Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-29 / 298. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911. december 27. ben ugy pőrére vetkőztetnék egymást, mint ahogyan ezt a papok teszik. Papnak kell lennie az embernek, hogy megértse a nyilt ellenségeskedésnek, az alattomos tőrvetésnek, a (titkos besugásnak s a kíméletlen agyongázotlásnak azt a csúnya munkáját, amely sósainkban dívik. Nincs-e igazam, mikor ázt mondom, hogy htjával vagyunk mi a krisz tusi szeretetnek1 Nincs előljáró, aki a külszin szerint nagyobb hódolattal találkoznék alattvalói részéről, mint amilyenben mi papok részesítjük törvényes felsőbbségünket. De ez a hódolat vajmi gyakran férfiatlan megliunyászkodás és rendes társa a hátmögötti szeretetlen, nem ritkán igazságtalan birálgatás. A felsőbbség érzületére még egyéb, még fájóbb dolgokat aiem is említve, sok-sok tekintetben ránehezedett bürokratizmus szelleme. Nem azért irtam le e gondolatokat, mintha valami különös kedvem telnék bennök. Fájnak, kinozna, de még jobban fáj a mi szeretetlenségünk, melynek az én irásom halvány, elmosódó rajza csupán. Ha ez a leirás „halvány, elmosódó rajz csupán", mi lehet az igazság, a meztelen, •meg nem cenzúrázott igazság?! S a papi irás érdekességét és súlyát csak emeli, 'hogy az Egyházi Közlöny-ben jelent meg. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Pénteken : Kegyelmes ur, bohózat. (Páros */»•) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan '/$•) Vasárnap délután: Kis herceg, operett. — Este Peleskei nótárius, bohózat. Az Operaházból. (Fővárosi tudósítónktól.) Az idei szezon első fele már elmúlt s az Operaháznak csak •egy bemutató-estje volt eddig. Az újdonsággal bemutatott két egyfelvonásos sorsa nem volt a legszerencsésebb. Az egyiket, a „Suteanne titkát" pláne két szereposztásban mutatták be, holott elég lett volna egy szereposztás is. Wolff-Ferrari zenei Ínyenceknek való eenéje nem kell a nagyközönségnek. A bemutató után állandóan üres ház mellett került színre. A másik újdonságot, a „CarmeJát" egy szereposztássá? taníttatták be, holott, ha számoltak volna a szerző és a szereplők temperamentumával, s arányitották volna ezt a mü negativ kvalitásával, akkor rájöhettek volna arra, hogy ezt a müvet minden előadásban uj szereposztással kell adni. A Carmela egyetlen előadása után okulva az igazgatóság az egyetlen szereposztás nehézségein, újra betanította az újdonságot, még pedig elvi okokból. Az „elvi ok" nagyon szép, de annak következményeit viseljék azok, akik a mü előadásainak megakadályozol voltak s ne az ártatlan közönségen boszulják aneg azt. örömmel látjuk, hogy Balling a régi klaszszikus műsornak felújítását első feladatának tartja. Időt, fáradságot nem kiméi, hogy •lehetőleg a legjobb előadásban hozza szinre e remekmüveket. A klasszikus műsor a legutolsó hetekben két művel gazdagodott; az egyik Gluck „Orpheus"-a Kerner István ki•tünő betanításával, a másik a „Fidelio" Balling rendezésével és betanításával. Mindkettő . nyeresége a műsornak; az Orpheus kitűnő előadásának liibája azonban, hogy a címszereplő vendég volt s most gondoskodni kellene állandó Orplieusról, a Fidelo fogyatkozása viszont, amiről Balling nem tehet, hogy a legfiatalabb generáció még nem birta teljesen megoldani a nagy feladatot. Az újdonságok legnevezetesebbjei is megoszlanak Balling és Kerner, a két kiváló karnagy között. Balling tanítja be Humerdinek „Királyfiak" •cimü dalmüvét és Kerner