Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)
1911-11-09 / 257. szám
1911 november 9 DÉLMAGYARORSZÁG 7 lentek: Wimmer Fülöp a szegedi Magántisztviselők Egyesületének elnöke, Hoffer Jenő alelnök, Faragó Lajos alelnök, Politzer Sarau titkár, Weiner Miksa kereskedelmi és iparkamarai alelnök, Szivessy Lehel dr, Schveiger Miksa, Weil Zsigmond, Engel Sándor dr, Gottlieb Dávid. Radó Leó, Sziklai Jenő és még számos érdeklődő. A felolvasás tárgya a már aktuálissá vált Szegeden rendezendő országos kiállitás részletkérdéseinek megvilágítása volt. Szabó Gyula szakismeretének és az ügy iránt való önzetlen munkásságának adta tanújelét, mikor ezt a minden izében érdekes és sok tudásra valló felolvasását megtartotta. Érdekes előadásában végig vezetett bennünket a külföldi és hazai kiállítások fejlődési vonalán és kijelölte a helyes utat, melyen a Szegeden rendezendő kiállításnak haladni kell. A felolvasás után Szivessy Lehel dr emelkedett szólásra, aki egy véleményen volt a felolvasóval, csak a kiállitás helyét, a Mars-teret nem tartja célszerűnek, sőt egyszerűen alkalmatlannak mondja. Szivessy dr beszédére a felolvasó csak röviden válaszolt és érveket hozott fel a Mars-tér alkalmassága mellett. Az érdekes felolvasásból lapunk más helyén közöljük az első részt, melyet követni fog a felolvasás többi része. — A DM KE közgyűlése és kiállítása. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap délelőtt tartja közgyűlését a városháza dísztermében. A közgyűlésen Dániel Ernő báró v. b. t. t. elnököl, aki nejével együtt szombaton, az esti gyorsvonattal érkezik Szegedre. Az ünnepi beszédet Lázár György dr polgármester tartja. Az illusztris vendégek tiszteletére vasárnap délután közebéd lesz. A közgyűléssel kapcsolatban a D. M. K. E. széképületének dísztermében háziipari kiállítást rendez, amelyet a közgyűlés után Dániel Ernő báróné, a kiállítás elnöke nyit meg. A magyar népművészet és háziipar különféle pompás termékeiből állitják össze a kiállitás anyagát, a hasznos működéséről ismert Nagy Ida és Szécsénné Nagy Etelka a D. M. K. E. háziipari tanfolyamainak és telepeinek vezetői. A kiállításnak egyik legérdekesebb része a csipkék csoportja lesz. Emellett kiváló figyelmet érdemelnek majd a hímzések, a régi magyar kalotaszegi munkák, továbbá a nagyon kedvelt mármarosi és pozsonyi hímzések, szőttesek, szőnyegek, torontáli tyilimek és más szebbnél-szebb háziipari termékek. A D. M. K. E. háziipari akciója teljes mértékben megérdemli a magyar társadalom támogatását, mert a háziipar fejlesztésével a Délvidék lakosságának anyagi viszonyait óhajtja javítani és ezzel különösen a nemzetiségi vidékeken, a magyar kulturának megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. — Uj számvevőségi ellenőr. A szegedi ármentesitő és belvizszabályozó társulat választmánya Kovács Józsefet, a társulat buzgó, fiatal hivatalnokát számvevőségi ellenőrré választotta meg. — A Ferrer-körből. A Ferrer-kör és a Szegedi Társadalomtudományi Társaság vasárnap délután négy órakor a városháza közgyűlési termében előadást rendez. Rohonyi Hugó egyetemi tanársegéd, A Természettudományi világfölfogás cimmel tart elő•adást. ilN^t — Változás a szegedi postánál. Kopasz József posta- és távirda főtisztet, a szegedi telefon- és távirda osztályvezetőjét a budapesti központi távirda hivatalhoz helyezték át, ahol a nyugalomba vonuló főnök utódja lesz. Amennyire örülnek a szegediek Kopasz József előmenetelének, épen olyan mértékben sajnálják távozását, mert az áthelyezett és előléptetett főtiszt mindenkor előzékeny, figyelmes .volt a közönséggel szemben és igy annak rokonszenvét ki is érdemelte. Utódja Dus Lajos főtiszt, aki szintén törekvő és népszerű