véletlenség, hogv bennem egv csepp idegen vér sincs, én vagyok az ezer éves paraszt, e gondolkozásomat nem változtatta meg, hogv fekete ruhában állok itt Önök előtt és hogy igazságomat elmondom. Azt hiszem, hogv itt Szeged városában nagyon jó helyen mondtam el és ha jó helyen védekeztem ezen támadások: elten, mert ismétlem, egy bizonyos, hogy valamiben tévedhettem, de az is bizonyos, hogy a fajtám ellen nem követtem el semmit, mert elkövetni nem is tudhatnék. Mert bevégzem, Ady Endre egyik versének részletével: Amit tudok, érte tudtam, ha elbukom, érte buktam, bennem egv ősi. gőg lázad és ezért nem érhet gyalázat. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Kedden : Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Páros »/,.) Szerdán : A papa, vígjáték. (Páratlan '/s) Csütörtökön : A tatárjárás, operett. (Páros 5/a) Pénteken délután: A cigányszerelem, operett. Pénteken este : A kis gróf, operett. (Páratlan >/,) Szombaton: Az élö halott, szinmü. Bemutató. (Pái os '/,.) Vasáru ap délután : A babuska, operett. Vasárnap este: Az élö halott, szinmü. (Páratlan •/.*) Pap Zoltán Szageden. (Saját tudósitónktól.) Ma Szegedre érkezett Pap Zoltán, az országos nevü dalköltő, országgyűlési képviselő. A Muzsikaszó nagynevű szerzője tulajdonképen haza jött Szegedre, most, amikor elkészíti a Petőfi Társaság képviseletében is, a Dugonics Társasággal karöltve a szegedi hangversenyét. Szombaton este, a városi színházban lesz a hangversenyest, pompás, nagyszerű műsorral, mely igazán méltó emlékezés lesz Pap Zoltán jubileumára. Ismételjük, a szegedi közönséggel és Szeged várossal egygyé forrott Pap Zoltán költészete. Szegeden nevelkedett ez a költőnk kinek népdalait az egész országban dalolják, Szegeden bontakozott ki, legszebb versei közül igen sokat itt irt mer Mondhatjuk, hogy a most megjelent Muzsikaszó cimii kötete is szegedi könyv, Muzsikasöó: — a legszebb cim, a legszebb tartalom s a legpompázóbb kiállítás. Ahogy Pap Zoltán költeményei a kötetben egymáshoz sorakoznak: két szerelem története formálódik ki belőlük. Dacos és heves érzésekben gazdag, gvászszal megujut reménynyel és bensőséges örcmrnel váltakozó két szerelem története. Ebből a szempontból Pap Zoltán joggal irja á Muzsikaszó cim alá a minősítést: regény a dalban. A költő szivének a regénye; de egyszersmind eleven és hullámzó kedélyének is a tükröződései. És itt a versirónak járó rr.éltánvláshoz hozzá kell kapcsolnunk a zeneszerző dicséretét is. Valójában Pap Zoltánban a zeneszerzőt ép oly kevéssé kell felfedezni, mint a költőt, — olyan vállalkozás lenne ez, mely elkésetten ballagna a nyilvános közismeret után; de amit ki kell emelni, mert igazában csak itt lehet ráeszmélni, az a termékenységnek az a gazdasága, mely Pap Zoltánt itt is jellemzi. Félszáznál többet tesz ki a dalok száma, melyek zenéjének ő a szerzője és amelvek benne foglaltatnak a kötetben. Versgyüjteménvben szokatlan dolog, de megint főleg abban az értelemben szokatlan, amely az egész kötetet kitünteti — á gazdagság növelésének az értelmében. Ismételjük, december 8-án este, szombaton, okvetetlenül megtartják a szegedi hangversenyt, a városi színházban. Ez lesz a műsor: 1. Dugonics-Társaság részéről megnyitóbeszéd. 2. Ferenezy Zoltán, a Petőfi-Társaság másodelnöke felolvasása. 3. Szegedi leányok... Beteg vagyok... Hirbe hoztak egy legénynyel... Dalok a Muzsikaszóból, énekli Pálmai Ilka. 4. Történet. Románc. Irta Pap Zoltán, szavalja Szederkényi Anikó irónő. 5. A busuló felhők... Angyal kellet az istennek ... Istenem de kegyetlen a sora annak ,., Dalok a Muzsikaszóból, énekli Sárossy Bandi népdal-énekes. 6. öreg cigány! Költemény. Irta és előadja Pap Zoltán. Szünet. 7. Kérdik tőlem, mi bajom van... Gyönge harmat reszket... Szomszédunkban van legény ... Dalok a Muzsikaszóból, énekli Pálmai Ilka. 8. Iszogatok, dalogatok ... Hát miért nem muzsikálnak... Dalok a Muzsikaszóból, énekli Sárossy Bandi népdalénekes. 9. Kevés a mi részünk isten áldásából... Kuruc dal. Irta Pap Zoltán, tárogató kisérettel énekli Wenczel Béla, a magyar királyi operaház basszistája. 10. A Muzsikaszóból 100 képnek vetítés utján váló bemutatása. Magyarázatokkal kiséri Pap Zoltán. 