Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-15 / 287. szám

1911 december 12 DÉLMAGYARORSZÁG 3 Pajzs Gyulának feleli, hogy a miniszterelnök annakidején már kijelentette ugyan, hogy ha egy paragrafus valahol útját állja a fejlődésnek, ugy ezen könnyen lehet változtatni. De semmi olyat nem tett, ami a mezőgazdaság érdekeinek ártana. És nem is fog tenni. Ami a Reichsratbban történt magyarellenes kijelentéseket illeti, azokat sajnálom, de rá kell mutatnom arra, bogy a felelős személyek ezzel szemben korrektül nyilatkoztak rólunk. A kiegyezésen csak az összes alkotmányos tényezők hozzájárulásával lehet változtatni. Népszerűséget lehetett volna talán szerezni, ba e rágalmakkal szemben hasonló hangon feleltünk volna, de ez nem lett volna államférfiúi cselekedet. Mi az argentínai hus behozatalához általában nem járultunk hozzá, csak kivételesen engedtük meg 2009 tonna behozatalát. Ezért vállalom is a felelősséget, mert ezzel a mezőgazdaság érdekeit nem sértettem. Bírálni bennünket majd csak akkor lehet, ha a liusbehozatal kérdésének ügyét a Ház elé hozzuk. Addig türelmet kérünk. A montenegrói szerződés megengedi az élőállat behozatalát. De hol van törvény, amely nem engedi meg az élőállat behozatalát? A kormány ennek az engedélynek a megadásával nem sértett törvényt. Polónyi Géza javaslatát, a totalizatőr-acfo felemelésére vonatkozólag, elfogadom, (Helyeslés.) De a módozatokra nézve még nem nyilatkozom. Tárgyalnom kell előbb az érdekelt felekkel is. De elvileg egyetértek veíe és csak a részletekre nézve kell még előzetes tanulmányokat folytatni. Lehet azonban, hogy a Lovaregylettel olyan megállapodást tudunk létesiteni, liogy adóemelés nélkül is növekedik majd az állam bevétele. Palányi Géza: Ez lehetetlen! Serényi Béla gróf: Akkor fel fogjuk emelni a totalizatőr-adót 14—15 százalékra! (Helyeslés.) Ami a tárca jövő programját illeti, a következőket adja elő a miniszter: Törvényjavaslatot fog előterjeszteni az erdő- és legelőügy szabályozásáról és a kopár területek kényszerbefásitásáról. A befásitást elvégzi az állam és be fogja hajtani a költségeket. Részletesen ismerteti erre vonatkozó terveit és kijelenti, liogy ezzel kapcsolatban törvényjavaslatban fogja rendezni az urbérességi legelők és birtokok ügyét is, oly módon, liogy ezeket jogi személyeknek fogja kijelenteni és állami felügyelet alá fogja őket helyezni. A marhaállomány az utóbbi liat évben csak félmillió darabbal emelkedett. A hushiánynak ez az egyik oka. A marha ára nem csökkenthető. Ezt föntartom az összes szociálistákkal szemben is. A mai takarmányárak mellett a hus olcsóbb nem lehet, A baj az, liogy kevés az állat. A külföldön aránylag sokkal több állat jut egy-egy fogyasztóra. A teendő tehát az állatállomány szaporítása. Elrendeltem, hogy négy héten aluli borjut nem lehet levágni. Tárgyalok Ausztriával" a borjugyasztási adó fölemelésére vonatkozólag. Emelni óhajtom a sertésállományt, ugy, amint ez már Galiciában megtörtént. E célból az apaállatokat nagyobb mennyiségben fogom ajándékozni és növelni fogom a tojás- és baromfitenyésztést. Ez mind kevés, de mégis valami lesz. A bortörvény revíziója is sorra kerül. Raktárkönyvét kell vezetni minden eladónak, bogy honnan és mennyi bort vásárolt. Borközraktárakat fogunk fölállítani a borekszport jó hírneve érdekében. A vámkülföldre csak államilag ellenőrzött bor jöhet. A tokaji borvidéket további állami segítségben fogjuk részesíteni. Sok a teendő és kevés a pénz; de elkövet mindent, hogy amit tehet, megtehessük. Fejleszteni fogja a kertészetet, különösen a konyhakertészetet. E célból javítani fogja a kertésznevelés ügyét, uj kertésziskolák felállításával. Ezzel uj kereseti ágat nyit meg. Úgyszintén fejleszteni fogja a méhészetet és gyarapítani a méhésztanfolyainokat. Az állami iskolákkal kapcsolatban kertészetre és méhészetre fogják tanitani a gyerekeket. Beszél az állategészségügy kérdéséről, majd oá állami fürdőkről. Ez utóbbiakról kijelenti, hogy fürdők fentartása nem állami feladat. A minisztérium valóságos hotelkezelőség volt. Folyton üldöztek bennünket, hogy jó szobát kapjanak a protekciós urak. (Derültség.) Ez nexn állami feladat. Én teliát az állami fürdőket bérbeadóm. Nagy, tőkeerős, arravaló társaságnak. Tárgyaltam egy előkelő svájci hotelcsoporttal, amely hajlandó volt átvenni a fürdőket. Nern egyeztünk meg. Ekkor egy francia csoport jött. Ezzel is nehezen ment. De majd menni fog. Csinálunk egy nagy külföldi hotelcsoportot és ez talán majd idegenforgalmat is esinál. Jelentkező van elég. Törvény készül az élelmiszerek hamisitásáról is. Ez nehéz kérdés. De hamarosan a Ház elé kerül az erről szóló javaslat. Beszél még a gazdasági statisztika, a gazdasági felügyelőségek ügyéről, a magnemesitésről, a vásárügyről, a szakoktatásról. Szól a vaggonhiányról és ezt a mezőgazdasági fejlődés legnagyobb akadályának és a jelenlegi pénzhiány egyik főokának tartja. Senki sem tudja áruját elszállítani és ezért nem tud árujáért pénzt kapni. Ezen sürgősen és gyökeresen kell segiteni. A segítség egyik módja a viziszállitás fejlesztése és e végből ő már a jövő évben megkezdeti a Sió és a Sajó hajózhatóvá tételét, a következő évben pedig a Maros és a Körös következik. Majd igy folytatta Serényi Béla gróf: Magyarország szociális ujjáteremtésének a teljes birtokpolitika az alapja. A most megalakult altruista agrárbank e részben már nagyon áldásos munkát folytat. Egy csomó kötött birtok máris érintkezésbe lépett vele. Az országban nagy gazdasági föllendülés tapasztalható, ami nagyrészben annak a vámpolitikának eredménye, melyet ezen az átkozott közös-ügyes vámterületen (Zajos derültség és hosszantartó éljenzés és taps a baloldalon.), mint az urak mondani szokták (Zajos derültség.), szintén folytatni lehet. Az európai szeinliatárról nehéz felhők vonultak el, mert békés munkára van a nemzetnek szüksége, hogy a kedvező konjunktúrákat kihasználhassuk. Emlékeztet arra, hogy amikor a parlamenti béke létrejött, a bécsi újságokat milyen kellemetlenül érintette az a kilátás, bogy Magyarországon most újra produktív munka indul meg. Azzal az angol mondással fejezi be beszédét: Addig dolgozzunk, mig nappal van, ne várjuk meg, mig ránk szakad az éjszaka. Ajánlja a költségvetés elfogadását. (Hosszantartó zajos éljenzés taps a jobboldalon.) A Ház ezután a földmivelésügyi költségvetést általánosságban, továbbá a Juriga Nándoré kivételével, a benyújtott határozati javaslatokat, elfogadta. A részletes tárgyalás során Pop-Csicsó István határozati javaslatot nyújt be az úrbéresek és zsellérek jogi személyekké nyilvánítása végett. Szabó István (nagyatádi) is sürgeti, hogy a kormány rendezze a politikai községek és a volt úrbéresek közti viszonyt. Elfogadja Pop-Csicsó határozati javaslatát. Serényi Béla gróf szintén hozzájárul a határozati javaslathoz. Mándy Samu Baramegye számára tenyészállatokat kér és fokozottabb állategészségügyi intézkedéseket sürget. Hock János a tenyészapaállatok számára adott fővárosi vásártér használatba vételét sürgeti. Az ülés három órakor végződött. Közgazdasági egyetem. Az Est irja: A harmadik egyetem eszméjének felmerülésével! felbukkant egy közgazdasági egyetem