Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-03 / 278. szám

18 DELMAGYARORSZAQ 1911 december 2' maradni a ikölcs önkön y vtá raknak, az az ol­vasóközönségnek léhábbik sokasága. Régente is volt nő, aki (komoly könyveiket is olvasott, de ez nem abbonált kölcsön­iköny viárra. És ma már sok nő van, aki meg­veszi és elolvassa azokat a komoly könyve­ket is, amelyeket nem kapni meg a kölcsön­könyvtárban. A közlött adatokat tdhát csak fentántással fogadhatjuk el az általánosság jellemzésére. Nagyjában mindenesetre hiven jellemzi ez a közlés a régi ós az uj női olvasóközön­ség közt lévő különbségét. És már ez is elő­haladás jele. Bizonyítéka annak, hogy a mai nő többet tanult, mint az elődje és sziveseb­ben tanul, jobban szeret tanulni. A imi könyvkiadóink közt még ma is sokan vannak, akik minden komoly dologtól fáz­nak, mert „nálunk csak a nők olvasnak s a nőknek nem kell a komolyabb dolog". Gsak nagyon rövid idő kérdése, hogy ők is el fog­nak jutni ugyanahoz a tapasztalatokhoz, amelyekről most a bécsi kölcsönköny vtáros számolt be. A férj. (Saját tudósítónktól.) Miért nem irják meg már az operett-] ibrettisták egyszer a király­nő férjét? Vagy a primadonnáét? Vagy akármilyen kenyérkereső nőnek a férjét? Végre is a királynő is kenyérkereső nő, bár nem szokták a feministák maguk közé szá­mítani. Nagyon jó kenyeret keres. És épen azért az ő férje a legfigurásabb. Teszem azt, a minap esett meg csak a holland királynő férjével, a nagy mahomed Meklenburgival, hogy a saját alattvalói gálád módon kicsú­folták. Vadászott, vagy kirándult, vagy sé­tált, szóval lopta a napot a királynő férje. És jött vele szemben csupa kifáradt, izzadtá dolgozott munkásember. Látták ezt az ope­rett-fígurát, a királynő férjét, akinek fonák helyzetén kivül más komikus oldalai is van­nak. Ha talán a sztrájktanyáról jönnek, föl­zaklatott lélekkel, ideges, lázas gondolatokkal s akkor látják az idegen léhiitőt, talán meg is ríkatják egy kicsit. Ha talán Vilmácskát, a szalmaszinliaju gyerekasszonyt nem tekintik, meg is lincselik. Igy azonban csak kicsúfol­ták. Kiöltötték rá a nyelvüket. Eee! te nap­lopó, te here, te hiábavaló kalácspusztitó! Ilyeneket gondolhattak. Mert ez a Meklen­burgi különösképen alkalmas volna az ope­rett számára. Ezt érezték benne a munkások is. És ez a kis tüntetés egy pompás operett­kórus lenne. Az asztal alá nevettetne ben­nünket. De ismétlem, maga a Meklenburgi klasszikus operettfigura. A kicsi, szelid, ár­tatlan Vilmától nem sokat várnak a szere­lem terén és trónörökösre van szükség. A di­nasztiák szemében sokkal fontosabbak a trón­örökösök, mint a trón birtokosai. A szőke, vérszegény leánykából lesz-e vájjon valaha anya? Akárhogy anyának kell lennie. Kivá­lasztják hát Európa legtagbaszakadtabb her­cegét, ha nem méltót is a hollandi trónhoz, de erőset s ugy gondolták, biztos ölelésül. Csalódtak benne, ha nem egészen, de félig. Ez az irtózatos legény, ez a pápai zuáv ál­masztadonnak, mühimnek bizonyult. Hát a szegény holland munkás ne öltse ki a nyel­vét erre a figurára, akinek kissé erkölcstelen szerződósét bármelyikük biztosabban tudta volna beváltani? Hát már jóiziit nevetni sem szabad a szegény holland munkásnak? Az ember szinte kénytelen néha visszahő­kölni a saját eszméi, a tulajdon világnézete előtt, Hát hogy vau az, hogy a kenyérkereső nők leginkább a társadalom legalját veszik maguknak férjül? A legalját, mert a legdo­logtalanabbakat. Merem állítani, hogy két­harmadrészben igy van. És mintha mégis bölcsebb berendezése volna az a világnak, hogy a férj veszi el a feleséget, nem pedig a feleség a férjet. Rettenetesen gyűlölöm eze­ket a férjeket, akiknek nemsak a családi ál­lapota, de a foglalkozása is: férj. Ugyan mi­vel különbek ezek a selyemfiuknál? Az utcai leány, a kávéházi kasszírnő kitartott szere­tőjénél? Semmivel. Az utcai leány is épen olyan kenyérkereső nő, mint a doktorkisasz­szony. Az ilyen nő nem szorul rá arra, hogy a férje munkájából éljen, semmire a világon nincsen másra szüksége, csak férfira. Férfira, akire annyival is inkább igényt tart, mert gazdaságilag független tőle. A gazdasági függetlenség pedig az élet egyik legbizto­sabb érzése, amely most már tovább megy a követelésben. Ha az ember elérte a gazdasá­gi függetlenséget, akkor most már az a vá­gyódása, hogy mások függjenek tőle gazda­ságilag. Ez a kenyérkereső nőnek is a ter­mészetes, biztos törekvése akkor, amikor lé­hütőket, selyemfiukat vesz maga mellé sze­relmi szolgálatok teljesítésére. Polgári és egyházi engedelemmel-e vagy anélkül: telje­sen mindegy. Hogy a prostituáltak és az azokhoz hiva­tásukban vagy egészségbeli abnormitáS|Ok­ban közelállók nagyobb mértékben hódolnak ennek az elvnek, az megint egészen bizonyos. Ott vannak a színésznők és azok férjei. Még az előkelőbbek, meg a nevük tisztességére fél­tékenyek is nagy tömegben csak a Ilimet ke­resik a férjükben. Ne sértődjék meg senki ezen és különösen ne vegye senki magára, akinek nem inge. Elriasztó percentben igaz ez az állítás. Komikus, groteszk és mindenek fölött becstelen műfaj ez a primadonna férj. Nem tudom, más országban, egészségesebb életviszonyok között is annyi van-e belőlük, mint a mi romlott országunkban, de nem hin­ném. És lia vannak is, sehol sem lehetnek olyan igen léliütők, mint nálunk. Mégis ugy gondolom: tessék talán inkább operettet irni a kötelességét teljesíteni nem tudó nagy Meklenburgiról. Az uralkodókból, meg a királynők férjeiből ugy sem lesz soha dolgos társadalom. De a kenyérkereső nők kenyérpusztitó férjeivel jó volna komolyan is foglalkozni. MieztetfeJ­A Schicht szarvasszappan valódi csakis a SchicW •évvd és 3 ]SferrBé*fl-|V«rBlR * berlini fogtechnikác 11 fogklinikán kápoett™ Fogmüterme Kossuth L.-sugánit®4. Készít mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban é« areuybanjf Állami és közigazgatási hivatalnokok ­otk résziét fizetésre is. Bármiféle javítás t ért alatt íUtónil ügyvédi irodáját Szeged, Jókai-utca 7. sz. alatt megnyitotta. 2419 l=llll=llll=llll=llllsllll5llllatlllSiui=llll=llllsllirsllll Betegek figyelmébe! Ax orvosi tudomány föladata az ember; test beteg­ségeinek leküzdése. Be legbiztosabban elérheti egy ®i gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visesa­nyerheti. <g* Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 49 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai ée e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógy­móddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget. Kői d. idő alatt bámulatos eredmény tapasz tali utó. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, eskor, sápkór i^'.gaság, angolkór, vizkórnál,. csuz és köszvénynéi, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, sérvnél, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek kö­vetkezményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógy helyiség: Szeged, Báró Jósika-utca 4K. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—12-ig. 629 HŰS! iiiö'usHiÉsuiíkaiiisii «H=tlffsHII=lllll Takarékosság szempontjából mindnyájunknak el kell menni! 1282 SCalmár Vilmos fűszer és csemege üzletébe Feketesas-u., uj Wagner-pal. Telefonszám 10—83. ICarássorcvi és uiévi ünnepek alkalmára a valódi uj Singer és kar ikahajós valamint az eredeti Tafhé tünélküli be­szélőgépek és az olcsó tűs GRAMOFONOK árfeiemelés nélkül 6—8 és 10 koronás havi rész­letre lesznek árusítva Szántó Sándor gépraktárában Szeged Titza Lajos-Körut 38 szám. sxallagárusokkal szemben a Püspök-tér átellenében. 214S

Next

/
Thumbnails
Contents