Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-05 / 279. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 dec4imb*r 5 judeo magyarnak is ifieg van tisztelve és ki ilyen széles munkáspárt politikát folytat. Ez az én fegönzőbb érdekein, hogy ez igy le­gyen. Mi a 'gyárainkban a biztonsági szele­peket akarjuk megnyitni, a gőzök had men­jenek a képviselőház kupolacsarnokába. És az a paraszti osztály, amelyet velünk szem­beállítanak, az is tudja meg, hogy mi va­gyunk az ő legnagyobb vágyának a földéh­ségnek szószólói. Az utolsó vád, hogy ezáltal a faj ellen tö­rök, én a magyar fajt megtámadom, egyszó­val osztrák szolga vagyok, vagy ahoz ha­sonló. Ezt nem kellemes hallgatni, sokkal jobban szeretek egy olyan újságot ol­vasni, amely azt mondja, hogy én jó ember vagyok, mint egy olyan, amely azt mondja, hogy én osztrák áruló vagyok vagy azt, hogy a társadalmi és gazdasági kiterjesztési politika voltaképeri a fajom ellensége. Az igazat megvallva, ezt eddig megérteni bem tudtam és nem is hiszem, hogy valami ezt velem megértesse. De azt mondom, hogy én igen nvugodt vagvcik . ezen támadásokkal szemben, mert a legelsőnek azt tartom, hogy az ipari munkásság jólétének emeléséhez elég fontos, hogy a választói joghoz jusson. Nem-e jobb tett volna régebben az ipari mun­kásságot juttatni a választói joghoz, mint azt a 200.000 irni és olvasni nem tudó román, tót kisbrtokost leszavaztatni ellenünk. Nem értem, talán véletlenség, hogv ben­nem egv csepp idegen vér sincs, én vagyok az ezer éves paraszt, e gondolkozásomat nem változtatta meg, hogv fekete ruhában állok itt Önök előtt és hogy igazságomat elmon­dom. Azt hiszem, hogv itt Szeged városában na­gyon jó helyen mondtam el és ha jó helyen védekeztem ezen támadások: elten, mert is­métlem, egy bizonyos, hogy valamiben té­vedhettem, de az is bizonyos, hogy a fajtám ellen nem követtem el semmit, mert elkövetni nem is tudhatnék. Mert bevégzem, Ady Endre egyik versé­nek részletével: Amit tudok, érte tudtam, ha elbukom, érte buktam, bennem egv ősi. gőg lázad és ezért nem érhet gyalázat. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Kedden : Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Páros »/,.) Szerdán : A papa, vígjáték. (Páratlan '/s) Csütörtökön : A tatárjárás, operett. (Páros 5/a) Pénteken délután: A cigányszerelem, operett. Pénteken este : A kis gróf, operett. (Páratlan >/,) Szombaton: Az élö halott, szinmü. Bemutató. (Pái os '/,.) Vasáru ap délután : A babuska, operett. Vasárnap este: Az élö halott, szinmü. (Párat­lan •/.*) Pap Zoltán Szageden. (Saját tudósitónktól.) Ma Szegedre érke­zett Pap Zoltán, az országos nevü dalköltő, országgyűlési képviselő. A Muzsikaszó nagy­nevű szerzője tulajdonképen haza jött Sze­gedre, most, amikor elkészíti a Petőfi Tár­saság képviseletében is, a Dugonics Társa­sággal karöltve a szegedi hangversenyét. Szombaton este, a városi színházban lesz a hangversenyest, pompás, nagyszerű mű­sorral, mely igazán méltó emlékezés lesz Pap Zoltán jubileumára. Ismételjük, a sze­gedi közönséggel és Szeged várossal egygyé forrott Pap Zoltán költészete. Szegeden ne­velkedett ez a költőnk kinek népdalait az egész országban dalolják, Szegeden bontako­zott ki, legszebb versei közül igen sokat itt irt mer Mondhatjuk, hogy a most megje­lent Muzsikaszó cimii