Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-19 / 290. szám

10 DELMAGYARORSZAQ 1911 december 22 eiíieiiiBiiiFViieiiieüiEamsiiisiUts DOHÁN Ml ÉS Fs elenti, hogy a válogatott, selyemfényű o és azok a közelgő karácsony 'alkalmából legjutányosabb árban lesznek áruba bocsátva, 2460 Hitelképeseknek részletfizetésre is. Kérjük raktáraink szíves megtekintését. uievi ünnepek alkalmára a valódi uj 8inger ás karikahaj qs valamint az eredeti Pathé tünélküli beszélőgépek és az olcsó GRAMOFONOK árfelemelés nélkül 6—8 és 10 koronás havi részletre lesznek árusitva Szántó Sándor gépraktáráhan i Szeged Tisza Laios-kSruf 38 szám. szallágárusokkál szemben i^tg^miBll"!!" II "II; I "11 pMMlllMl] Bmm ÁGOSTON i Kigyó-utca 1. (Keleti-palota). i.i , • Elsőrendű munkája elismert és a londoni nemzetközi kiállításon ARANYÉRMET nyert. ng Az alsóíanyai vasútról. Irta Lederer Dezső dr. II. Ha alsótanyának vasútja volna, megváltoznának a mai állapotok, mert hiszen a tanyai gazda jól tudja, hogy földje nem terem, lia.nem trágyázza, tartana ő több fejős tehenet, de mintsem ő egész éven át 2 lovával semmi mást ne csináljon, mint Szegedre hordja a tejet, még pedig ugy, hogy hajnalban elinduljon és este kerüljön haza, inkább nem is tart tehenet; már ezen egy dolog is bizonyítja, hogy a tanyai vasút elsősorban a tejmizériákat szüntetné meg s leszállítaná a jelenlegi tejárakat körülbelül felére, ha a téj 'olcsóbb, olcsóbb a turó, tejfel, vaj, amely utóbbi olcsóbbsága a zsiradékot is irányítja, vagyis: a mai piaci drágaság már maga a tejtermékek bevitelével is kissebbedne. így vagyunk a többi ilyen termékekkel; nem érdemes az alsótanyainak a piacra vinni, hiszen mindig azt kell számítani, hogy a gazda és még valaki egy éjjelt és egy napot kell liogy el töltsön, hogy a piacra vigye s bizony, mikor 3—4 garaboly gyümölcsöt le kell szedni, azért a gazda be nem fogja a lovát, ő napról-napra nem éjszakázik, inkább, lia nem kell senkinek, megeszik a disznók. És aki azt hiszi, hogy egy tanyai gazdálkodásba ilyen nem értékesített termények, amelyeket pedig a piacon a gazdasszonyok jó pénzen megvennének, oly ritkaságok, téved. Nagy mennyiségben vannak ezek, pl.: alsótanyai ember krumplit nem visz solia a piacra, feleteti a disznóval. Miért? Mert a krumpli árát félemészti nagyrészt a fuvar j és a szegedi gazdasszonyok fizetik jó drágán, mert kévés a kínálat. Sókat lehetne erről irni, de csak a száraz tényt irom s ez az, liogy ma alsót anyának egyoldalú gazdálkodása van és ez meg' nem váltözhatik, mig a közlekedés jobb nem lesz, pedig ennek megváltozásától várható a szegedi piaci árak kissebbedése. Ma tojástermelés nihcs, mert álig lehet értékesíteni, hacsak kocsival, lóval egy napot el nem tölt a gazda miatta, ez pedig legalább 8—10 korona kiadást jelent s ezért nejn tart az alsótahyai tyúkot, mikor oly költséges az értékesítés. Épen igy van az alsótanyai a fajgyiiinölcscsel, konyhakerti veteménynyel, zöldséggel, sárgarépával, mákkal, ugorkával ós zellerrel, pedig, lia értékesíthető volna, nagyon is ternielnénék, hiszen ha a mostani áraknak negyedrészéért kelne is el, akkor is többet jövedelmezne, mint a rozs. Mert ne higyje senki, hogyha alkalmas közlekedési eszköz lenne, ne volnának sokan, akik itt künn összeszednék és bevárnék Szegedre, de most nincs közvetítő kereskedelem Alsótanyán, legfeljebb baromfinál, — de az sem Szegedről, hanem Szabadkáról. Mert ugy áll a dolog, liogy alsótanya legnagyobb részéhez minden piac közelebb, mint a szegedi. Átokháza Szabadkára jár, Királybalom Horgosra, RuM Mérgesbe, Csórva öttömösre, Liliomszél, Zákány a dorozsmai kiskápolnához, Domaszék Dorozsinára, szóval Szeged város legfőbb érdeke csak az lehet, hogy megkönnyíteni ennek a néhány ezer termelőnek, hogy áruját Szegeden értékesíthesse, mert akkor először olcsóbb lesz ott a piac, aztán meg az árult pénzt a szegedi kereskedőknél költené el a tanyai, nem pedig Szabadkán, meg a többi városokban, ezt pedig másként el nem lehfet érni, csak