Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-10 / 283. szám

1911 december 10 DELMAGYARORSZAG 213 példányban megjelenő lapocska. Ez tényleg falrengető komikum. De ennél sokkal komi­kusabb az a háború, amit a Reggeli Újság összes alkalmazottja indított hetven elve­szett korona visszaszerzésére. Mert nekik, kérem, nagy szükségük van ám a hetven ko­ronára. Egy nappal tovább gorombáskodha­tik az ügyvédjelölt ur a kis krajcáros lapjá­ban. Ez pedig nagyon nagy dolog. Hogy po­zitív adatokkal is bizonvitsunk, olvastuk az ügyvédjelölt ur egv sürgönyét: Legalább a felét küldje vissza, kérem: Havas. Hetven koronának a fele harmincöt korona, roppant nagy pénz ám az efv kis vállalatnál. Körül­belül egy szép nagy fekete női kalapot lehet rajta venni. Mi is veszünk egy ilyen szép fe­kete kalapot a Reggeli Újság temetése al­kalmából. Neon kell sokáig várni reá. — A Jótékonyság nevében. Most kül­dötte szét a szegedi jótékony egyesület ve­zetősége kérelmét azokhoz a jószivü és ne­meslelkü adakozókhoz, akik a mult évben is készséggel járultak hozzá adományaikkal eh ez az önzetlen és a legnagyobb szükséget enyhítő akcióhoz. Mondhatni, náratlanul áll a jótékonyság történetében az az áldozat­készség, amelyet Szeged város . intelligens közönsége a mult évben ez intézmény iránt tanúsított. A tél a maga ridegségével a sze­gényre nehezedik a legerősebben. A munka­kereslet megcsaDpan, a hideg zárt helyre, la­kásra kényszeríti a nyáron szabad levegőt élvező szegényt, meleg ruháról, fűtőanyag­ról kellene gondoskodniok, ha volna miből, de hiszen százával vannak, akiket a sors csa­pása annyira sujt, hogy a mindennapi ke­nyérre sem jut, pedig bizonyára ők is befog­lalják imájukba azt, hogy „add meg a mi mindennapi kenyerünket". Szeged közönsége csodálatraméltó áldozatokat hoz évente a jótékonyság oltárára és pedig minden hival­kodás, minden zúgolódás, minden kényszer nélkül és bizonyára most is szive sugallatára hallgatva elküldi vagyoni viszonyaihoz mért adományát a jótékonv egyesül et"-nek, hoc^ legyen meg minden arra szoruló sze­génynek legalább a téli hónapokban minden­nap egy darab kenyere. — Uj doktor. Kiss Istvánt, jelenleg a po­zsonyi tüzérezred önkéntesét, Kiss Gyula sze­gedi lakos törvényhatósági bizottsági tag fiát, december 9-én, szombaton, a budapesti magyar királyi tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. — Előadás a vallásos életről. Bangha Béla december 14-én, 15-én és 16-án délelőtt 11 órakor a nők és délután 6 órakór a férfiak részére „A vallásos élet megújhodása nap­jainkban" cimmel hitvédelmi előadásokat tart a katolikus körben. — Kitüntetett életmentő. A király Csiszér Gyula szegedi II. csendőrkerületi idő­leges nyugállományú cimzetes őrsvezetőnek, huszonhét eniber életének a vizbefulástól saját élete veszélyeztetésével történt megmentóse­ért, a koronás ezüst érdemkeresztet ado­mányozta. — A jótékony nőeyyesület rendkívüli köz­gyűlése. A követke.