kötete is szegedi könyv, Muzsikasöó: — a legszebb cim, a legszebb tartalom s a legpompázóbb kiállítás. Ahogy Pap Zoltán költeményei a kötetben egymás­hoz sorakoznak: két szerelem története for­málódik ki belőlük. Dacos és heves érzések­ben gazdag, gvászszal megujut reménynyel és bensőséges örcmrnel váltakozó két szere­lem története. Ebből a szempontból Pap Zol­tán joggal irja á Muzsikaszó cim alá a minő­sítést: regény a dalban. A költő szivének a regénye; de egyszersmind eleven és hullám­zó kedélyének is a tükröződései. És itt a versirónak járó rr.éltánvláshoz hozzá kell kapcsolnunk a zeneszerző dicséretét is. Való­jában Pap Zoltánban a zeneszerzőt ép oly kevéssé kell felfedezni, mint a költőt, — olyan vállalkozás lenne ez, mely elkésetten ballagna a nyilvános közismeret után; de amit ki kell emelni, mert igazában csak itt lehet ráeszmélni, az a termékenységnek az a gazdasága, mely Pap Zoltánt itt is jellemzi. Félszáznál többet tesz ki a dalok száma, me­lyek zenéjének ő a szerzője és amelvek benne foglaltatnak a kötetben. Versgyüjteménvben szokatlan dolog, de megint főleg abban az értelemben szokat­lan, amely az egész kötetet kitünteti — á gazdagság növelésének az értelmében. Ismételjük, december 8-án este, szomba­ton, okvetetlenül megtartják a szegedi hang­versenyt, a városi színházban. Ez lesz a műsor: 1. Dugonics-Társaság részéről megnyitó­beszéd. 2. Ferenezy Zoltán, a Petőfi-Társaság má­sodelnöke felolvasása. 3. Szegedi leányok... Beteg vagyok... Hirbe hoztak egy legénynyel... Dalok a Muzsika­szóból, énekli Pálmai Ilka. 4. Történet. Románc. Irta Pap Zoltán, sza­valja Szederkényi Anikó irónő. 5. A busuló felhők... Angyal kellet az is­tennek ... Istenem de kegyetlen a sora an­nak ,., Dalok a Muzsikaszóból, énekli Sárossy Bandi népdal-énekes. 6. öreg cigány! Költemény. Irta és előadja Pap Zoltán. Szünet. 7. Kérdik tőlem, mi bajom van... Gyönge harmat reszket... Szomszédunkban van le­gény ... Dalok a Muzsikaszóból, énekli Pál­mai Ilka. 8. Iszogatok, dalogatok ... Hát miért nem muzsikálnak... Dalok a Muzsikaszóból, énekli Sárossy Bandi népdalénekes. 9. Kevés a mi részünk isten áldásából... Kuruc dal. Irta Pap Zoltán, tárogató kisé­rettel énekli Wenczel Béla, a magyar királyi operaház basszistája. 10. A Muzsikaszóból 100 képnek vetítés ut­ján váló bemutatása. Magyarázatokkal kiséri Pap Zoltán. 11. Zárószó. * Fodor Ella sikerei. Fodor Ella te­mesvári szerepléséről több alkalommal kö­zöltük már a temesvári sajtó kritikáját. Egy­érteknüleg kiemelik Fodor Ella művészi képességeit és komoly színjátszó talentu­mát. A temesvári közönség már az első na­pokban fölismerte a tehetségét és estéről-es­tére őszinte ováció jutalmazza a szereplését. Csütörtökön Henry Lavedan „Édes a bün" cimü színmüvében szerepelt Fodor Ella. Er­ről a Szegedi Híradó vasárnapi számában a következő hír jelent meg: Fodor Ella Temesvárott. A szegedi szinház volt drámai szendéje nem a legnagyobb siker­rel működik a temesvári szinpadon. Az ot­tani közönség egyáltalában nem látja vele betöltöttnek az eltávozott Haraszthy Mici szerepkörét. Legutóbb az Édes a óim-ben ját­szott egy nagyobb szerepet, vajmi kevés si­kerrel. Föllépéséről a következőket irja egyik temesvári újság: „Kevés szerencsével alakí­tott Fodor Ella. Pompakereső öltözködése ér­dekelheti a