Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-20 / 291. szám

1911 december 21 DELMAGYARORSZAQ 13 hallott iskolámról s bemutattatott magának. Rendkivül tehetséges ember. Különösen mint arcképfestő elsőrangú, csendéletet és tájké­peket is fest, de arcképekben excellál. Mün­chenben még nem állított ki, mindaz, amit eddig folytatott, csak előtanulmány, igen szorgalmas, egész idejét a festészetnek szen­teli. — Ami a terveit illeti, ugy tudom, hogy né­hány évig még Münchenben akar maradni, aztán visszatér Ausztriába, ahol, ugy gondo­lom, a művészeti életre rendkívüli hatással lesz, ha egy ilyen nagyrangn ur irányithat hozzáértéssel ós szaktudással művészi ügye­ket. Külön műterme van a Schelling-Strassé­ban. Ott dolgozik. Tegnap délután automobi­lon utazott Salzburgba. Ez az utazás semmi összefüggésben sincs az utóbb elterjedt hí­rekkel, amelyekből különben egy szó sem igaz. — Csak az igaz, hogy a gróf művész, min­den izében az és az is akar lenni. Tehetsége pedig olyan, hogy „az" lesz. A Franciskaner-Strasse 7-es számú házban lakik Alx'Áander Freiherr von Wallisko Se­recki k. u. k. K&mmreer u. Rittmeister. A báró a főherceg mellé beosztott kamarás s a következőket mondotta: — Tessék nyilvánosságra hozni, hogy a főhercegről elterjedt hírekből semmi sem igaz. Esztendők óta vagyok vele együtt, nem is gondol a házasságra, csak a művészetnek él s csak ezzel foglalkozik. Nem igaz, hogy fölebbvalóival nincs jó viszonyban, vagy hogy összeveszett volna velük, hiszen négy éve nem is volt már állomásán, Emsben. — Az emberek nem tudják megérteni, hogy akad főherceg, aki nem minden izében katona és hogy inkább szeret művészi hajlandóságá­nak élni. Esztendőről-esztendőre megujult a főherceg szabadsága, hivatalosan a hadse­reghez való állapotát „Urlaub ohne Gebüren" hívják, szabadsága mostan októberben járt le, de természetesen a császár a legnagyobb ke­gyességgel és örömmel adta meg neki újra. — A császár és a főherceg viszonya a lehető legszívélyesebb. A főherceg nemrégiben lepte meg egy vadászképpel, az uralkodó igen ke­gyesen, sőt mondhatom, örömmel fogadta Heinrich Ferdinánd főherceg képét, sőt meg is dicsérte, hogy ilyen nemes dolgokkal fog­lalkozik. Az egész udvarral és családjával a lehető legjobb viszonyban van, számos udvari ünnepre hívják meg itt Münchenben is és épen tegnapelőtt utazott Salzburgba, ahol az egész család édesanyja, a toszkánai nagy­hercegnő nevenapját ünneplik. A főherceg közvetlen környezetéből egy magasrangu férfin, aki jelen volt, mikor a főherceg elolvasta a róla szóló újságot, azt mondja, hogy utána csendesen mosolygott és csak ennyit jegyzett meg: — Érthetetlen, hogy ilyesmiket irnak és hogy egyáltalában ilyesmi az embereket ér­dekli. — Persze — tette hozzá e magasrangu egyéniség — az a két precedens, mely a toszkánai hercegi családban történt, izgatja és gyanúsításokra ragadtatja az embereket. Ezért és főképen ezért kell hangsúlyozni, hogy az egész pletykából egyetlen betű sem igaz, a főherceg ezekkel a testvéreivel nem is érintkezik, hiszen lehet, hogy van valami vonatkozása valakihez, elvégre ő is fiatal­ember, de biztosithatom róla, hogy az illető nem is lakik Münchenben, nem is tudom, hol, Meglehet, hogy Bécsben. — A főhercegnek rendes évi apanázsa van, körülbelül százezer korona, ebből él. Gon­dolkodásában, életfoglalásában, terveiben igazi művész. Rendkivül tehetséges ember, annyiféle irányban, hogy mindenképen ki­váló