felállításának kérdése. Az ország különböző gazdasági ágainak érdekképviseletei a közoktatásügyi költségvetés tárgyalása idején kérvénynyel fordultak az országgyűlés két házához egy közgazdasági egyetem felállítása érdekében. A törvényihozás két házában Chorin Ferenc és gróf Károlyi Mihály gondjaira bízták az eszmét. A közgazdasági egyetem előkészítésére alakult bizottság igen alapos, okos feliratot szerkesztett a kérdésről s ez a munka most a képvtíselőház asztalán fekszik. Remélhetőleg a Ház ép Oly komoly megfontolással olvassa el a feliratot, írnint a hogy azoknak a gondos munkája, akik készítették megérdelmi. Jezsuita prédikátor huszonnégy hallgatóval. — Jegyzetek egy vallásos előadásról. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi katolikus kör kommünikében közölte a lapokkal, hogy Bangha Béla, jézustársasági atya Budapestről, három napra terjedő konferenciabeszédet tart a vallásos életnek korunkban való megújhodásáról. Az előadást csütörtökön megtartotta a jezsuita atya a katolikus körben. Délelőtt nőknek, délután férfiaknak beszélt. Tizenegy órára hirdették az előadást: nőknek. Az érdeklődés feltűnő volt, mert az előadás előtt néhány perccel csak öt-hat kabát szomorkodott a ruhatárban. A teremben asszonyok és leányok társalogtak. Az arcukra nem ütődött áhítat. Olyasmiről esett szó, amihez nem feltétlenül szükséges a megilletődés. Negyedtizenkettóre végre összejöttünk mindnyájan. Huszonnégyen, dr Raskó Istváné kegyes engedelmével én is elhelyezkedtem a teremben. * Türelmetlen várakozás vitán végre betoppant a jézustársasági atya. Egészen fiatal depattör, harminc éves ha lehet. Tagadhatatlanul szimpátikus megjelenésű. Ahogy a* emelvényre lép, máris érdeklődést kelt. Barátságosan hajlongott, üdvözölte a hölgyeket. Bejelentette, hogy a vallásról óhajt beszélni. Szenvedélyes hangon, fiatalos temperamentummal prédikált a jézustársasági atya. Valósággal elragadta önmagát. — Hölgyeim, — kezdte — fejjel megyünk a falnak, ha ebben a korban nem leszünk a vallás apostolai. Ebből, ugy látszik, komoly dolog lesz, gondolták a hölgyek, mind a huszonnégyen. Mohó kíváncsisággal és nem csekély izgalommal lesték a szavakat, amelyek majdan kiröppennek a csupasz ajkon. És szólt: — A vallás kiirthatatlan, szükséges kelléke az életnek, önmaguknak hazudnak, akik vallástalannak vallják magukat. A vallástalan emberből hiányzik á természet, olyan, mint a virág illat nélkül, mint a . . . Itt megcsuklott a szónok. Valószinüleg azt akarta mondani: — mint a jó madár dal nélkül. — Akik a vallást gúnyolják, — folytatta —" lenyűgözik lelkükben a vallási érzést, erőszakkal visszafojtják. Csúfolódni pedig könynyü, esak hosszú nyelv kell hozzá. Csupa friss illatú dogmák. Anno... ezeregynéhány körül szinte ilyesféle gondolatokat, mártottak tintába. De a tinta friss maradt. „A vallástalan emberből hiányzik a természet." Hát mi vagyunk mi mindannyian, szónokostól-egyebestől, nem-e a természet vagyunk? Bennünk él a természet. Ha aztán valakinek más a meggyőződése, mint akik annak a hirdetéséből élnek és tőkét kovácsolnak, abból büntetésből kifolyik a természet? * ... „Boldog emberek nem léteznek." Igy mondta a bittéritői föladatot oldogató szónok. S e szenzációs kijelentésre mozgolódtak, mind a huszonnégyen. Csudálatos, a legtöbb boldognak, érezte magát. Bizonyára azért, mert megjelenhettek az előadáson. — Végtelen boldogságra törekszünk mondta a szónok szenvedélyesen, bogy szinte belépirult. De mit érhetünk el, mi az, amit elérhetünk? Egy csöpp az óceán vizében. Szűkös az élet, rövid az élet. Ki ismer bennünket,