11. Zárószó. * Fodor Ella sikerei. Fodor Ella temesvári szerepléséről több alkalommal közöltük már a temesvári sajtó kritikáját. Egyérteknüleg kiemelik Fodor Ella művészi képességeit és komoly színjátszó talentumát. A temesvári közönség már az első napokban fölismerte a tehetségét és estéről-estére őszinte ováció jutalmazza a szereplését. Csütörtökön Henry Lavedan „Édes a bün" cimü színmüvében szerepelt Fodor Ella. Erről a Szegedi Híradó vasárnapi számában a következő hír jelent meg: Fodor Ella Temesvárott. A szegedi szinház volt drámai szendéje nem a legnagyobb sikerrel működik a temesvári szinpadon. Az ottani közönség egyáltalában nem látja vele betöltöttnek az eltávozott Haraszthy Mici szerepkörét. Legutóbb az Édes a óim-ben játszott egy nagyobb szerepet, vajmi kevés sikerrel. Föllépéséről a következőket irja egyik temesvári újság: „Kevés szerencsével alakított Fodor Ella. Pompakereső öltözködése érdekelheti a közönséget, de a hatást sokszor zavarja. Ez a három sor tényleg megjelent többek között a Temesvári Hírlapban. Az igazság kedvéért leközöljük a következő sorokat is: Játéka átgondolt volt, de ugy véljük, a szerep nem illik teljesen egyéniségéhez. Inkább vigjátékszerü a darab hangulata, a harmadik felvonás nagy jelenetét kivéve. Ezt irta a Temesvári Hirlap. A többi láp kivétel nélkül kiemeli Fodor Ella „tökéletes művészi alakítását." Délmagyarországi Közlöny: A bemutató sikeréből elsősorban kivette a részét Fodor Ella, aki a sok szint játszó Lise szerepébe belevitte egész tudását és természetes, közvetlen játéka szép sikert is biztositott számára. Taps és virág volt jutalma. Temesvári (Jjság: Szinészeink úgyszólván kivétel nélkül remekeltek. Tökéletes művészit nyújtottak Fodor, Bánházy, Szeghü, Ternyei, Ligeti és Kardoss egyaránt. Temesvárer Volksblatt: Ha a darab előadásáról beszélünk, mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy Fodor kisasszony meglepetést keltett pompás játékával. ' Szinte önmagát multa felül egy ultramodern párisi nő szerepében. Könnyed, elegáns játéka, túltengő elkényeztetettsége az első és harmadik felvonásban, sikkje és ragyogó toalettjei egy harmonikus egésszé olvadtak össze. Elragadta és elbájolta a közönséget. Temesvárer Zeitung: Fodor Ella Mirette szerepében mesteri alakitást nyújtott. Deklamációja, játéka kifogástalan volt. A drámai jelenetekben brillírozott. Neue Temervarer Zeitung: Fodor Ellának sikerült estélye volt. Különösen a harmadik fölvonásban volt néhány olyan megkapó jelenete, amely még a máskülönben nehezen fölmelegedő publikumot is tapsra ragadta. Tisztelői virággal lepték meg. Südungarischer Reform: Fodor Ella kisasszony Lize Bernin szerepében igazán művészi alakitást nyújtott. Egyes részleteket ugy játszott meg, hogy arról még majd külön kell megemlékeznünk. — (Következő nap:) örvendetes tény, hogy a mi színházunknak Fodor Ella kisasszonyban olyan művésznője van, aki minden szinpadi föladatnak megfelel. A kisasszony megértette és átérezte a szerep karakterisztikumát. Ez teljesen hü lapszemle, amelynek alapján megállapíthatjuk, 'hogy Fodor Ella a legnagyobb sikerrel működik a temesvári színpadon. A közönség egész tábora lelkes elismerője. Bajos lesz tehát Almássy nagy baklövésének ilyen módon való utólagos igazolása. Teljesen megbízható forrásból közöljük még, hogy Erdélyi Miklós a nagyváradi Szigligeti-szinház igazgatója hatezer koronás szerződési ajánlatot tett Fodor Ellának és igy most a két legkiválóbb igazgatója vetekszik érte. * Srindbercf fél a hatvanharmadik évtől Strindberger öreg korára, ugy látszik, máiteljesen hatalmába keritette a babona. Az utóbbi években már nagyon meglátszott Strindberg viselkedésén, Írásain, hogy bizony elméje, szervezete megroppant az évek súlyától. Egy levelében a babonás Strindberg különös félelméről panaszkodik. A hatvanharmadik életévétől fél, amely szerinte súlyos veszedelmeket fog hozni. A hatvanhárom évveszélyes volta nemcsak Strindberg babonája. Goethe is hitt benne, sőt már Petrarca is megemlékezik róla. Egy régi római iró, Aulus Gellius pedig Noctes Aticae cimü munkájában külön fejezetben tárgyalja. Strindberg most rettegve várja az obscurus hatvanharmadik évének elmúlását.