Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-21 / 292. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 december 21 VASS Mozgókép Színház :: Feketesas - utca, uj Wagner-palota. Csütörtökön és pénteken MŰSOR: 1. Vasárnap a Zulukaffereknél, helysz. lelv. 2. Tontolinó állást keres, humoros 3. Az adósság, amerikai dráma 4. Tripolisz, eredeti felvétel 5. Legszebb egy köcsög kalap, humoros 6. Carcia a haramia, indián dráma 7. Eszményi tisztviselőnő, vigjáték MŰSORON KÍVÜLI SZAM: Az eszkimók életéből, szenzáoiés dráma az északi nép életéből. Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 hQj érakor, vasárnap délután 2-től este 11-ig Hely árak s Páholy-ülés 1 kor. I. hely 70 filL H. hely 60 fill. III. hely 80 fill. Katonák, diákok és gyermekek: páholyülés 60 fill. 1. hely 80 fill. II. hely 20 fill. IIL hely 16 fillér i. 1092 V Karácsonyi és uiévi ajándék vásárléséra ajánlom a következő újdonságokat: nyakkendő kalap, férfi fehérneműt, kesztyűt és mindennemű 2290 ® A. cipót mérsékelt, olcsó árakért GROSZ I. EZELŐTT GYÉRES M. MARTODNÁL SZEGED, TISZA-SZÁLLÓ MELLETT Középiskolát végzett fiuk tanoncul fizetéssel felvétetnek a Délmagyarország nyomdájában. közgazdaság Az alsótanyai vasútról. Irta JLederer Dezső dr. I III. Valakinek egyszer, valamikor régen egy halva született ideája vált köztudomásúivá, oly általános lett ez, hogy eszébe sem jut senkinek, hogy vájjon reális számitás-e ez? Ugyanis, mikor valaki a tanyai vasútról beszél, ma mindenki odagondolja, hogy a be•viházási költségek amortizációjára ott van iz alap, ugyanis, hogy a bérföldek ugy lettek kiadva, hogy abban az esetben, ha lesz vasút, 25, azaz huszonöt százalékkal emelkedik a bérösszeg. Megjegyezni kívánom, hogy mánk a bizottsági tagok, akik ott voltak az vverésen, megnyugtatták az árverezőket, mgy nem lesz az mostanában, hiszen legtöbb bárom éve az átokbázi birka járásnál többen megkérdezték a bizottságtól s azt umdták, ne féljenek attól, azért verhetik fölfelé, nem jön az a vasút mostanában. De tegyük fel, hogy komoly dolog volt a szerződésnek ez a pontja, hát volt értelme? Hiszen ne higyjék, hogy oly buta az a paraszt, hogy ő nem érti meg, hogyha ő 40 koronáig veri csak, mégis 50-et kell neki fizetni, ne higyjék, hogy ő 50-ig veri, ha ő azt nézi ki, hogy 50-en felül nem hír kijönni, csak 40-ig veri, mert nem oly huta az, hogy ne tudná, hogy 40 koronára rájön 20 százalék, tehát csak 40-ig szabad verni, mert már azért 50-et kell fizetni. És ha tényleg komolyan vették volna, akkor ezt a 25 százalékot elveszítette a város kürölbelül 8 év óta, ami egy oly öszszeg, amiből már 3 vasutat is ki lehetett volna építeni. Nem vették komolyan, de azért általában mérsékelte az árverezési kedvet és ha holdanként csak egy koronával mérsékelte is, akkor az utóbbi 6 év alatt hérbeadott földekből egy oly kárt szenvedett a város, amely elég lenne a vasút építéséhez. A mai földinség oly nagy, hogy nem kell mást példának felhozni, csak a legutóbbi földárverések eredményét. Apja fiára, sógor a komára rálicitál, mert nincs föld. Alsótanya népe, ugy látszik, oly szapora faj, akár csak a huszti zsidó. Nő a család, mint nevezik, kell a föld, mihelyt kikorosodik a gyerek, mert hiszen hol vergődjön, ha nines földje, nem mehet a városhoz fizetésre urnák, ő már parasztikus életbe nőtt fel, az apja is, dédapja is, ő már azt akarja, hogy a családjai is parasztok legyenek, nem olyan nagyon szeretik, ha ur lesz a családjukból (lehet is egy kis igazuk) s mivel kétséget nem szenved, hogy az alsótanyai paraszt földéhes, veri fel a föld árát magasabbra is, mint tényleg megér a föld, miért a 25 sz^alék, ha 50 koronára fel birja verni, felveri, de ismétlem, nem olyan huta az, hogy 4-en felül verje, ha tudja, hogy 25 százalék jön rá. Sőt többet mondok, amit 59 koronáig vert eddig, ezután 40-ig sem fogja verni, mert azt mondja, hátha van annak a 25 százaléknak sallang ja? Ez alatt ugyanis azt érti a magyar, hagy ha az adója akármennyi is, azt tudjuk mindnyájan, mikor fizetni kell, akkor mindig többet kérnek, mint amennyire számított az ember, a 25 százalékra sem hiszi el a tanyai magyar, hogy mire az urak kiszámitik, nem 25, hanem 26 vagy még több lesz, mint az ő