vagy a tanyai vasúttal, vagy jókarban tartott makadám xitakkal. Ma alsótanya gazdái, dicséretére legyen mondva annak az 5—6 gazdasági egyesületnek, mely alsótauyán van — jól tudják, mi az a belterjes gazdálkodás. S hogy mégsem folytatják, legfeljebb Feketeszél és Domaszék belső oldalan, ennek oka a kellő közlekedési eszközök hiánya. De Feketeszélt, Röszket, ezeket nem kell alsótanyának számítani akkor, mikor a tanyai vasútról van szó, ezeket nem kell a városba csalogatni, ezek úgyis odajárnak, mert a tanyai vasútnál nem ez fő; fő, hogy Királyhalom, Átokháza, Csc va, Zákány, ruzsákjárása, s ha lehet, öttömi és Mérges termelői irányittassanak a szeget piachoz. S ha ezt sikerül elérni, akkor mér séklődik Szegeden a drágaság, akkor boldogulni fognak a kereskedők s akkor a város jövedelme is direkt ós indirekt utakon emelkedni fog nem számított arányban. Tehát igenis kell a tanyai vasút, Szeged város jövő fejlődésének kimondhatatlan előnyére lesz, a tanyai nép kiszáraitlíatatlan előnyökhöz jüt általa, a tanyai vasút kérdése elodázhatlan közszükséglete ugy a városiaknak, mint a tanyaiaknak, de nem ily alapon, mint ahogy megcsinálni akarnák. Azt biztos alapra kell fektetni, pedig az alap, melyen most megcsinálni akarnák, ingatag, mint azt a következőkben bebizonyítom: (Folytatjuk.) (—) Két gazdasági kiállítás. A polgári leányiskola nagytermében özvegy Pálfy Sándorné védnöksége alatt a kecskeméti földrengés károsultjai javára gyümöleskiállitást rendeztek. A kiállítás szép erkölcsi és anyagi eredmény nyel végződött. — A Szegedi gazdasági Egyesület a Felsőközponton rendezett gazdasági kiállítást a földmivelésiigyi minisztérium támogatásával. A gazdaközönség gyümölcsöt, bort és gazdasági terményt állított ki. Budapesti gabonatőzsde. A batáridőpiacon néhány fillérrel lefelé és fölfelé is gyakrabban változott az irány, mert túlnyomó részben ma is csak a helybeli spekuláció vett részt a forgalomban. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Búza áprilisra Busa májusra Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri juliusra Zab áprlisra 11.74—11.75 11.61—11.62 10.27—10.28 8.62-8.63 9.68-9.69 A budapesti értéktőzsde. December 18. A mai tőzsdén a forgalom buzditás hiányában teljesen pangott. A spekulánsok bevárják, vájjon mi történik a pénzpiacon. A vezető értékek Iára lemorzsolódott. A zárlat kedvtelen. A helyi piac is renyhe volt. A készárupiacon 'kötés alig volt. Kötöttek: Osztrák hitel 647.75 .— Magyar hitel 84S. 849.— O. m. államv. —. .— Jelzálogbank 494.- 495.— Leszámitolóbank 576.50—577.25 Rimamurányi 672.25—673.— Közúti villamos —. —.— Városi villamos 418. 419.— Hazai bank 311.50—312.— Magyar bank 701. 701.50 Viktória Pannónia Weitzcr Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntő Magyar villám. Atlantika 951. 964.— 673. .— 492. .— A déli tőzsde üzlettelen volt, bár Berlinből szilárd jelentés érkezett. A nemzetközi piacon az osztrák hitelrészvény csökkent, a magyar ellenben keresett volt. A helyi piac változatlan. A járadékpiacon kötés alig volt.. A zárlat csöndes. Kötöttek: Osztrák hitel 647. 648.— Magyar bank 701. 702.75 Magyar hitel 848. 848.50 Keresk. bank —. . Jelzálogbank 497.75—498.— Beocsini —. .— Leszámitolóbank 678. .— Aszfalt —. .— Rimainuránylj 675. 675.60 Salgótarjáni 676. .— Közúti villamos 815. 816.50 Ganz vasöntó —. ,— Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvénybSl holnapra 4—5 kor. nyolc napra 8—10 kor., november végére 16—18 korona. A bécsi börze. A mai előtózsdén a kötések a következők. Osztrák hitel Magyar Hitel Anglo-bank Bankverein Unio-bank Landerbank 647.75 .— 847. .— 326. — 543.25 .— 627. •— 549.75 .— Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Márka készp. Ultimóra Skoda .726. .— 107.7 5 .— 674.50 .— 117.63 .— 117.7 6 .— 680. .— Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Dólmagyarország hírlap- ós nyomdavóllalat Nyomtatta a Déltnagyarország hírlap- és nyomda vállalat Szegeden, .Korona-utca Jó. (Bokor-palota