ember válik belőle. A képviselőház ülése. — Zichy miniszter beszéde. — (Saját tudósítónktól.) Ma is a kulturtárca költségvetésének általános vitáját folytatta a Ház, de ínég a vita befejezése előtt fölszó­lalt Zichy János gráf kultuszminiszter s ter­jedelmes beszédben válaszolt a vita szóno­kainak. Zichy János gróf beszéde általános érdek­lődést keltett. De szinte általános megnyug­vást keltett egy-egy kijelentése is. Bejelen­tette, hogy a katolikus autonomia tervezete teljesen elkészült. Válaszolt egyes interpellá­ciókra, nevezetesein Apponyi Albert gróf egyetemi tanári kinevezése ügyében. Hivat­kozott arra, mennyi idő veszett kárba az ob­strukcióval. A mai ülésen Károlyi Mihály gróf is fel­szólalt. Közgazdasági egyetem megvalósítá­sát kérte s erre vonatkozólag határozati ja­vaslatot is nyújtott be, de azt Zichy János gróf megnyugtató beszéde után visszavonta. A Ház üléséről ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök féltizenegy órakor nyi­totta meg az ülést. A tegnapi jegyzőkönyvet észrevétel nélkül hitelesítették. Az elnök jelentette, hogy Szentpályi István és Veszprémy István megválasztása óta a szokásos harminc nap eltelt, tehát végleg igazolt képviselőkneik jelentik ki és a bizott­ságokba sorolják. Bemutatta Versec város állami alkalmazot­tainak kérvényét a drágasági pótlék tárgyá­ban. Kiadják a kérvényi bizottságnak. Hegedűs Lóránt előadó a pénzügyi bizott­ság jelentését terjesztette be az indemnitás tárgyában s kérte a Házat, hogy a sürgős­séget mondja ki. Návay elnök javasolta, hogy a Ház hol­nap tárgyalja az indemnitást. A Ház igy ha­tározott. Szüllő Géza előadó a közoktatásügyi bizott­ság jelentését terjesztette be az uj egyetemek fölállítása tárgyában. A napirend szerint következett a kultusz­tárca tárgyalásának folytatása. Kovács Kálmán Kossutli-párti vot az első felszólaló. A tanítók sanyarú helyzetével fog­lalkozott. Számos adatot hozott fel ezen állí­tása mellett, hogy a magyar tanitó rosszabb helyzetben van, mint számos durva munkát végző tanulatlan iparos. A tanítók elkesere­dése tehát jogosult. Ma már szálló igévé vált, hogy: Éhes vagyok, mint egy tanitó! Majd dicsérte a minisztert az uj egyetemek felállí­tásáért. De szerinte nem célravezető ez a po­litika, amelylyel a kormány a nemzetiségi tengert akarja lecsapolni. Véleménye szerint a magyarság várát, az Alföld népét kell kul­túrával telíteni. (Helyeslés.) A költségvetést nem fogadja el. A következő szónok Zelenyák János nép­párti volt. Károlyi Mihály gróf a közgazdasági egye­tem fölállítása érdekében emel szót. A mos­tani tudományegyetemek célja elhibázott. Az egyetem kvalifikál, holott csak a tudo­mányt kellene közölnie. Tultömöttségének ez a legfőbb oka. A mai egyetemi rendszer ideálul tűzi ki a diplomaszerzést, ezért lesz nálunk minden egyetemet végzett ember ügyvéd, biró, orvos vagy tanár, szóval latei­ner. Ez országos teher, mert az államtól el­tartott hivatalnokok száma óriásira nőtt. Az oktatás rendszerét tehát át kell terelni a gyakorlatibb pályákra való kiképzés irá­nyába. A magyarságnak itt a Keleten nem­csak politikai, hanem gazdasági téren is ve­zető hivatása van, tehát a gazdásági produk­tivitásra kell az ifjúságot ránevelni. Ennek egyik legnagyobb eszköze a közgazdasági egyetem. Felsorolja azokat az okokat, ame­lyek az országos magyar gazdasági egyesü­letet arra vitték, hogy ne gazdasági fakultás vagy főiskola, hanem egyetem fölállítását kérje. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány utasíttassák a közgazdasági egye­tem fölállítására vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésére. (Élénk helyeslés balról.) Zichy János gróf kultuszminiszter nem pro­grambeszédét akar mondani, mert részletes programját már a mult költségvetés kapcsán kifejtette. Most csak a vita szónokainak vá­laszol s mindenekelőtt Sághy Gyulának Ap­ponyi egyetemi tanársága dolgában mondott kritikájával foglalkozik. Az egyetemi tanács már régebben fölterjesztéssel élt, hogy a ma­gyar közjog és közgazgatási jog, mint benső­leg összeforrt két tantárgy, uj tanszéket kapjon. E fölterjesztést a régebbi kormányok nem intézték el s rá maradt a döntés. A jogi kar ekkor — a régi állásfoglalástól eltérően — azt javasolta, hogy a közjogi tanszék meg­hívás ittján töltessék be, a közigazgatási pe­dig magántanárral. Ez ellen több egyetemi tanár ellenvéleményt adott be. Ezt a javas­latot Zichy nem fogadta el és saját hatáskö­rében irta ki a pályázatot. Az egyetem autonómiáját sérelem nem érte. A katolikus autonómia tervezete teljesen elkészült s az illetékes tényezőkkel végkép le fogja tárgyalni a tervezetet s amikor majd a parlamenti viszonyok megengedig a beter­jesztést, nem fog késni a javaslat benyújtá­sával. Sághy Gyulának a űkszterminusra való benyújtást célzó álláspontját nem fo­gadhatja el s kéri a Házat, hogy a benyúj­tás teljes megállapítását bizza rá. (Élénk he­lyeslés.) Frázisnak mondja azt a vádat, amely több felszólalásban is felhangzott, hogy a kultusz­tárca csak morzsákat kap, a hadseregre pe­dig milliókat költenek. Csak olyan nemzet folytathat nyugodt kulturális munkát, mely­nek anyagi egzisztenciája teljesen biztosítva van. Fölfogása, szerint a hadseregnek midig meg kell adni azt, ami a nemzeti védelem szempontjából szükséges s lehetséges. Azzal a váddal szemben, hogy a kultuszpolitikának nincsenek koncepciói, azt a kérdést veti föl, vájjon lehet-e beszélni koncepciókról ott, ahol az országgyűlés egész munkája a: folytonos obstrukciókba fidad bele. A görög-katolikus püspökség kérdését a kormány is meg akarja oldani. Az előzetes lépéseket ebben a dologban már meg is tet­ték. A közgazdasági egyetem ügyének még meg kell érnie. Elvben nincs ellene kifogása, csak annyit Ígérhet, hogy a dolgot előkészíti. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. (Hosszas éljenzés a jobboldalon.) Károlyi Mihály gróf ezután visszavonta a közgazdasági egyetem fölállítása érdekében beadott javaslatát és örömmel veszi tudomá­sul a kultuszminiszter válaszát. Huszár Károly néppárti sürgeti a tanítók fizetósrendezési ügyét és a katolikus autonó­mia kiépítését. Elnök ajánlja a holnapi napirend meg­állapítását és kéri napirendre tűzni a dele­gációs tagok megválasztását, valamint az indemnitást. Egyben jelenti, hogy a minisz­terelnök holnap válaszolni fog Apponyi Al­bert grófnak a vezérkari főnökségben beállott változás tárgyában föltett interpellációjára. A holnapi napirend megállapításához Polónyi kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Elnök öt perc szünetet ad. A szünet elteltével sem határozatképes a Ház s Polónyi minden alkalommal kéri a határozat­képesség megállapítását. Igy tartott ez este hat óráig, amikor is végre összejött 103 kép­viselő. A Ház egyhangúlag elfogadta az el­nök által javasolt napirendet. Igy az ülés este hat óra után ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents