Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-16 / 288. szám

4 DELMAGY A PORSZAG 1911 december 16 ttint fel, menybéli látomásai miatt. Bartók Ágnesnek ugyanis, amikor hisztérikus roha­mok gyötrik, me^ybéli látomásai vannak. Máriával, Jézussal beszélget s azt állit ja, hogy megszállta a szentlélek. Érdekes, hogy a boldogtalan teremtés ezen nyavalyája a mult évben valóságos lázadást idézett elő az algyői templomban, Bartók Ágnesen ugyanis a mult év tavaszán épen mise alatt tört ki' a roham. A szegény leány öntudatlan állapot­ban félrelökte az oltártól a papot, misézni kezdett, majd Jézussal és Máriával beszélge­tett. A nép megdöbbenve nézte a jelenetet, de a pap ismerte a leány betegségét s a Bartók­familiát fölszólította, liogy a beteget távolít­sák el a templomból. Bartókék azonban nem engedelmeskedtek, mire a pap maga fogta kézen az őrjöngőt. Az öntudatlan leány bir­kózni kezdett a pappal, az anyja pedig szi­dalmazta a lelkészt, aki — szerinte — az ör­döggel cimborál s a csodákban hivő nép is Bartókék pártjára állt. A plébános kénytelen volt a templomból elmenekülni. A rendzava­rók ellen büntető följelentést tett, amely leg­közelebb foglalkoztatja a bíróságot, A Vörösács-utcai kuruzslónő is hamarosan megtudta az esetet és átment Algyőre meg­szöktetni a leányt. A leány meg is szökött a kuruzslóasszonynyal, aki rövid idő alatt kita­nította a szerencsétlen beteg teremtést a szel­lemidézés mesterségére. A leány hisztérikus betegségéből tőkét ko­vácsolt és valóságos delfii varázsló-intézetet csinált a lakásából. Az éjszakai szeánszokon kivül jósolt, betegeket gyógyított és tanácso­kat osztogatott. (A hisztérikus leány köynvei.) Bartók Ágnes már jó előre megérezte, hogy mikor jön rá a hisztérikus roham. A sánta boszorkány ilyenkor gyülekezéseket hívott egybe, hol a leány jósólt és szent éne­keket énekelt. Mikor a leány józan volt, a sánta boszorkány bűvész mesterségre taní­totta és leíratta vele a hisztérikus álom igaz látomásait. A szerencsétlen leány már egy egész könyvre valót irt össze. A könyv ci­me ez: IGAZ ALMOK, LÁTOMÁSOK. Meglehetősen csinos írással egy meghibbant agy rémszüleményei vannak a könyvben le­írva. Néhány szemelvény a csodakönyvből: Kincstalálás. 13 hiszekegy. Jézus szent nevében, fekete t cérnát húzzál a tün keresztül, döglött macs­ka farkát varrd a ruhádba, éjjel 12 órakor menj a keresztutra. 10 hiszekegy. Megjele­nik a láng és lóláb, akkor te vagy a kincs­találó. Nagyon érdekesek a jótanácsok is. Megutáltatás. El akarsz válni, szorítsd meg fejedet és adj be kénesőt szeretődnek. Nyávogj há­romszor és hivd segítségül Szent Lukács szellemét. Érzed, hogy megjelent, mert testvérnek megjelenik, akkor köpj hármat és megutál a szeretőd. A legfantasztikusabb a könyv az a része, hol az üzletembereknek ad a hisztérikus leány igaz tanácsokat. Lássunk ebből is egyet. Üzletjavitás. Végy egy koponyát. Tegyél bele vizet. Este vidd be a boltodba, fordulj hármat és menj ki a kereszt alá. Három nap egymás­után csináld meg ezt, A koponyát tört ősz­sze és megjavul az üzleted. Telve van a könyv ilyen fantasztikus és nevetséges igaz tanácsokkal. A könyv egy része a recept-könyv, rövid, de azért érthe­tetlen gyógymódokat ajánl különböző beteg­ségekre. Természetesen