Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)
1911-12-19 / 290. szám
10 DELMAGYARORSZAQ 1911 december 22 madaras községben telepedett meg. Leánykiházasitó egyesületet „alapitott". A vállalkozáshoz társakat is kerített. A szervezeti szabályzat szerint az egyesületbe tizenhat éven alóli leányokat írathattak be, akik férjliezinenetelük esetén négyszáz, hatszáz vagy nyolcszáz koronát kaptak. A tagsági dijakat a lakodalmakon szedték össze. Ezer tagja volt az egyesületnek. A tagsági dij két korona volt és igy minden; esküvőn kétezer koronát harásoltak össze. Azonkívül gz uj házaspár is hozzájárult a „nemes célhoz". Házasság esetén tehát egy-egy tagon másfélezer korona tiszta hasznuk volt. Az üzlet pompásan bevált. A hiszékeny falusi embereket könnyű; volt rászedni. Működési terüket később már a környékre is kiterjesztették. Az. alapszabályokat is megváltoztatták. A leányok korba való tekintet nélkül beiratkozhattak a leánykiliázasitóba. Később már annyira ráfeküdtek az üzletre, hogy eljegyzés után is rábírtak leányokat az egyesületbe való belépésre. Ilyen esetben az esküvő után harminc koronát utaltak ki a tagnak, de a hevételük akkor is kétezer korona maradt. A becsapott falusiak közül végre valakinek az a gondolata támadt, hogy mennyi pénz lehet már a kasszában? Ez a kíváncsiság az alapítás után négy évre, 1909-ben történt. És Bácsmadaras községet váratlan meglepetés érte. Tránka Gyula, a leányházasitó xczér, csődöt jelentett. A vezérigazgató ur és felügyelő bizottság elemelték a jámborok pénzét. A szabadkai ügyészség csalárdbukás miatt vádat emelt Tránka és társai ellen. A szabadkai törvényszék a mult évben tárgyalta az ügyet. Az ítélet meglepő volt: fölmentették a vádlottakat Az Ítéletet azzal indokolták, hogy a szövetkezetnek nem voltak hitelezői, mert a tagok nem tekinthetők azoknak. Vaszkó Endre dr ügyész fölebbezése következtében a szegedi ítélőtábla ez év májusában tárgyalta az ügyet. A szegcdi ítélőtábla megsemmisítette az ítéletet és utasította a szabadkai törvényszéket az ügy érdemleges tárgyalására. A második tárgyaláson Tránka Gyulát két évi, a társait pedig hat hónapi börtönre Ítélték. Az ügyész súlyosbításért fölebbezett. A szegedi ítélőtábla ötös tanácsa Perjéssy Mihály dr előadása alapján Tránka Gyula büntetését két és fél évi fegyházra, a többiekét pedig hét hónapi börtönre emelte föl. Érdekes, hogy januárban két ugyanilyen ügyet tárgyal a szegedi Ítélőtábla. Romy Béla államtitkár. Romy Romy Béla miniszterelnökségi miniszteri tanácsosnak érdemei és kiváló szolgálata elismeréseül a király az államtitkári cimet és jelleget adományozta. A kitüntetésről szóló királyi kézirat a hivatalos lap legközelebbi számában fog megjelenni. Romy Béla már többször járt közel az államtitkári cím és jelleghez, amennyiben már két izben csaknem befejezett tény volt a valóságos államtitkárrá való kinevezése. így kétségtelen, hogy Romy Bélában nagyon is érdemes tisztvsielöt yért a királyi kegy. A pénzügyi bizottságból. Budapestről jleentik: A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután 5 órakor ülést tartott, melyen Láng Lajos báró elnöklésével iaz indemnitást tárgvalták. Hegedűs Lóránt előadó ismertette a javaslatot. Elsőnek Bakonyi Samu szóallt föl s kijelentette, hogy az indemnitást nem szavazza meg, bár akadályokat nem gördít annak teljesülése elé. Többek hozzászólása után a bizottság többsége elfogadta a zindemnjtásról szóló javaslatot. