Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-20 / 291. szám

1911 december 21 DELMAGYARORSZAQ 13 hallott iskolámról s bemutattatott magának. Rendkivül tehetséges ember. Különösen mint arcképfestő elsőrangú, csendéletet és tájképeket is fest, de arcképekben excellál. Münchenben még nem állított ki, mindaz, amit eddig folytatott, csak előtanulmány, igen szorgalmas, egész idejét a festészetnek szenteli. — Ami a terveit illeti, ugy tudom, hogy néhány évig még Münchenben akar maradni, aztán visszatér Ausztriába, ahol, ugy gondolom, a művészeti életre rendkívüli hatással lesz, ha egy ilyen nagyrangn ur irányithat hozzáértéssel ós szaktudással művészi ügyeket. Külön műterme van a Schelling-Strasséban. Ott dolgozik. Tegnap délután automobilon utazott Salzburgba. Ez az utazás semmi összefüggésben sincs az utóbb elterjedt hírekkel, amelyekből különben egy szó sem igaz. — Csak az igaz, hogy a gróf művész, minden izében az és az is akar lenni. Tehetsége pedig olyan, hogy „az" lesz. A Franciskaner-Strasse 7-es számú házban lakik Alx'Áander Freiherr von Wallisko Serecki k. u. k. K&mmreer u. Rittmeister. A báró a főherceg mellé beosztott kamarás s a következőket mondotta: — Tessék nyilvánosságra hozni, hogy a főhercegről elterjedt hírekből semmi sem igaz. Esztendők óta vagyok vele együtt, nem is gondol a házasságra, csak a művészetnek él s csak ezzel foglalkozik. Nem igaz, hogy fölebbvalóival nincs jó viszonyban, vagy hogy összeveszett volna velük, hiszen négy éve nem is volt már állomásán, Emsben. — Az emberek nem tudják megérteni, hogy akad főherceg, aki nem minden izében katona és hogy inkább szeret művészi hajlandóságának élni. Esztendőről-esztendőre megujult a főherceg szabadsága, hivatalosan a hadsereghez való állapotát „Urlaub ohne Gebüren" hívják, szabadsága mostan októberben járt le, de természetesen a császár a legnagyobb kegyességgel és örömmel adta meg neki újra. — A császár és a főherceg viszonya a lehető legszívélyesebb. A főherceg nemrégiben lepte meg egy vadászképpel, az uralkodó igen kegyesen, sőt mondhatom, örömmel fogadta Heinrich Ferdinánd főherceg képét, sőt meg is dicsérte, hogy ilyen nemes dolgokkal foglalkozik. Az egész udvarral és családjával a lehető legjobb viszonyban van, számos udvari ünnepre hívják meg itt Münchenben is és épen tegnapelőtt utazott Salzburgba, ahol az egész család édesanyja, a toszkánai nagyhercegnő nevenapját ünneplik. A főherceg közvetlen környezetéből egy magasrangu férfin, aki jelen volt, mikor a főherceg elolvasta a róla szóló újságot, azt mondja, hogy utána csendesen mosolygott és csak ennyit jegyzett meg: — Érthetetlen, hogy ilyesmiket irnak és hogy egyáltalában ilyesmi az embereket érdekli. — Persze — tette hozzá e magasrangu egyéniség — az a két precedens, mely a toszkánai hercegi családban történt, izgatja és gyanúsításokra ragadtatja az embereket. Ezért és főképen ezért kell hangsúlyozni, hogy az egész pletykából egyetlen betű sem igaz, a főherceg ezekkel a testvéreivel nem is érintkezik, hiszen lehet, hogy van valami vonatkozása valakihez, elvégre ő is fiatalember, de biztosithatom róla, hogy az illető nem is lakik Münchenben, nem is tudom, hol, Meglehet, hogy Bécsben. — A főhercegnek rendes évi apanázsa van, körülbelül százezer korona, ebből él. Gondolkodásában, életfoglalásában, terveiben igazi művész. Rendkivül tehetséges ember, annyiféle irányban, hogy mindenképen kiváló ember válik belőle. A képviselőház ülése. — Zichy miniszter beszéde. — (Saját tudósítónktól.) Ma is a kulturtárca költségvetésének általános vitáját folytatta a Ház, de ínég a vita befejezése előtt fölszólalt Zichy János gráf kultuszminiszter s terjedelmes beszédben válaszolt a vita szónokainak. Zichy János gróf beszéde általános érdeklődést keltett. De szinte általános megnyugvást keltett egy-egy kijelentése is. Bejelentette, hogy a katolikus autonomia tervezete teljesen elkészült. Válaszolt egyes interpellációkra, nevezetesein Apponyi Albert gróf egyetemi tanári kinevezése ügyében. Hivatkozott arra, mennyi idő veszett kárba az obstrukcióval. A mai ülésen Károlyi Mihály gróf is felszólalt. Közgazdasági egyetem megvalósítását kérte s erre vonatkozólag határozati javaslatot is nyújtott be, de azt Zichy János gróf megnyugtató beszéde után visszavonta. A Ház üléséről ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A tegnapi jegyzőkönyvet észrevétel nélkül hitelesítették. Az elnök jelentette, hogy Szentpályi István és Veszprémy István megválasztása óta a szokásos harminc nap eltelt, tehát végleg igazolt képviselőkneik jelentik ki és a bizottságokba sorolják. Bemutatta Versec város állami alkalmazottainak kérvényét a drágasági pótlék tárgyában. Kiadják a kérvényi bizottságnak. Hegedűs Lóránt előadó a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette be az indemnitás tárgyában s kérte a Házat, hogy a sürgősséget mondja ki. Návay elnök javasolta, hogy a Ház holnap tárgyalja az indemnitást. A Ház igy határozott. Szüllő Géza előadó a közoktatásügyi bizottság jelentését terjesztette be az uj egyetemek fölállítása