parasztikus eszével kiszámította. Tehát a város többet nem nyer ezáltal, mint a bérbeadott földek lejáratáig a 25 százalék többletet, mert azután a következő árveréskor csaJk 40 koronáig vagy még annyira sem fogja verni a bérelni szándékozó, amit különben 50 koronáig vert volna. Tehát ott lesz a város, ahol a mádi izraelita; egyik zsebéből amit kivesz, a másikba annyit, vagy még kevesebbet tesz. Az előrelátható nagy nyereség csak néhány évig, mig ujabb árverésre kerülnek ezen földek, csak addig lesz, de csak elméletileg, hogy tényleg nem lesz, ezt is ugy hiszem, hogy garnírozva egy megtörtént példával, elhiszi nékem az elfogulatlan olvasó. Aki a tanyai magyart ismeri, meggyőződhetett róla, hogy az urakat nem nagyon kedveli, hiszen mikor beszél ő nrral, a városi urakkal leginkább, a Gerentsérrel, annak fizetni kell, a Turóczyval, annak pláne, ha úrral beszél, például: a fiskálissal, doktorral, kántorral, ezeknek mindnek csak fizetni kell, ő az urakat nem szereti, csak mikor a csirkét drágábban megveszi, mint a ..Lí.1. A törvény alatt ülőket általában uraknak nevezi, ha az urak nyomnak rá fizetséget, természetes, hogy ő zúgolódik, hogy de sok kell az uraknak. Ha lesz tényleg vasút és tényleg az alkalmas közlekedési eszközök által a föld jobban kihasználható, ne féljen attól senki, hogy a sógor a komára, apja a fiára rá nem veri a földet, de ha az urak egyszerre rányomják a 25 százalék terhet a város legszegényebb bérföldön lakóira, ez a nép csak ambícióját veszti, elkeseredik és . . . nem birja ki, itthagyja a vén eperfát, jobban mondva, kivágja és itthagyja azt a bérföldet, amelyen eddig alig tudott megélni és most az urak még elviselhetetlen ujabb terheket róttak rá. Mert a mi parasztunk nagyon önérzetes, ő megmutatja a szomszédnak, hogy ő, ha már felverte 60 vagy nem tudom mennyi koronáig, koplal, de nem szökik meg tőle, csakhogy nehogy valamikép olcsóbb áron a szomszédé legyen, ha ő megszökik, de ha az urak nyomják, gyáva lesz és dacos s ambícióját vesztve, előbb kizsarolja a bérföldet, aztán otthagyja. (Folytatjuk.) (—) Gőzgépkezelők, vizsgája. A gőzgépkezelők és kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgáit 1912 január 7-én délelőtt kilenc órakor tartják meg Szegeden, a felső ipariskolában. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon a közelgő ünnepekre való tekintettel már ma kevesen látogatták a börzét és igy j lentéktelen 'árváltozásnál nagyon nyugodt volt a forgalom. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra Buza májusra Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri juliusra Zab áprlisra 11.76—11.77 11.63—11.64 18.32—10.33 8.56— 8.— 8.62— 8.63 9.71—9.72 A budapesti értéktőzsde. December 20. A helyzet ima sem változott, a tőzsde forgalma teljesen pangott. A vezető piacon kötés alig volt, végül a béosii arbitrázs vásárlása nyomán az 'árniivó kissé javult. A helyi piacon is megcsappant a kínálat, a közúti és a magyar bankrészvény kissé drágábban volt keresett. A készárupiacon ma sem volt üzlet. A izárlat barátságos volt. Kötöttek: Osztrák hitel 647.75—648.20 Magyar hitel 848.75—849.— O. m. államv. —. .— Jelzálogbank —. .— Leszámitolóbank 493.25 .— Rimamurányi 672.25—673.— Közúti villamos 816.50—818.— Városi villamos 422. 422.50 Hazai bank 311.50—312.— Magyar bank 701.75—702.— Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kószán Újlaki Ganz vasöntö Magyar villám. Atlantika 956 673 858 492 -954.— 859.56 A déli tőzsde iránya klissé javult, mert a kínálat hirtelen megcsappant. A nemzetközi piac értékei kissé javultak és tartottan zárultak. A helyi piacon a közúti részvény 4— 5 koronával emelkedett. A készárupiacon tartott áron folyt iaj vásár. A járadiókpiac üzlettelen. A valuta és ércváltó változatlan. A zárlat tartott. Kötöttek:. 701 676 75—702.56 Osztrák hitel 647.50—648.25 Magyar bank Magyar hitel 849. 850.— Keresk. bank Jelzálogbank 497.75—498.— Beocsini Leszámitolóbank 578. .— Aszfalt Rimamurányi 675.50-676.— Salgótarjáni Közúti villamos 816.50—820.76 Ganz vasöntö Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényböl holnapra 4—5 kor. nyolc napra 8—10 kor., november végére 16—13 korona. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.