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Kedden: Kegyelmes ur, bohózat. (Bemutató előadás, páratlan 7i) Szerdán: Kegyelmes ur, bohózat. (Páros J/s) Csütörtökön: Házi tücsök, opera. (Páratlan */>•) Pé iteken: Szép Heléna, operett. (Páros '/,.) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan !/») Vasárnap délntán: Nagy diákok, szinmü. Liszt-hangverseny. (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi zeneiskola vasárnap rendezte Liszt-hangversenyék S ez a zenedélután kitűnően sikerült, dacára, hogy több kulturiinnepély volt egy időben Szegeden. A Tisza szálló díszterme megtelt, a közönség ezáltal dokumentálta, mennyire érdeklődik az intézet működése iránt. A jelen volt nagy közönség az előadó zeneiskolai növendékek jeles játékát a legnagyobb elismeréssel jutalmazta. Kőnig Péter állította össze a műsort, s az a legkényesebb zeneizlésüéket is kielégítette, anynyira, hogy elmondhatjuk a városi zeneiskola tanári kara növendékeivel a mai hangverseny alkalmával a legjobbat produkálta, amit ezideig hallottunk. Minden egyes előadott zeneszám a komoly művészi értéket képviselte, mintha nem is növendékek, hanem mesterek léptek volna a pódiumra, a közönség elé, mely mindenképen a városi zeneiskola kiváló tanárainak fáradságos, buzgó munkálkodásának az érdeme. A tanári kar működését Szeged közönsége a legnagyobb elismeréssel méltatta minden időben. A hangverseny Liszt Magyar indulójával (a koronázási ünnepély alkalmával 1867-ben előadva) kezdődött. Daubravszky Viktor, a zeneiskola régi kitiinő hegedűtanára, mint jeles dirigens is ismerős, az intézeti zenekarnak ő a megalapítója, hosszú, harminc éves működésének a gyümölcse a mai nagy siker. A zenekar precíz összjátékkal, finom színezéssel adta elő a nagy mester müvét. A zenekari szám után Szűcs Mariska, Liszt XV. Rapsodiáját játszotta. A kisasszony Thallh ellne V. Jolán tanárnő növendéke. Szűcs Mariska jeles növendéke az intézetnek. Játékát szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. Szommer Endre hegedűtanár növendéke, Helvey Gyula, Liszt Benedictust hegedülte (a magyar koronázási miséből). A zeneiskolának emiitett növendéke a művésztanár mesterének kiváló módszerét dicséri. Helvey Gyula e nehéz liangversenymü élőadásával zajos sikert aratott. Az előadás technikája, értelmes előadása és széles tónusa meglepte a közönséget. Az intézetnek ő a legjobb hegedűse. Ezután Fiedler Walther gordonkatanár növendéke, a szegedi kis Cascal, Baranyai Gyula, a mester Consolationt (3. szám) játszotta. Baranyai Gyula a meglepő tehetség, játéka biztos, hangja terjedelmes. Kitiinő művésztanár vezetésével, mint gordonkista sok bahért és dicsőséget fog szerezni. Zucker Simon, a zeneiskola kiváló zongoratanára növendékével, mióta a zeneiskolánál mint tanár működik, igen sok sikert arat. Ma is két növendéke: Bizam Mariska és Böhm Flóra játékukkal dokumentálták Zucker Simon tanár nagy zenetudását. Bizam Mariska Liszt Xl-ik Rapsodiáját zongorázta. Az előadó kisasszony rendkívül biztos játékával meghódította a hallgató közönséget s lehetőleg a legközelebbi hangversenyen újból fogjuk hallani Bizam Mariskát, kinek a mai zajos sikere után szép jövőt jósolunk. Zucker Simon másik tanítványa, Böhm Flóra, az intézetnek rendkívül szorgalmas és tehetséges növendéke, a szegedi hangversenyek