Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-02 / 277. szám

1911 december 2 DELMAGYARORSZAQ 7 mii or elégtételért fordultak a bírósághoz, egyc?t.jüen azt kivánják, hogy a vádlottak­nak tiltsák meg a bizonyítást s akár igazat írtak akár nem, statárialiter ítéljék el őket. Fényes László és Kádár Endre, A Nap mun­katársa a tanuk egész légióját jelentették be s okiratokkal is bizonyítani kívánták, hogy becsületes újságírói munkát végeztek s amit megirtck, az betüről-betüre igaz. A biróság részben helyt adott a kérelemnek, amény­nyiben azt a panaszos Vitár Rezső is kérte. A biróság csak az esti órákban hozta meg az íteletet, mely szerint Fényes Lászlót és társait rágalmazás vétségében, bűnösnek mondja ki s ezért Fényest 330 korona; Stei­ner Bélát 50 korona, Kádár Endrét pedig 30 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Oroszok az alkoholizmus ellen. Peter várról jelentik: Az orosz kormány végre tudatáia ébredt, már annak a nemzeti veszedelemnek, amelyet az alkohol pusztí­tása t koz és elérkezettnek látta az időt, hogy a i.mcstár nagy károsodása dacára is, le­küzdje Oroszország legnagyobb ellenségét: az iszákosságot. Az alkoholizmus ellen tör­vényjavaslatot nyújtott be, amelyet a duma elfogadott. Az uj törvényben van egy para­grafus, amely az összes állami üzemekben •eltilt j?. az alkoholtartalmú italok árusítását. A duma továbbá elhatározta, hogy a közép­iskolákban a növendékeket fel kell világosí­tani az alkoholélvezet káros hatásairól és in­ü'hv-íny történt arra nézve is, hogy az ittas á'i; pótban elkövetett bűntényekre nézve a felelősséget szigorítani kell és hogy a pálin­kamonopólium helyett más állami bevételek­ről kell gondoskodni. Az uj törvény meg­tiltja továbbá az alkohol árusítását az ösz­szes nyilvános mulatóhelyeken, színházak­ban, mozikban, kertekben és zenecsarnokok­ban, a pálinka szesztartalmát pedig 40 szá­zalékról 37 százalékra szállítja le. — A malmok buzaspekulációja. A buda­pesti lisztgyárak az eddig követett taktiká­val megegyezően, ma is mindössze csak 10000 métermázsa búzát vásároltak. A fővárosi lisztgyárak hosszabb idő óta nem nagyon for­szírozzák a készbuza vásárlását, mert az or­szág minden részéből érkező és megbízható­nak tartott jelentésből nagyon jól vannak értesülve arról, hogy ha egyszerre hozzálát­nának a vásárláshoz és élénkebb tempóban iparkodnának kiegészíteni a készletet, ez csakis nagyobb anyagi áldozat árán lenne le­hetséges. A malmok tehát, bár kereskedő­körökben bizonyosra veszik, hogy a hidegebb időszak beálltával a hosszú stagnáció után a lisztüzlet is föllendülhet valamelyest, nem hajlandók nagyobb árfizetésre. E helyett in­kább a határidő-buzát vásárolják, mert ugy okoskodnak, hogy ha a mostani készlet elfo­gyott, a rövidebb időre való őrléshez szüksé­ges árumennyiséget majd csak be tndják sze­rezni később is valahogyan. Abban az eset­ben pedig, ha az árukínálat a tavaszi hóna­pokban is annyira minimális lenne, hogy épenséggel nem mutatkoznék lehetségesnek nagyobb árukészlet beszerzése, akkor olyan módon fognak segiteni magukon, hogy köve­telni fogják a papiroson vásárolt mennyi­ségnek beszállítását készáruban. Ez az oka annak, hogy a budapesti malmok, amelyek egy része ma már a spekulációs üzletre veti a fősúlyt, egyre nagyobbítja a határidő-ér­dekeltséget, amely ilyenformán, bár níég négy hónap választ el a terminustól, máris igen jelentékenynek mondható. — A makói diákok. Lelkes fiuls, heted­éves diákok, nagy felzúdulással háborognak a makói főgimnáziumban. Mélyen sértődtek az önérzetükben és atzt hiszik: súlyos sére­lem érte őket Bűnöst nyomoz közöttük az igazgató: nagy vétkezőt, aki állítólag lekiál­tott a gimnázium ablakából egy sétáló hölgyre: Reginal A hölgy véletlenül az egyik tanár felesége volt. Ezért indult a nagy inkvizíció. Nem került meg a bűnös és az ágaizgató a lepocskondiázott osztály előtt állítólag becsületszóra fogadta, hogy minden tandíjmentes elveszti kedvezményét, a se­gitő-egyesület visszakéri a kiadott tanköny­veket, ha nem jelentkezik a tettes. Néhány nappal ezelőtt történt ez. Azóta is nyomoz­tak, kihallgattak, diákot búsítottak az inté­zetben, de a bűnös nem került meg és a ta­nulók ilzgalma máig tartott, amikor végre si­mán elintéződött az affér. A bonyodalomról Bardán tanár ezt mondotta a Délmagyaror­szág tudósítójának: — Máig kerestük, ki lehetett, aki az ab­lakból illetlenül kikiabált egy sétáló hölgyre, egy tanár feleségére. A tettes nem került meg, de az ügyet mégis bókén elintéztük. Senki büntetést nem kapott a diákok közül, akiket figyelmeztettünk, hogy hölgyekkel szemben lovagiasan kell visellkedniök. Az igazgató tehát bölcsen meggondolta a dolgot, senkinek nem vette el a tandiját, a