a gyógyszereket a sánta kuruzslóasszonynál lehetett beszerezni. A könyv mellett hevert a hisztérikus leány kártyacsomagja is, mely szintén fantasztikus jóslásokkal van telefirkálva. Ezeket mind lefoglalta a szegedi rendőrség, mint bűnjelet. (Szeánszok.) A kuruzslónő, aki valósággal egy vörös boszorkány benyomását kelti, szellemidéző szeánszokat is tartott. Minden héten három­szor is asztaltáncoltatásra gyűltek a Vörös­ócs-utcai büntanyában. Az asztaltáncoltatás atyamestere Mogyorósi Ferenc szegedi Gép­utcai lakos volt. Ő értette ezt a mesterséget legjobban. A hisztérikus leány elmondotta a szellem­idéző szeánsz részleteit: Este tizenegy órakor jöttek a testvérek. Mielőtt a szeánsz elkezdő­dött volna, Mogyorósi Ferenc, aki máskülön­ben bigott kincskereső, egy imát olvasott föl, amit a testvérek halkan utánna mondtak. Az imádságból egy részletet elmondott a leány: — Túlvilági szellemek istenei kegyelmébe ajánljuk lelkünket. Földiekkel nem érintke­zünk, csak túlvilági szellemekkel, kiknek jó­tanácsait a szivünkbe zárjuk. Jövel jó szelle­mek. Ámen. Az ima után elojtják a lámpákat és bor­szeszt gyújtanak meg a szoba négy sarkában. A kísérteties világítás mellett azután megkez­dődik a szellemidézés. — Jelentkezz, túlvilági szellem! A testvérek a kezeiket az asztalra teszik, az asztal mozogni kezd és felel a kérdésekre. Az utolsó kérdés mindig ez: — Kedves vezető szellem, mondd meg a te kedves testvéreidnek, ki legyen a legköze­lebbi hálaadásnál a kérdező médium? A szellem felel és Mogyorósi Ferenc hango­san kihirdeti a szellemek ítéletét. A szeánsz imával végződik. A meggyötört idegii emberek halkan nyögve mondják az előmondó után a befejező imát. Ez az utolsó mondata: Hiszek a szellemekben és bizom azok jóaka­ratában, Minden hónapban egyszer ünnepi szeánszot szokott tartani a sánta boszorkány. Ez min­dig arra a napra esik, mikor Bartók Ágnest hisztérikus rohamok gyötrik. Ilyenkor a leány énekelni szokott. Akik hallották, azok mondják, remek hangja van a szerencsétlen teremtésnek. Mikor a rendőrök pénteken kinn jártak, a leány hisztérikus rohamaiban épen énekelt. Csak halkan dúdolt és igy csak néhány szót lehetett belőle megérteni. — Szűz anyám, tekints reám. Szellemek, szellemek, testvérek jöjjetek. A szeánszok csak késő éjjel értek véget. A testvérek hazasiettek, de előzőleg leadták adó­jukat a vörös boszorkánynak. Ezek a testvé­rek látták el étellel-itallal a vén kuruszló­nőt. (Vallatás a rendőrségen.) Borbola Jenő dr pénteken délelőtt kihall­gatta Szűcs Rózáit, Bartók Ágnest és Mogyo­rósi Ferencet. Szűcs Rozál, ötven éves, vörösarcu, sánta asszony. Bartók Ágnes, husz éves, csinos leány, akin nagyon meglátszik a betegség. Mogyorósi Ferenc, hatvan éves, mesterem­ber, mániátikus kincskereső. Eddig is minden bűnügyben, mely valamilyen kincskereséssel függött össze, részes volt. Szűcs Rozál már háromszor volt ugyan büntetve kuruzslásért, de azért'most kereken tagadja, hogy bűnös üzelmeket folytatott volna. — Jóbarátságból jósoltam ugyan a szom­szédoknak, de pénzt sohasem fogadtam el. - Bartók Máriát miért tartotta a házánál? — Mert nagyon jó barátságban voltam vele. Mogyorósi is tagadott mindent. Ügyetlenül hebegett és a keresztkérdések súlya alatt be­vallotta, hogy