állandó előadója. Liszt-Gounod Faust keringőjét zongorázta. Ez Liszt Ferencnek egyik legnehezebb és legbrilliánsabb zonograszáma. Böhm Flóra nagyszerű technikai készültséggel játszotta a keringőt. A nagy taps, mely játékát jutalmazta, egyszersmind Zucker Simon tanárt is illette: Szántóné Ladányi Mariska énektanárnő növendékei közül Retek Erzsi és Tánczos Erzsi énekeltek. A jeles énektanárnő művészi oktatását régen ismerjük. Az előadó énekesnők tanárnőjük kiváló zenetudását dicsérik. Az énekkarszámok Köriig Péter hatalmas dirigáló kezében remekül érvényesültek. „A gyermek dicséneke ébredéskor" női kar és „Magyar királydal" vegyes kar finom nüanszokkal kerültek előadásra. A műsor utolsó száma Liszt-Elegia volt. A szóló liegedürészt Goldschmidt Imre hegedülte szépen, tisztán. A megjelent közönség a legnagyobb megelégedéssel hagyta el a hangversenytermet. * Felöl vasó-ii lés a Dngonics-Társaságban. A Dugonics-Társaság vasárnap délután a városháza közgyűlési termében fölolvasó közgyűlést tartott szép közönség jelenlétében. Turcsányi Imre dr a gyermekvédelem föladatairól beszélt érdekesen s kiterjeszkedett a szegedi viszonyokra. Wagner Károly dr, a Ma szerkesztője költeményeket olvasott föl, Cserzy Mihály „Amikor a méltóságos jelen van" cimen olvasott fel szép novellát. Hogyor József tanár betegsége miatt nem tarthatta meg értekezését a földrengésről. Helyette Kisteleki Ede olvasta föl tetszés mellett néhány versét ujabb kötetéből. Valamennyi számot érdeklődéssel hallgatta és megtapsolta a közönség. * Kovács Mihály halála. Kovács Mihály, a Nemzeti színház népszerű komikusa, vasárnap hajnalban hirtelen meghalt. Szombat este még résztvett a Nemzeti Színház előadásán, majd a szabadkőművesek Podmaniczkyutcai házában rendezett estére ment, ahol néhány kacagtató magán jelenetet adott elő. Három óra tájban ment haza. Már akkor panaszkodott, hogy rosszul érzi magát. Négy óra tájban annyira rosszabbodott az állapota, hogy elhívták hozzá Herczeg Lajos és Neumann Salamon orvosokat. Az orvosok néhány morfium-injekciót adtak, amelyek kissé megnyugtatták a beteget s vagy busz percig csendesen aludt. Amikor fölébredt, ismét nagyon rosszul érezte magát s hajnali hat óra tájban meghalt. Kovács Mihály, aki mindössze negyvenkilenc esztendőt élt, régebben Krecsányi Ignác temesvári színtársulatánál működött s a társulatnak a Budai Szinkörben rendezett nyári előadásai keretében mutatkozott be a főváros közönségének, amelynek egyik legnépszerűbb komikusa lett. Később a Népszínház szerződtette s megmaradt e színházban akkor is, amidőn a Népszínház megszűnésével a Nemzeti Színház költözött az épületébe. A főváros közönsége körében, amely sok derűs pillanatát köszönheti az elhunyt művészetének, halála élénk részvétet keltett. A szegedi közönség szintén ismerte, mert a színházban többször vendégszerepelt. 8 6400 személy a Népoperában. A főváros legfiatalabb, de máris egyik legnépszerűbb színházában, a Népoperában vasárnap volt az első kettős előadás és ugy délután, mint este egyetlenegy hely sem maradt üresen. Mind a két előadásra eladták az összes jegyeket és igy 6400 néző gyönyörködött a Mignon és a Quo Vadisf előadásában, ami kétségtelenül rekord a kontinens színházainak történetéhen, annyival inkább, mert a két előadás jegyhevétele 13,900 koronát tett ki. ! SSiH^iíB Azonnal bársonysiraává ós fehérré teszi a kezet a