tisztviselője a nostának "és akii szintén azon lesz, hogy a közönség és a telefon hivatal közötti jó barátság megmaradjon. Eddigi működése garancia erre és igy a változást nagy megnyugvással vehetik tudomásul a telefon előfizetői. — A szegedi posta- és távirda hivatal tisztviselői szerdán este barátságos összejövetelt rendeztek a távozó főnök tiszteletére. Az összejövetelen Védffy Győzővel az élén a postaés távirdahivatal majdnem valamennyi tisztviselője megjelent. Valamennyien lelkesen ünnepelték Kopasz Ferencet, akinek érdemeiről egymásután emlékeztek meg a jelenlevők közvetlen hangú pohárköszöntőikben. Kopasz József meghatottan mondott köszönetet az ünnepeltetésért és meleg szavakban emlékezett meg arról a hosszú időről, amelyet Szegeden töltött el és amely örökké felejthetetlen emléket hagyott nála. A társaság a legkedélyesebb hangulatban sokáig maradt még együtt. — A Lipótvárosi Kaszinó uj elnöke. Budapestről jelentik: A Lipótvárosi Kaszinó elnöki tisztét Bánffy Dezső báró halála óta nem töltötték be. A kaszinó eddig tulajdonképpen még el sem parentálta egészen elhunyt elnökét és ezért késett az elnökválasztás. Mint most értesülünk, a kaszinó igazgatósága Dárday Sándor dr. v. b. t. t., az állami számvevőszék volt elnökét jelöli a tisztségre. Itt emiitjük meg, hogy vasárnap délelőtt tizenegy órakor a kaszinó Bánffy emlékére emlékünnepet rendez, amelyen Dárday Sándor dr tartja az emlékbeszédet. — A Nobel-dij nyertesei. Stockholmi távirat jelenti: A svéd tudományos akadémia elhatározta, hogy a fizikai Nobel-dijat Wien Vilmos würzburgi tanárnak, a chémiai Nobel-dijat Curie asszonynak adományozza. Az ez évi dijak mindegyike 194.330 frank. — Egy karrier régé. Párisból jelentik: A minisztertanács felmentette állásától Toutée tábornokot, az afrikai gyarmatok kormányzóját s kinevezte helyébe Alique tábornokot, de hatáskörét alaposan megnyirbálta. Toutée tábornok erőskezű szervező hirében állott s ezért tették meg az afrikai gyarmatok kormányzójának. Történt néhány hét előtt, hogy a kormányzó rövid szabadság után visszatért Oudsdába s egyszeriben elmozdította állásától a kormányzóság igazgatóját, egy másik magasrangu főtisztvieslőt és a francia kaidot. Rájött ugyanis Toutée, hogy ők hármasban sarcolják a benszülötteket. A francia kormánv ugy akarta elejét venni a képviselőházban az interpellációk áradatának, hogy Toutéet is fölmentette. — A zentai városháza tornya. Húsvét napján tudvalevően leégett a zentai városháza. A város elhatározta, hogy uj városházát épit és elrendelte a leégett épület lebontását. A lebontást már meg is kezdték és most tünt ki, micsoda életveszedelemes épület volt ez a városháza! A harminc méter magas torony négy téglaoszlopon állott. Az oszlopok mindegyike csak fél méter széles és ugyanolyan vastag és másfélméter magas. Ez a nagy téglaoszlop pedig kettesével egy-egy fenyő-gerendán nyugodott, a melyek az épület falaira fektetődtek. Ezt az egész „alapzat"-ot nádra vakolt sárral vették körül, ugy, hogy nem látszott, milyen gyatra támasztékon áll az egész épitmény. A tüz alkalmával a toronytartó gerendák félig elüszkösödtek. A bontást végző munkásokban csak elhűlt a vér, amikor a tornyot a padlásig lebontották és látták, hogy milyen veszedelemben forogtak. Husz év óta állt a veszedelmes torony. Igazán ideje, hogy leégett, mielőtt a szél ledöntötte volna! . . . — Az njságkanció eltörlése. Debrecenből jelentik: A sajtószabadság ügyében készített feliratot megküldte Debrecen törvényhatóságának is Budapest székesfőváros közönsége. Debrecen város jog- és pénzügyi bizottsága tegnap tárgyalta a feliratot és hosszas vita után elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésnek hasonló szellemű felirat intézését javasolja. A debreceni feliratban a város kérni fogja a törvényhozást, hogy az ujságkauciókat törölje el. Amennyiben ez nem volna lehetséges, mindenesetre szállítsa le a heti- és napilapok óvadékát a legminimálisabb összegre. — Gyilkolják az európaikat. Lisszabonból jelentik: Mexikó több vidékén vad benszülöttek megtámadták az európai telepitvényeseket. Sóik európai ültetvényest meggyilkoltak. Nem lehet tudni, hogy az áldozatok milyen nemzetbeliek. — Dus aranyleletek. Brádi tudósítónk irja: Csak nemrég adtunk hírt azokról a dus aranyleletekről, amelyekre a Rudai 12 apostol bányatársulat muszári telepén akadtak. A szerencse később sem hagyta el a bányatársulatot. Október hónapban ugyanis a társulat kétszázharmincöt kiilogram aranyat termelt. Ez olyan óriás mennyiség, amilyenre nemcsak a nevezett bányatársulat évkönyveiben nem fordul elő precedens, de a világ semmiféle bányája sem tudott hasonló eredményt elérni. A dus aranytermelést az okozza, hogy a legutóbbi időkben nagy mennyiségű szabadaranyereket leltek, még pedig oly tárnákban, amelyek még néhány évvel ezelőtt mint kihasznált és értéktelen tárnák szerepeltek. — Küzdelem a téllel. Akik távolról szemlélik a rendőrség működését s azt a poszton álló, a megszabott területen föl s alá járkáló rendőr egyhangú működésén keresztül látják, azok a rendőrségben aligha látnak egyebet, mint a vagyonbiztonság, a tulajdon őrzésének szükséges intézményét. És mert ezzel az intézménynyel való közelebbi ismeretség általános vélemény szerint mindig bajt jelent, a békeszerető polgárok nem is igen vágyódnak ez után az ismeretség után s szívesen átengedik azt azoknak' a kétes exisztenciáju úriembereknek, akiknek érthető okokból megvan a rendőrségről a maguk nem épen hizelgő véleményük. A kik azonban érdek nélkül s elfogulatlanul szemlélik a rendőrség működését, azok mást •is látnak ebben az intézményben, mint a csirkefogók és betörők mumusát. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor el kell ismernünk, hogy a rendőrség nemcsak közbiztonsági intézmény, hanem a szó szoros értelmében a legelső humánus testület is. A rendőrségnek a maga tömérdek ügves-bajos dolgán kivül van ideje és szive foglalkozni a szegényügygyel is, még pedig nemcsak ugy tessék-lássék, kötelességből, hanem a szónak nemesebb értelmében, igazán érzéssel, melvet a szegénvek sorsa iránt érez. Olvassuk el ezt a kommünikét, melyet szó szerint közlünk s amelyben a rendőrség a tél beálltával a szegénvsorsu gyermekek iránti szeretetből intézett Szeged város könyörületes szivü közönségéhez: A hidegebb téli idők beálltával nemcsak a mindennapi élelem nehezebb megszerzésének gondjai nehezednek a szegény néposztályra, nemcsak a tüzrevaló beszerzésével van nagyobb kiadásuk a kisebb, vagy épen semmi kereset dacára, de nagyon érzik a megfelelő meleg téli ruha hiányát is. A rendőrségnek állandóan alkalma van beletekinteni az életnek ebbe a csöndes nyomoruságába s a rendelkezésre álló csekély eszközökkel ugy, ahogyan tud, segit rajtuk. Különösen megható jelenségek azok, liogy a szegény embereknek .a kis gyermekei sokszor egész télen át el nem hagyhatják a szobát azért, mert vékony nyári ruliáeskájukban megfagynának. Lábbelije pedig legalább ezer szegény gyermeknek nincsen, ugy, liogy gyakori a panasz, hogy önhibáján kivül sok szegény szülő iskolába sem tudja küldeni gyermekeit cipő hiányában. A rendőrség ezen az uton kéri a város közönségét, liogy akinek ilyen nélkülözhető ruhadarabjai, különösen elhasznált gyermekcipői vannak, ne dobják el azokat, hanem küldjék be a rendőrséghez, ahonnan azután a rászoruló szegények megkapják azt; vagy értesitsék a rendőrséget, mely eseti