Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-12 / 284. szám

4 DELMAGY A PORSZAG 1911 december 6 A képviselőház ülése. — Gerliczy Ferenc báró beszéde. — (Saját tudósítónktól.) Szeged országgyűlési képviselője, Gerliczy Ferenc báró ma mondotta el a képviselőházban első, nagyszabású és alapos beszédét. És ez a beszéd méltó volt arra a várakozára, amit általában Szegeden vártak tőle. Ez a beszéd igazi eseménye volt a parlamentnek, sőt kihat az országra is. Mert reformokat, gazdasági és sürgős változtatásokat kivánt Gerliczy Ferenc báró. Hivatkozott azokra a gazdasági hibákra, melyek megbénítják az ország gazdasági életét, amelyek szociális tekintetből is mérhetetlen bajokat eredményeznek. Igazi radikális beszéd volt Gerliczy Ferencé. És túlemelkedett a pártok határain. Hivatkozott arra, hogy az idézett bajok olyanok, hogy azokat mindenki érzi. És — ez volt szinte a legértékesebb Gerliczy Ferenc báró beszédében, — nemcsak föltárta a bajokat, hanem megmutatta azokat az utakat, melyeken haladnunk kell. Különös tekintet volt az Alföld népének, elsősorban a földmivelő népnek bajaira, a kisgazdák és birtokosok panaszaira. Föltárta az állattenyésztés, szőlő müvelés, haltenyésztés és terméketlen földek állapotait, őszintén hangsúlyozta, mennyi a tenni vei ó. Föltárta, hogy a gazdaképzéssel nem törődünk még ma se. A kisgazda és a munkás hiába akar tanulni, nem segítjük törekvésében. Csupa rajongó szeretet hatotta át Gerliczy Ferenc bárót, amikor Szegedről beszélt. Az Alföld igazi, diadalmas fővárossává kell tenni Szegedet, — ez bontakozott ki gyönyörűen igaz szavaiból. A képviselőházat és földmivelésügyi kormányt meggyőző érvekkel kérte, hogy Szeged gazdasági fejlesztésért kövessen el mindent. A Házban valósággal ünnepelték Gerliczy Ferenc bárót. Bizonyos, hogy a beszéde kiható lesz a gazdasági politikában, egy-egy reformterv meg is fog valósulni. A képviselő ur beszédét lapunk más helyén egész terjedelmében leközöljük, mert érdekesnek és nagyjelentőségűnek tartjuk azt. A Ház mai üléséről ez a tudósításunk szól: Návay Lajos elnök féltizenegykor megnyitja az ülést. Napirenden van a földmivelésügyi tárca költségvetése. A jegyzőkönyv hitelesítése után Papp Géza, a tárca költségvetésének előadója megkezdi a tárca költségvetésének ismertetését. Elmondja, hogy mint mindén tárca költségvetése, ugy a földmivelési tárca költségvetése is emelkedett. A többlet hováforditásának részleteibe nem bocsátkozliatik, csupán a fontos momentumok kritikáját adja elő. — A legszegényebb néposztály szempontjából a legkiemelkedőbb pontja a költségvetésnek a közlegelők kérdése. A mult költségvetésben 500,000 koronát irányzott elő a minisztérium erre a célra. Ez az összeg most 700,000-re emelkedett. (Helyeslés,) Az állattenyésztés fejlesztése az állam igen fontos köz gazdasági érdeke. Elsősorban az állatállomány számbeli fejlesztését tűzte ki a minisz- I térium céljául. Ezen a téren kielégítő ered- | ményt várhatunk. A húsárak, épen azoknál j a húsféléknél, amelyeket a középosztály fo- I gyászt, aránytalanul drágák. Nem okolja ! meg miért, csak mint tünetet emliti föl. j Egyen juhhust a középosztály — javasolja I Papp Géza. — Mert egy korona négy fillér | az ára, ami azt jelenti, hogy nem lehet drágaságról beszélni. Nem akar a drágaság kérdésével foglalkozni, csak rámutatott, hogy van drágaság. Áttér a szakiskolákra, a gazdasági akadémiákra, amelyeken a földmivelésügyi kormány jelentékeny, a pénzügyi erőnknek megfelelő segélyben részesiti a szegénysorsu tanulókat. A gazdasági egyesületeket is istápolja a földmivelési kormány. A kertészetgazdaság fejlesztése is egyike a jövő terveknek. Mindezek, azt hiszi, jogot adnak neki arra, hogy a földmivelésügyi kormány iránt elismerésének adja kifejezését. Ajánlja a képviselőháznak a tárca költségvetésének elfogadását. Baross János: A költségvetés tételei nem állanak arányban azokkal a föladatokkal, amelyeket a földmivelésügyi kormánynak meg kellene valósítania. Sorra bírálja az egyes tételeket, amelyek szerinte csak itt-ott elégítik ki a kívánságokat. Ezután Gerliczy Ferenc báró szólalt fel. Beszédét lapunk más helyén közöljük. Paizs Gyula a magyar agrárérdek védelméről beszél. Az osztrák kormánynyal való nyári hustárgyalások alatt a magyar kormány álláspontja vereséget szenvedett, mert az argentínai husbehozatalért semmi rekonpenzációt nem tudott kivívni. Támadja a miniszterelnököt azért a nyilatkozatáért, hogy a husiparosoknak a külföldi hus behozatalát megtiltó törvényszakasznak könnyű megváltoztatását igérte. A költségvetést nem fogadja el. Az ülés bárom órakor végződött. Meg vannak >a bankcsalók. — A két Ryhliczky-flu öngyilkos kísérlete. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti rendőrségnek nagy sikere van: egy heti nyomozás után leleplezte a Kereskedelmi Bank csalóit. A furfangos váltóhamisitást két ember követte el: ugyanaz a Ryhliczky Zoltán, aki szombaton a leleplezéstől való félelmében főbelőtte magát, továbbá egy rovott multu pénzügynök, Bauer (Bajor) Lajos. A főkapitányság már a rabkórházba vitette a sebesült csalót, aki beismerő vallomást tett, cinkostársát pedig mindenfelé keresik a fővárosban. Ugyancsak a mai napnak más szenzációja is akadt, ezzel az ügygyel kapcsolatban. Ugyanis Nagyszalontán megmérgezte magát Ryhliczky Jeromos banktisztviselő, Ryhliczky Zoltán öcscse. Akkor mérgezte meg magát, amikor megtudta, hogy a bátyját leleplezték. Ryhliczky Jeromos tettet idején észrevették, gyomormosást alkalmaztak, ugy hogy megmentették az élet számára. A nagyszalontai bank igazgatója, hol az öngyilkosjelölt dolgozott, kijelentette, miszerint lehetetlennek tartja, hogy Ryhliczky Jeromos bűnös volna a csalásban. Mindazonáltal'azt beszélik, hogy Ryhliczky Jeromost is le fogják tartóztatni. (A terhelő adatok.) A budapesti rendőrség már a nyomozás második napján több jelből és körülményből I arra a következtetésre jutott, hogy a Keres- ' kedelmi Bank egyik tisztviselője, Ryhliczky Zoltán, az egyik csaló. Az első terhelő vallomást egy kollégája tette, akinek Ryhliczky Zoltán arról panaszkodott, hogy Kázmér nevü öcscse elviselhetetlenné teszi az életét, mert folyton pénzért zsarolja. Különösen gyanús lett Ryhliczky, amikor két írásszakértő az egyik váltón levő aláírásokban az ő kézírására ismert. A legterhelőbb vallomást tette egy Grossmann Adolf nevü ügynök, aki önként jelentkezett a főkapitányságon. Elmondta, "hogy még a bankcsalás előtt fölkereste őt Ryhliczky Kázmér, aki a Menetjegyiroda hivatalnoka. Azt kérdezte tőle, akar-e ötvenezer koronát keresni? Persze, hogy igennél felelt. Erre Rvhliczkv Kázmér eléje tárta a bankcsalás tervét, ö visszautasította a csalásban való részvételt, amire megszakadt köztük az összeköttetés. (A csaló öcscse.) Ma reggel Ryhliczky Kázmér egészen meg volt törve, amikor Sándor László dr rendőrkapitány elé kisérték és rövid tagadás után hirtelen elszánta magát a vallomásra. — Nohát — szólt — tudjanak meg mindent. Nem én vagyok a bűnös, hanem Zoltán bátyám, ki a mult pénteken megvallotta nekem a bűnét. Ryhliczky Zoltán és egy Bauer (Bajor) Lajos nevü sorsjegvárus ügynök a bankcsalók. Vallomása után azt kérdezte tőlem, hogy már most mit csináljon, mert gyanúba fogták. Lődd magad főbe! — ez volt a tanácsom. Amikor Ryhliczky Kázmér befejezte vallomását, kijelentette, hogy jogot formál a bankcsalók kézrekeritésére kitűzött ötezer koronára. A rendőrség Ryhliczky Kázmért egyelőre őrizet alatt tartja. (Letartóztatás a kórházban.) E vallomás után ma délben Rrecsányi Kálmán detektivfőnök és Sándor László dr rendőrkapitány a Rókus-kórházba hajtatott, hogy újra kiahllgassa Rvhliczky Zoltánt. Amikor a kórterembe léptek, Sándor dr kapitány a sebesült ágya előtt kihirdette Ryhliczk" Zoltánnak a letartóztatást elrendelő végzést. A detektivfőnök azután eléje tárta Ryhliczky Kázmér vallomását, amire a csaló sirva fakadt és megszólalt: — Megvallom, hogy én követtem el a bankcsalási. Csak egy társam volt, Bauer (Bajor) Lajos állás nélkül levő bankhivatalnok, pénzügynök. Azután elmondotta, hogy a kétszáznyolcvanezer koronát megfelezték, ö a maga részéből százharmincezer koronát elhelyezett különböző fővárosi bankokban, amelyeket meg is nevezett, Ryhliczky Zoltánt a Rókusből a rabkórházba vitték. (Hajsza a másik tettes után.) Bauer (Bajor) Lajos, mint a rendőrség megállapította, harminchét esztendős ember, aki lopásért és csalásért már többször volt büntetve. Régebben szállókban lakott, de az idén május óta az Erzsébet-körut 50. számú házban az első emeleten Grünstein Jenő magánzónál bérelt szobát. Detektiveket küldtek a lakására, de Bauert nem találták otthon. Lakásadója elmondotta, hogy Bauer az éjszaka otthon aludt s ma reggel nyolc órakor távozott el. Azt mondta, hogy a Hungária-fürdőbe megy. Csak a révén lett világhírű a valódi arak-cipősarok A hygienikus