közönséget, de a hatást sokszor zavarja. Ez a három sor tényleg megjelent többek között a Temesvári Hírlapban. Az igazság kedvéért leközöljük a következő sorokat is: Játéka átgondolt volt, de ugy véljük, a szerep nem illik teljesen egyéniségéhez. In­kább vigjátékszerü a darab hangulata, a har­madik felvonás nagy jelenetét kivéve. Ezt irta a Temesvári Hirlap. A többi láp ki­vétel nélkül kiemeli Fodor Ella „tökéletes művészi alakítását." Délmagyarországi Közlöny: A bemutató si­keréből elsősorban kivette a részét Fodor Ella, aki a sok szint játszó Lise szerepébe belevitte egész tudását és természetes, közvetlen játéka szép sikert is biztositott számára. Taps és vi­rág volt jutalma. Temesvári (Jjság: Szinészeink úgyszólván kivétel nélkül remekeltek. Tökéletes művészit nyújtottak Fodor, Bánházy, Szeghü, Ternyei, Ligeti és Kardoss egyaránt. Temesvárer Volksblatt: Ha a darab előadá­sáról beszélünk, mindenekelőtt azt kell meg­állapítanunk, hogy Fodor kisasszony megle­petést keltett pompás játékával. ' Szinte ön­magát multa felül egy ultramodern párisi nő szerepében. Könnyed, elegáns játéka, túl­tengő elkényeztetettsége az első és harmadik felvonásban, sikkje és ragyogó toalettjei egy harmonikus egésszé olvadtak össze. Elragadta és elbájolta a közönséget. Temesvárer Zeitung: Fodor Ella Mirette szerepében mesteri alakitást nyújtott. Dekla­mációja, játéka kifogástalan volt. A drámai jelenetekben brillírozott. Neue Temervarer Zeitung: Fodor Ellának sikerült estélye volt. Különösen a harmadik fölvonásban volt néhány olyan megkapó je­lenete, amely még a máskülönben nehezen fölmelegedő publikumot is tapsra ragadta. Tisztelői virággal lepték meg. Südungarischer Reform: Fodor Ella kis­asszony Lize Bernin szerepében igazán mű­vészi alakitást nyújtott. Egyes részleteket ugy játszott meg, hogy arról még majd kü­lön kell megemlékeznünk. — (Következő nap:) örvendetes tény, hogy a mi színházunk­nak Fodor Ella kisasszonyban olyan művész­nője van, aki minden szinpadi föladatnak megfelel. A kisasszony megértette és átérezte a szerep karakterisztikumát. Ez teljesen hü lapszemle, amelynek alap­ján megállapíthatjuk, 'hogy Fodor Ella a leg­nagyobb sikerrel működik a temesvári szín­padon. A közönség egész tábora lelkes elis­merője. Bajos lesz tehát Almássy nagy bak­lövésének ilyen módon való utólagos igazo­lása. Teljesen megbízható forrásból közöljük még, hogy Erdélyi Miklós a nagyváradi Szigligeti-szinház igazgatója hatezer koronás szerződési ajánlatot tett Fodor Ellának és igy most a két legkiválóbb igazgatója vetek­szik érte. * Srindbercf fél a hatvanharmadik évtől Strindberger öreg korára, ugy látszik, mái­teljesen hatalmába keritette a babona. Az utóbbi években már nagyon meglátszott Strindberg viselkedésén, Írásain, hogy bi­zony elméje, szervezete megroppant az évek súlyától. Egy levelében a babonás Strindberg különös félelméről panaszkodik. A hatvan­harmadik életévétől fél, amely szerinte súlyos veszedelmeket fog hozni. A hatvanhárom év­veszélyes volta nemcsak Strindberg babo­nája. Goethe is hitt benne, sőt már Petrarca is megemlékezik róla. Egy régi római iró, Aulus Gellius pedig Noctes Aticae cimü mun­kájában külön fejezetben tárgyalja. Strind­berg most rettegve várja az obscurus hatvan­harmadik évének elmúlását.

Next

/
Thumbnails
Contents