kölcsön kapott könyvét. Elsimult hát az af­fér, megnyugodhatnak a diákok a nagy iz­galmak után. — Nem lép ki Olaszország * kármas­s*8vetségből. Egy bécsi lap, a Reichspost azzal a hírrel lepte meg a világot, hogy Olaszország kilép a hármasszövetségből. E hirre ma Rómából ezt a jelentést kaptuk: Tudósítójuk tegnap meglátogatott több ki­váló olasz diplomatát, akik azokról a hirek­ről. hogv Olaszország tripoliszi politikája félreértések támadtak, kijelentették, hogy a római jól értesült körök fölfogása szerint a trinoliszi kérdés a hármas-szövetséget csak megerősítheti. Teljességgel ki van zárva, hogv Olaszország intéző körei az európai békének ettől az oszlopától eltávozzanak. Olaszország benne van a hármas-szövetség­ben és benne akar is maradni. Mihelyt a tri­poliszi kérdés meg lesz oldva, Olaszország­nak semmi oka sem tesz arra, hogy Török­orzág ellen valamire vállalkozzék. Olaszor­szág érdekében van, hogy a Balkán-félszi­geten a s-tátuszkvó megmaradjon: Olaszor­szág ebben teljesen egyetért Ausztriával és Magyarországgal és Németországgal. — Gyermekpusztitás az Unióban* G. H. Wells, a világhírű angol iró, aki Anglia szociális mozgalmaiban is tevékeny részt vesz, rendkivül érdekes könyvet irt Ame­rika jövőjéről. Ebben a könyvben megdöb­bentő adatokat lehet olvasni arról, milyen nagy mértékben folyik Amerikában, ahol csak egyik-másik államban vannak munkás­védő törvények, a gyönge gyermekeknek ipari és mezőgazdasági munkára való lelket­len kihasználása. Hiteles kimutatás szerint egy millió 700 ezer tizenöt évesnél fiatalabb gyermek dolgozik az Egyesült Államokban gyárakban, bányákban, műhelyekben és me­zőgazdasági üzemekben, azonkívül a szövő­gyárakban nyolcvanezer gyermek, legna­gyobbrészt kis leányok. A déli államokban ma hatszor annyi gyermeket foglalkoztat az ipar, mint husz esztendővel ezelőtt és szá­muk évről-évre emelkedik még most is. Ez­rével hurcolják el a gyermekeket az otthon­ból és az iskolából a gyárak és bányák gyil­kos levegőjébe. A gyermekek jelentékeny részét európai bevándorlók viszik magukkal, a többit pedig megtelepedett idegenek adják, mert az igazi amerikai ritkán dobja oda gyermekét a biztos pusztulásnak és elzüllés­nek. Leginkább — irja a clevelandi „Szabad­ság" — olaszok visznek magukkal sok gyer­meket, persze nem a saját gyermeküket csu­pán, hanem összevásárolt gyermekeket is. Mert a gyermekkereskedők legjobb piaca a szigorú hatósági ellenőrzés mellett is Ame­rika. A gyáraknak eladott gyermekek között — hihetetlen, kétségbeejtő ez az adat — öt­hatévesek is vannak. Ezek, ha nappali mun­kások, reggel öt órakor kénytelenek fölkelni, hogv hatkor munkában állhassanak, ha pedig éjszakai munkások, az egész éjszakát mun­kában kell tölteniök a gépek kábító zajában és a földolgozott anyagtól és az emberi ki­gőzölgéstől fojtó levegőben. Amikor a gyer­mek tiz-tizenegy esztendős, már bányában is dolgozik, napjában tiz-tizenkét órát. A ke­mény munka, egészségtelen levegő, siketitő lárma és a piszok hamar elpusztítják a sze­rencsétlen gyermekeket. Sokat pedig nyo­morékká tesz egész életére a gép. A beteg és nyomorék gyermekről pedig sem volt mun­káltatója nem gondoskodik, sem a közjóté­konyság. Wells munkájának megdöbbentő adatai Északamerikaszerte óriási megütkö­zést keltettek. — Szikratávíróval korul a világon. A naueni (Berlin mellett) szikratáviróállomás mérnökei, akik a dróttalan távírókat igazgat­ják, meg akarják hódítani a világot. Nem karddal és ágyúval, hanem a száz méter ma­gas vastorony csúcsán kifeszített acélhálók­kal. Táviratokat akarnak váltani Newyork­kal és Kemerunnal (nyugati Afrika) a má­sik pillanatban pedig Nepál (Előindia) vagy Kína felé próbálnak siffrirozott telegrammo­kat röpíteni. A távíróállomás azonban nem működött kellő sikerrel és erre megerősítet­ték a szikraváltó készülékeket. A helyzet ak­kor sem változott és most már elhatározták, hogy a száz méteres tornyot megtoldják még ugyanannyival. Már épül is a kétszáz­méteres vastorony, amelyhez hasonló magas alkotás csak Párisban van. Csupán az Eifel­torony hasonlítható össze a naueni vasto­ronynyal, amely most a világ legmagasabb épülete. A kölni dóm csupán 156 méter ma­gas. A berlini vastorony, amely nevezetes­sége lesz a városnak hatalmas méreteivel, már messziről föltűnik. A csúcsán dolgozó emberek olyan apróknak látszanak, mint az ólomkatonák és sokszor az alacsonyabban uszó felhők közé vész az alakjuk. Az ilyen épületeknél nagy súlyt kell arra helyezni, hogy a szelek ellen kellő biztonságban legye­nek. A berlini vastorony ritkás rácsozatán Csak^a minősé J: m A hygientkus révén lett világhírű a valódi PALMA kaucsuk-cipősarok Palma kaucsuk ágybetét minősege n elsőrangú

Next

/
Thumbnails
Contents