Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)
1911-11-08 / 256. szám
6 DELMAGYARORSZAO 1911 november 11 lat folytán ínég mai napig Schulek János tanár értesítését várja. A mesterrel tehát nem szakítottunk, hanem tárgyalunk. Schulek mestert 70-ik születés napja alkalmából szilünk egész melegével mi is ünnepeljük, az ellen azonban a fenti tényállás alapján tiltakozunk, hogy ez ünneplésnek Szeged elleni él adassék. MASZKOK. Akik a szerelemben utaznak. Ma már nemcsak a gyorsvonat különkupéjában vagy a tengerjáró hajóóriások fényesen berendezett kajiittjében lehet kényelmesen és jól utazni, hanem már vannak élelmes emberek, akik elég jól elutazgatnak cipőkrémben, nadrágszoritóban, kocsikenőcsben, női fehérnemükben vagy esetleg kisebb nagyobb váltók elsütésében. Sőt a szegedi rendőrség egy teljesen újszerű kéjutazgatásról rántotta le a leplet. Ez a legmodernebb, egyúttal a leghasznosabb is, mert az anyagiakon kivül egy kis szerelmet is hoz. Anynyi azonban bizonyos, hogy ez a legveszedelmesebb utazás, mert gyakran a. festői maszk alá néz a rendőrség és akkor a szerelmi berkek helyett a rendőrségi szuterén felé utaztatják a derék nőcsábítót. Szóval megnyilott egy uj iparág, veszedelmes • egy kissé, de elég jól jövedelmez. Aki egyszer már utazott a szerelemben az le sem tud szokni róla. Aki előtt még ismeretlen ez az uj iparág az olvassa el ezt a néhány sort, mert ebben két olyan ifjúról lesz szó, akik már szabadúszók a szerelmi utazás veszedelmes tengerén. Először maszkkal, azután maszk nélkül jelenik meg a két házasságszédelgő, hogy annál tanulságosabb legyen a kis igaz történet. Schaller János és Hari Ferenc délután öt órakor tekintettel arra, hogy már némiképen kialudtak magukat reggelihez láttak, mely két pohár erős gyomorkaparóból állott. Reggeli után összeszámolták az éjszakai keresetüket. Harminckét forint ötven krajcárt, a t mit két pakli cinkelt kártyával tudtak kiszorítani a pali belső zsebéből. — Ez nem valami sok, — jegyezte meg az egyik. — Bizony nem. — Egy kroncsit adnék egy jó ötletért. A jó ötlet a kroncsi nélkül is megszületett. Rövid párbeszéd után megszületett a legújabb iparág. — Mese lesz én már ugy is voltam egyszer vigéc. — De ilyen cikkben még nem utaztál? — Üzvegyasszonyokban még nem. — Rendvicsek. Induljunk. — A két jó fin elment a borbélyhoz, lékapartatták az arcukról a bárom éjszaka hieroglifjeit, azután elmentek egy ruhásboltba és bevásároltak. A finom és elegáns maszk már készen volt, most már a terv kiviteléhez kellett látni: És a szép fiuk nem is szégyelték magukat. Beállítottak G. D.-néhez, aki özvegyasszony és hozzá olyan vigözvegyasszony, aki már régen megunta az unalmas özvegyi pártát. — Hallottuk, liogy nagysád férjhez akar menni. Eljöttünk önhöz, mert a barátom meg nősülni akar. Hajlandó lenne-e? Az özvegy gyorsan végignézte a csinos embert. Egy szót sem szólt, csak nagy boldog• ságában a férfi mellére szédült. — Szeretem, szeretem, — susogta a férfi, közben pedig ravaszul kacsingatott a barátjára. Az özvegy hamarosan fölocsudott az ál ájulásból és a részletek megvitatása következett. — Még ma hozzám költözöl édes? — Igen. — Hü leszek hozzád, mint egy kutya. Sohasem hagylak el. A leendő férj erre összeszedte az özvegy ruhaneműit, ágyneműit és egyéb értékcikkeit, egy konflisra rakta és „azonnal jövök" kiáltással elrobogott, hogy azt az özvegy uj lakásába vigye. Vitte is, de nem az uj lakásba, hanem a Mars-téri Csonka-féle krocsmába, hol vásárt röktönzött a könnyen szerzett portékából. Sajnos a vásárra megérkezett a rendőrség is és lerántotta a maszkot a szerelemben utazókról. A szép fiuk helyett rovott multu csavargók álltak előttünk, akik utaztak a dutyi felé. Pedig ez az utazás se nem hasznos, se nem érdekes, sőt még csak kellemes sem. Ilyenfajta utazásokhoz kedvezményes jegyeket a szegedi rendőrség szívesen bocsát azok rendelkezésére, kik igazolni tudják, hogy öt évet ültek már a Csillagbörtönben. (sz—m.) WAPI__H!REK Kárpótolják Szegedet. — Műegyetemet kap. — A Független Magyarország írja: A városoknak a harmadik egyetemért indított harcában Szeged városa a finishben váratlanul lemaradt. A harmadik egyetemet tudvalevőleg Debrecen kapja és ez a tény nagyon elszomorította iá szegedieket. A főváros után Szeged az ország legnagyobb városa és igy joggal számithatott a harmadik egyetemre. A haragra azonban ugylátszik nem sokáig lesz okuk, mert a kormány — ha ugyan addig helyén maradhat — kárpótolni "kívánja Szegedet. Zichy János gróf kultuszminiszter kijelentette, hogy Szeged