István a „Nyugat leányát", Puccini újdonságát. Az újdonságok sorrendjében változás állott be. Puccini legújabb müvének, a „Nyugat leányá"-nak kellett volna a második újdonságnak lennie s utána következett volna ifjabb Ábrányi Emil „Paolo és Franceská"ja. A sorrend most megváltozott s a Nyugat leánya a tavaszi idényre maradt, mert Puccini s az igazgatóság között nézeteltérés merült fel a szereposztás körül. Puccini jól ismeri az intézet együttesét még abból az időből, mikor a „Pillangó kisaszony" budapesti bemutatójakor nálunk járt. A kiváló zeneszerző megőrizte emlékeit, bizonyos bizalmatlansággal van Operánk iránt s a szereposztást meg akarja változtatni. A címszerepet Szamosi Elza asszonynak osztotta ki az igazgatóság és Puccininek ez ellen támadtak észrevételei. Levelet irt az igazgatóságnak, a melyben más szereplőt kér a legexponáltabb szerep számára. Az igazgatóság most nagy dilemmában van s ezért halasztotta a bemutatót a tavaszra. Ifjabb Ábrányi Emil „Paolo és Franceska" rimii müve, melyet január első napjaiban szándékoztak bemutatni, Szemere Árpád megbetegedése miatt némi halasztást fog szenvedni, mert szerepét csak a napokban vette át Várady Sándor. Január hónapban még Boildieu „Fehér nő"-je is felelevenítésre kerül. A kiváló opera, mely még a Nemzeti Színházban került szinre s az Operaház mü során soha sem szerepelt, Balling főkarnagy vezetése alatt kerül szinre. A választás nagyon jó és művészi ízlésre vall. — Környei 'fog még januárban megpróbálkozni egy Wagner-szereppel. Sigmundot fogja énekelni „Walkür"-ben s ugyanakkor Szamosi Elza énekli Sieglindét. A művésznőt az igazgatóság uj szerepkörre akarja átvinni, amelyben egyik legközelebbi feladata az Aida eléneklése lesz. A szerepkörök változtatása különben most mind gyakoribb lesz az intézetnél; régi hibákat akarnak igy kijavitani. Az Operaház eddigi titkárából, Vidor Dezsőből rendező lett s a zenekar egyik tagja passzionátus ügyelő. Természetes, ezekből még nem következik az, hogy Vasquezné Carment énekelné, sem az, hogy Alszeghy főrendező ezentúl irodai munkát végezne, vagy hegedülne lenn a zenekarban. * Csányi Mátyás operája. Csányi Mátyás, az aradi szimház volt nagytehetségű karmestere, mint azt megintük, kisebb differenciák miatt megvált a pécsi társulat kötelékéből. A kiváló zenész jelenleg Budapesten tartózkodik és sajtó alá rendezi operájának, a Péter abbénak zongorakivonatát. Valentinnak, az ismert budapesti zeneműkiadónak ajánlatára ugyanis a brüsszeli világhírű August Kranz zenemüfciadóoég kiadja francia szöveggel a Péter abbé zongorakivonatát s igy a kitűnő operát rövid idő múlva a külföld is megismerheti. Csányi alkotását különben legközelebb Szegeden, február hónapban pedig Nagyváradon hozzák szinre. * Magyar művész Amerikában. Prostean János hegedűművész hazánkfia, Hubay tehetséges tanítványa, Amerikában bangversenyköruton van s mindenütt nagy sikert ér el. Áz amerikai lapok nagy elismeréssel emlékeznek meg a kitűnő hegedűművészről. Többek közt a Newyork American a CarnegeJyceumbam tartott hangversenyéről azt irja, hogy a magyar hegedűművész, aki Csajkovszky és Paganini egv-egy hegedűversenyét adta elő, igen ambiciózus és kétségtelenül jelentős technikájú zenész. * Uj esztendő a színházban. A szegedi •szintársulat egész személyzete odaadó buzgalommal készül az újévi előadásokra. A régi 'szokáshoz híven; január elsején ezúttal is ugy délután, mint este magyar szerzők darabja kerül