ő sorok közlésére kérték föl lapunkat: A szegedi kisdedóvó és jóté­kony nőegyesiilet tagjait a december 13-án, délután négy órakor, a belvárosi óvóintézet dísztermében tartandó rendkívüli közgyűlés­re ezennel tisztelettel meghívjuk. A közgyű­lés tárgya: a megüresedett óvónői állás vá­lasztás utján való betöltése. Szeged, 1911 de­cember 9. Polgár Lászlóné elnök, Hauser Rezső Sándor titkár. — Halálozás. Wolf Adolf dorozsmai föld­birtokos, a szegedi közgazdasági élet egyik kitűnősége, hosszas szenvedés után meghalt. A boldogultat, akiben Wolf Miksa földbir­tokos az édesatyját gyászolja, vasárnap dél­előtt 10 órakor temetik a Párisi-körut 36/c. számú házból. — Hir az egyesületekből. Az ipari és ke­reskedelmi munkások képzésére szervezett helyi bizottság vasárnap délután két órakor előadást tart az állami felső kereskedelmi iskola vegytani termében. — A szegedi Liszt Ferenc-egyesület, mint a Szegedi műkedvelők önjképzőkörének vezető-bizottsága Balassa Ármin dr védnökségével az egyesület létesí­tése alapja javára, az állami polgári fiúiskola tornatermében (Madách-utca) vasárnap dél­után félnégy órai kezdettel szórakoztató dél­utánt rendez. A műkedvelők előadják A pa­rasztszivek népdrámát, Balassa Ármin dr egyfölvonásosát. Endrényi József Liszt Fe­rencről olvas föl. — A rókusi ifjúsági egyesü­let vasárnap délután kabarét rendez. Kará­csonykor A peleskei nótárius kerül színre a műkedvelők előadásában. — A belvárosi ipa­ros és kereskedő ifjak társulata vasárnap délután négy órakor nagyszabású kabaré­előadást rendez az egyesület helyiségében. — A nagyvárad—szeged—fiaméi gyors­vonat. A régen várt és sokat emlegetett eslő transverzális gyorsvonatösszeköttetés mégis csak valóra válik a tavaszon s Sze­ged vasúti forgalma óriásit lendül. Már el­készült az 1912. évi májusi menetred s már nyomdába is adták. Ebbe már be van illesztve az uj szeged-fiumei gyorsvonat, amely Nagy­váradról az alföldi vonalon éjfél után 2 óra 50 perckor indul a kolozsvári ós budapesti éjjeli gyorsvonatok beérkezése után ós direkt Fiúméig fut, tekintet nélkül az egyes közbe­eső állomások csatlakozására. Csabára ér 4 óra 50 perckor, Szegedre 7 óra 30 perckor, Fiúméba pedig este 10 óra tájban érkezik. Visszafelé Szegedre éjjel 10 óra 20, Csabára 1 órakor, Nagyváradra éjfélután 3 órakor, — Az épülő Szeged. A középitészeti ta­nács szombaton délután Lázár György dr polgármester elnöklésével ülést tartott, ame­lyen két emeletes és huszonkét földszintes lakóház építésére adtak engedélyt. — ungyilkos fővárosi orvos. Buda­pestről jelentik: A tiszti főorvosi hivatal egvik légképzettebb és legdolgosabb tisztvi­selője: Szalay Béla dr tiszti orvos tegnap éjszaka felakasztotta magát. Idegbaja miatt követte el az öngyilkosságot. A boldogtalan orvos a tiszti főorvosi hivatal központjában működött. 800 korona havi fizetést kapott, de ezenkívül székesfehérvári birtoka is szé­pen jövedelmezett. Anyagi bajai sohasem voltak, mert rendezett viszonyok között élt és jövedelmét se tudta elkölteni. A 48 éves agglegény a Ferenc-körut 34. számú ház­ban lakott. Szalay olyan szorgalmas tiszt­viselő volt, aki restanciáit odahaza, a laká­sán az esti órákban végezte el. Folyton­folyton dolgozott, talán nem is volt más öröme ennek a szótlan, csöndes és zárkózott embernek. Az utolsó időben ideges kimerült­ség lepte meg, a rettenetes sok munka any­nyira kifárasztotta, hogy súlyos idegbajról panaszkodott. Szabadságra ment az ősz ele­jén, de a pihenés sem segített. Az igazán sokra becsült és kitűnő tiszti orvos halála hírére megjelent a lakásban Magyarcvits MIaden dr tiszti főorvos és Bukovszky Ká­roly, a fertőtlenítő intézet igazgatója, akik­nek intézkedésére értesítették az