tárgyában. A napirend szerint következett a kultusztárca tárgyalásának folytatása. Kovács Kálmán Kossutli-párti vot az első felszólaló. A tanítók sanyarú helyzetével foglalkozott. Számos adatot hozott fel ezen állítása mellett, hogy a magyar tanitó rosszabb helyzetben van, mint számos durva munkát végző tanulatlan iparos. A tanítók elkeseredése tehát jogosult. Ma már szálló igévé vált, hogy: Éhes vagyok, mint egy tanitó! Majd dicsérte a minisztert az uj egyetemek felállításáért. De szerinte nem célravezető ez a politika, amelylyel a kormány a nemzetiségi tengert akarja lecsapolni. Véleménye szerint a magyarság várát, az Alföld népét kell kultúrával telíteni. (Helyeslés.) A költségvetést nem fogadja el. A következő szónok Zelenyák János néppárti volt. Károlyi Mihály gróf a közgazdasági egyetem fölállítása érdekében emel szót. A mostani tudományegyetemek célja elhibázott. Az egyetem kvalifikál, holott csak a tudományt kellene közölnie. Tultömöttségének ez a legfőbb oka. A mai egyetemi rendszer ideálul tűzi ki a diplomaszerzést, ezért lesz nálunk minden egyetemet végzett ember ügyvéd, biró, orvos vagy tanár, szóval lateiner. Ez országos teher, mert az államtól eltartott hivatalnokok száma óriásira nőtt. Az oktatás rendszerét tehát át kell terelni a gyakorlatibb pályákra való kiképzés irányába. A magyarságnak itt a Keleten nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is vezető hivatása van, tehát a gazdásági produktivitásra kell az ifjúságot ránevelni. Ennek egyik legnagyobb eszköze a közgazdasági egyetem. Felsorolja azokat az okokat, amelyek az országos magyar gazdasági egyesületet arra vitték, hogy ne gazdasági fakultás vagy főiskola, hanem egyetem fölállítását kérje. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány utasíttassák a közgazdasági egyetem fölállítására vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésére. (Élénk helyeslés balról.) Zichy János gróf kultuszminiszter nem programbeszédét akar mondani, mert részletes programját már a mult költségvetés kapcsán kifejtette. Most csak a vita szónokainak válaszol s mindenekelőtt Sághy Gyulának Apponyi egyetemi tanársága dolgában mondott kritikájával foglalkozik. Az egyetemi tanács már régebben fölterjesztéssel élt, hogy a magyar közjog és közgazgatási jog, mint bensőleg összeforrt két tantárgy, uj tanszéket kapjon. E fölterjesztést a régebbi kormányok nem intézték el s rá maradt a döntés. A jogi kar ekkor — a régi állásfoglalástól eltérően — azt javasolta, hogy a közjogi tanszék meghívás ittján töltessék be, a közigazgatási pedig magántanárral. Ez ellen több egyetemi tanár ellenvéleményt adott be. Ezt a javaslatot Zichy nem fogadta el és saját hatáskörében irta ki a pályázatot. Az egyetem autonómiáját sérelem nem érte. A katolikus autonómia tervezete teljesen elkészült s az illetékes tényezőkkel végkép le fogja tárgyalni a tervezetet s amikor majd a parlamenti viszonyok megengedig a beterjesztést, nem fog késni a javaslat benyújtásával. Sághy Gyulának a űkszterminusra való benyújtást célzó álláspontját nem fogadhatja el s kéri a Házat, hogy a benyújtás teljes megállapítását bizza rá. (Élénk helyeslés.) Frázisnak mondja azt a vádat, amely több felszólalásban is felhangzott, hogy a kultusztárca csak morzsákat kap, a hadseregre pedig milliókat költenek. Csak olyan nemzet folytathat nyugodt kulturális munkát, melynek anyagi egzisztenciája teljesen biztosítva van. Fölfogása, szerint a hadseregnek midig meg kell adni azt, ami a nemzeti védelem szempontjából szükséges s lehetséges. Azzal a váddal szemben, hogy a kultuszpolitikának nincsenek koncepciói, azt a kérdést veti föl, vájjon lehet-e beszélni koncepciókról ott, ahol az országgyűlés egész munkája a: folytonos obstrukciókba fidad bele. A görög-katolikus püspökség kérdését a kormány is meg akarja oldani. Az előzetes lépéseket ebben a dologban már meg is tették. A közgazdasági egyetem ügyének még meg kell érnie. Elvben nincs ellene kifogása, csak annyit Ígérhet, hogy a dolgot előkészíti. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. (Hosszas éljenzés a jobboldalon.) Károlyi Mihály gróf ezután visszavonta a közgazdasági egyetem fölállítása érdekében beadott javaslatát és örömmel veszi tudomásul a kultuszminiszter válaszát. Huszár Károly néppárti sürgeti a tanítók fizetósrendezési ügyét és a katolikus autonómia kiépítését. Elnök ajánlja a holnapi napirend megállapítását és kéri napirendre tűzni a delegációs tagok megválasztását, valamint az indemnitást. Egyben jelenti, hogy a miniszterelnök holnap válaszolni fog Apponyi Albert grófnak a vezérkari főnökségben beállott változás tárgyában föltett interpellációjára. A holnapi napirend megállapításához Polónyi kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Elnök öt perc szünetet ad. A szünet elteltével sem határozatképes a Ház s Polónyi minden alkalommal kéri a határozatképesség megállapítását. Igy tartott ez este hat óráig, amikor is végre összejött 103 képviselő. A Ház egyhangúlag elfogadta az elnök által javasolt napirendet. Igy az ülés este hat óra után ért véget.