előadásra. Hétfőn délután iél négy órai kezdettel a mult szezon legnagyobb sikert elért darabja, Biró Lajos legszebb alkotása, a Sárga liliom kerül előadásra, este pedig Martos Ferenc operettjét, a Kis grófot játszák. Mindkét darab bérletszünetben megy. Serényen folynak ezenkívül a próbák, az uj évben legközelebb bemutatásra kerülő újdonságokból is, a Szerelem gyermeke és a Lengyel menvecskéböl. Mindkét uj darab a jövő héten kerül előadásra. Látogatás Újházi Ede ideáljánál. — A váradi szőke csoda. — (Saját tudósítónktól.) Akik hihetetlenül rázták a fejüket, amikor az ősz Újházi mester „nősüléséről" hallottak, azok most némi elégtétellel olvashatják ezt a cikket. Egy nagyváradi hírlapíró ugyanis némi nehézségek után feltalálta a mester ideálját. Feltűnően szép szőke hölgy, igazi kinyílt asszonyszépség. Barátságos, kedves. A látogatást azonban elegáns szalonjában kissé ridegen fogadta: — Nem vagyok hajlandó újságíróval alaptalan pletykákról beszélni — mondotta. -— Szeretném tudni, honnan merítették az okot arra, hogy felőlem mindenfélét híreszteljenek? — Bocsánat, nagyságos asszonyom, nem zSrög a haraszt, ha nem fuj a szél. Ne tagadjon, legyen büszke a sikerére. Kevesen mondhatják, hogy egy Újházi rajong érettük. — Az újságok annyi bosznságot szereztek nekem. Mindent irtak! Megírták, hogy a Mester elvesz feleségül egy gyönyörű nagyváradi asszonyt. v — Épen azért jöttem, hogy az igazat tudjam meg a nagyságos asszonyomtól, amint aki ebben a meghatóan szép regényben a legfőképen érdekelt. A szép asszony méltatlankodva szegte hátra íszőke fejét: — Hogyan tudta, hogy épen én vagyok az? — Hiszen mondani tetszett: az újságok azt írták, hogy a Mester egy gyönyörű nagyváradi asszonyt akar feleségül venni. Ezen az alapon könnyen sejthettem, hogy jó helyen kereskedem. — Ne bókoljon — mondta mosolyogva a ház úrnője, de tovább már nem takarékoskodott a válaszával. — Hát semmi sem igaz Újházi Ede házasságának híréből? — kérdeztük. — Hogy volna igaz? Nekem férjem van! — A birek arról is beszélnek, hogy nagyságos asszony válik az urától. — Hazugság! Mikor lesz már vége ennek a pletykának? Én szeretem és becsülöm a férjemet és nem fogom őt elhagyni. Egyébként a Mester is nyilatkozott, hogy nem igazak azok a hirek, amiket a házasságunkról költenek. Már beteggé tett a sok hazudozás, — fakadt ki idegesen. — Nagyon szivesen megcáfoljuk a híreszteléseket. — A Mesterrel nem is ugy ismerkedtem meg, ahogy az újságok irták. i=n nem nyújtottam a karomat Újházinak Abbáziában. A férjem mutatta be, aki viszont Heltai Jenő utján ismerkedett meg vele. Azóta mindig egy asztalnál ültünk. A Mester majdnem naponként hozott virágokat és szerette a társaságomat. Elbeszélgettünk, barátkoztunk... - Arról, hogy megkéri nagyságos asszony kezét, nem esett szó? — Nem! — A Mester eleinte nem tiltakozot az ellen a ráfogás ellen, hogy férjnek készülődik. — Most azonban nyilatkozik, hogy a fantasztikus regény nem igaz. Tehát nem igaz és én már nagyon szeretném, lia e regény az emberek száján és az újságokban is egyszer véget érne. - Igy már tényleg pontot tehetünk a regény végére. Csak azt méltóztassék megmondani, szokott-e levelet irni Újházi Ede nagyságos asszonynak? - Levelet nem ir. De ha akarja tudni, virágot igenis küld. Három nappal ezelőtt kaptam tőle azt a csokrot, amelyik az ablakban van. Egy maroknyi harmatos gyöngyvirág, pár szál finom hófehér rózsa, mint a Mester hajának hamva fehérlik az ablakban. .