elhunyt elő­kelő rokonságát: Szalay László külügymi­niszteri osztályfőnököt, Vig Ferenc mérnö­köt és Papp Emil hadnagyot. Magyarevits MIaden dr megkérte a rendőrséget, hogy ez­úttal mellőzzék a boncolást, miután a halál módja kétségtelen. A rendőrség eleget fog tenni a kérésnek. Magyarevits MIaden tiszti főorvos a szomorú öngyilkosság okáról a következőket mondotta: — Szalay Béla súlyos idegességben szen­vedett. Rengeteg sokat dolgozott és ebben a munkában merült ki. Valószínűleg tartom, •hogv szomorú tettét idegrohamban követte el. — Lúgoson nyugdijasdit Játszanak. Lúgos város képviselőtestületének nyugdij­bizottsága legutóbbi ülésén, melyen Ma­zsovszky Árpád polgármester nyugdíjazá­sát is kimondták, három közrendőr nyugdí­jazási kérvényét tárgyalta. A rendőröket a tiszti főorvos, a kórházi főorvos és egy ma­gánorvos egybehangzóan szolgálattételre képtelennek mondták, de a nyugdijbizottság, amely hatáskörét az orvosi tanácséval té­vesztette össze, nem nyugdíjazta a három rendőrt, kimondván róluk, hogy még el tud­ják látni a szolgálatot. Ez azonban nem je­lenti, hogy a rendőrök tényleg szolgálatban is vannak, mert az orvosi bizonyítványra tá­maszkodva, megtagadják a szolgálatot. — Kivégzett apagyilkos. Párisból je­lentik: Tegnap hullott a fűrészporos kosár­ba Jules Hamet feje. A delikvens rogyós térdekkel ment a vesztőhelyre, inkább cipel­ték a "ribékek, nem tudott megállani lábán. A hóhér egy szempillantás alatt végzett vele. Jules Hamet agyonlőtte atyját álmában s kezébe tette a revolvert, hogy ugy lássék, mintha az öreg öngyilkos lett volna. A vizs­gálat során azután az elvetemült fiu töredel­mesen bevallotta, hogy nem győzte bevárni, mig örökséghez jut, ezért ölte meg atyját. A kivégzés előtt Jules Hamet közjegy­zőt kéretett és végrendelkezett. Atyai örök­ségét, amely 300.000 frank, az alenconi kór­házra testálta. — Pipacs-bál. A Szegedi Kisdedóvd- és Jó­tékony nőegyesület ieányosztálya a január 13 -án, a Tisza-szálló nagytermében a m. kir. honvédzenekar és Erdélyi Kálmán teljes zenekara közreműködésével fényesnek ígér­kező nagy pipacs-bálat rendez. Ugy a föld­szinti, mint az emeleti páholyok máris elője­gyezhetők a titkárnál (Toldi-u. 4.) — A knltura harcosai. Lugosi B. János drámai színművész, a marosvásárhelyi Uránia-színház titkára és Csányi Aurél dr, iró, értesülésünk szerint délvidéki körutjuk befejezése után jövő héten érkeznek Szegedre, hogy a nagy nyilvánosságnak s a tanintéze­tek ifjúságának tartsanak szórakoztató és ta­nulságos előadásokat. Nehéz, küzdelmes mun­kájuk után megtörve végre magyar városba jönnek s reméljük, ugy az intelligens közön­ségünk, mint az iskolák vezetői védőeszár­nyuk alá fogják fogadni s pártfogolják majd a magyar nyelv lelkes apostolait. — Kvasz András — kivándorol. Kvasz András, a kiváló magyar pilóta, aki különö­sen az utóbbi időben néhány bravúros re­pülést produkált, itthagyta Magyarországot és Törökországba megy. A derék és vak­merő aviatikust erre az elhatározásra az az elbánás indította, amelyben a Magyar Aero­Klub részesítette. A fönt nevezett klub ugyanis tizezer koronát oszt szét a magyar pilóták között, hogy Parisba menjenek ta­nulni. Minden épkézláb aviatikus részesül révén lett A hygienikus kaucsuk-cipősarok Polmakaucsuk ágybetét m inösége elsőrangú

Next

/
Thumbnails
Contents