ő idézte a szellemeket. A hisztérikus leány már is vallott, dé be­tegsége miatt ki kellett szállítani a kórházba. A rendőrség most a bűntársak után nyo­moz. Ez volt az első eset, hogy Szegeden a belterületen leplezett le a rendőrség ilyen büntanyát. A kultura rohamos fejlődésének korszakában megdöbbentő részletei ezek a nagyvárosi bűnös éjszakáknak. Egyelőre csak ennyi derült ki. Ki tudja, milyen bor­zalmas részletek várnak még felderítésre? SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szombat délután: Basa bácsi mesedélutánja. Fél­helyárakkal. — Este: Élő halott. (Páratlan »/») Vasárnap délután: Aranyember, szinmü. Félhely­árakkal. — Este: Ezredapja. (Páratlan '/,.) Hétfőn: Macbeth, tragédia. (Páros .'/,.) Kedden: Kegyelmes ur, bohózat (Bemutató elő­adás, páratlan '/j) Szerdán: Kegyelmes nr, bohózat. (Páros '/«) Csütörtökön: Házi tücsök, opera. (Páratlan '/»•) Péoteken: Szép Heléna, operett. (Páros V3.) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan S/J ) Vasárnap délután: Nagy diákok, szinmü. * A Sárga liliom: Torzs Jenővel. A sze­gedi szinházba már vendégszerepléssel visz­nek be egy kis művészetet. Pénteken este Törzs Jenő, a Magyar Szinház kitűnő szí­nésze jött el és játszotta le a Sárga liliom nagyherceg szerepét. A mai est igy sem ho­zott semmi szenzációt. Törzs játéka tetszett, megállapították, hogy a környezetből kitű­nik. És tapsoltak is az egyes fölvonások után. Hanem, kedves szinházigazgatóság, helytelen­nek s az igazgatásra is károsnak tartjuk, liogy akkor, amikor az igazi szezon kezdődött, máris vendégszerepléssel rontsák le egyes törekvő színészek ambícióját. Vagy ha pár­huzamot akarnak állítani, miért nem hozták le Góth Sándort is, Thurzó főhadnagy szere­pére? Amit, tetszett látni: Almássy alakított... Egyébként Törzs Jenő szombaton is vendég­szerepel. Ekkor az Élő halott Fedja szerepét játsza el. * Liptf i Imre vígjátéka. Liptai Imre Rossz pénz nem vész el cimü vígjátékát, a melyet a napokban mutattak be a Magyar Színházban nagy sikerrel, január elején be­mutatják a szegedi szinházban. A bemutatón jelen lesz a szerző is. * Betiltott darabok színháza. Ameri­kában tudvalevően nagyon sürün tiltják be a modern irók darabjainak előadását. Igy például Amerika sok államában nem lehet játszani Ibsen, Shaw, Strindberg, Wilde mii­veit, sőt Henry Bernstein, Brieux, GranviUe, Barker darabjait sem. Bostonban most gaz­dag tőkepénzesek megvetették az alapját egy uj színháznak, amely teljesen magán­jellegű lesz és a Betiltott Darabok Színháza nevet fogja viselni. Ebben a színházban csakis olyan darabokat fognak játszani, a melyeknek előadását a hatóság más színhá­zakban nem engedte meg. A nagy pompával felépítendő uj szinházban nem íesz pénztár, jegyet az előadáshoz nem lehet vásárolni, a ki csak egy előadásán ás jelen akar lenni, fel kell magát vétetni a szinházat fenntartó egyesület tagjai sorába. A horvát választások. Zágrábból jelentik, hogy Horvátországban ma befejez­ték a választásokat, melynek eredménye a következő: Kormánypárti 19 Horvát-szerb koalíciós 17 Jogpárti 11 Paraszt-párti 2 Ezenkívül kilenc kerületben pótválasztás­ra kerül a sor. Három kerületben a zavargá­sok miatt fölfüggesztették a választást.

Next

/
Thumbnails
Contents