részére műegyetem felállítása van tervbe véve. Zichy János gróf közoktatási miniszternek az a szinte határozott kijelentése, hogy a második műegyetemet Szegednek szánta, egészen uj szempontokat és elveket tesz szükségessé abban a küzdelemben, amelyet Szeged iaz egyetemért folytat. A miniszter igéretét, amely egyszersmind a kormány álláspontja is, meg kell ragadni. Mert kétségtelen, hogy Szeged nemcsak hogy nem vészit, hanem nyer a cserével, ha miiem etemet kap. Az országnak egyetlen műegyeteme s csak két felsőbb ipariskolája: a budapesti és szegedi van. A budapesti műegyetem nem képes mindenkit befogadni, aki hallgatója akar lenni s a charlottenburgi műegyetemen egymagán százötven magyar ifjú tanul, aki már innen kiszorult. Münchenben és Zürichben is évről-évre szaporodik a magyar technikus hallgatók száma. Felsőbb ipariskoláink pedig a szük helyiségi viszonyok s a rossz dotáció miatt numerus klauzust alkalmaznak és évente olv kevés hallgatót tudnak csak fölvenni, hogy miniszteri és főpapi protekc/ó kell ahoz, hogy valaki iá felső ipariskola hallgatója lehessen. Ez nemcsak egész ipari fejlődésünkre káros, hanem egyenesen kizárja azt, hogy a technikai pályák levezető csatornák legyenek a lateiner proletariátus áradata ellen. Országos ér űt.k tehát, hogy ne még egy uj ecetemet, hanem még egv uj politechnikát s még n hiány felsőbb ipariskolát létesítsen az ország Szeged a maga felső ipariskolája révéi már Kedvező talaj a műegyetemi oktatás számára. Itt kell fölállítani a második műegyetemet! Zichv János gróf igéretét meg kell ragadni. A város sürgősen foglalkozzék a kérdéssel• tegyen számításokat a hozzájárulás mér1 ere, tegye meg ajánlatát s mire a harmadik egyetem tető alá kerül, megnyílhatnak c szegedi miiegyetem kavui is. Eddig a Független Magyarország cikke, mely a Délmagyarorszás eddigi cikksorozatában kifejlett álláspontunkat teljesen fedi, s megfeiel azoknak a véleményeknek, melyeket Szeged e kérdésben mérvadó faktor i 1 \punk hasábjain kifejtettek. Azt hisszük, hogy Szegednek a kormány ígéretével szemben nincs mit habozni s hogy a legsürgősebben cselekedni kell. — Megsemmisítették a Zsilinszkyfink ítéletét! A csabai aranyparaszt, Áchim András véres elmúlása ma délelőtt a Kúria első büntetőtanáosát foglalkoztatta. A békésgyulai esküdtszék tudvalevőleg nem bűnösnek mondta a két Zsilinszky-fiút, dr Zsilinszky Endrét és Gábort, amiért kioltották Aehim András zaklatott, különös, de feltétlenül stílusos életét. A törvényszék az esküdtek szenzációs verdiktjére felmentette a Zsilinszky-fiukat. Achimné jogi képviselője, dr Fényes Samu ügyvéd semmiségi panaszokkal támadta meg a gyulai ítéletet és ma döntött ezek felett dr Vavrik Béla elnöklésével a legfelsőbb biróság. Tiz órakor kezdődött a tárgyalás, de már korán reggel zsúfolásig megtelt a terem feketemándlis, csabai hallgatósággal. Áchim sirig hü híveivel. A közvádat dr Vargha Ferenc koronaügyész, a védelmet dr Kenedi Géza látta el. Vajkó biró referálása után Vargha koronaügyész állott szólásra. — Az ítélet — mondotta — részrehajló, indokolatlan és igazságtalan. Jellemző, hogy a perifériákon hogy kezelik az igazságot. Kéri a magas Kúriát, semmisítse meg az Ítéletet és az uj tárgyalásra delegálja a budapesti esküdtbiróságot. Ezután dr Kenedi Géza mondott védőbeszédet. A biróság határozathozatalra vonult vissza."Fél kettőkor hirdette ki az elnök a Kúria ítéletét: a gyulai esküdtbíróság ítéletét megsemmisíti s az ügy uj letárgyalására a budapesti esküdtbiróságot delegálja. A szenzációs ítélet indokolása szerint a gyulai esküdtbiróság helytelenül járt el, amikor a vád koronatanúját, Vitzián Mátyást, nem bocsátotta esküre, úgyszintén törvényellenes volt az is, hogy amig a vád több fontos tanújának kihallgatását mellőzték, addig a védelem erkölcsi tanúit mind sorba kihallgatták. A Kúria az összes semmiségi panaszokat alaposoknak találta s igy az ítéletet meg kellett semmisíteni. Miután a békéscsabai és a közel fekvő gyulai esküdtektől, tekintve az ott uralkodó éles pártpolitikai ellentéteket, elfogulatan ítéletet várni nem lehet, a Kúria az iigy ebirálására a budapesti esküdtbiróságot delegálja. A megsemmisítő Ítéletnek szenzációs következménye lesz. A két Zsilinszky-fiut le fogják tartóztatni és ujból vizsgálati fogságba helyezik őket. A bünpör iratait a Kúria holnap beküldi a budapesti büntetőtörvényszékre, ahonnan azokat indítványtétel végett átteszik az ügyészségre. — Tisztviselők mozgalma a drágaság ellen. Az a nagyarányú mozgalom, melyet a fölülmulhatatlan mértékig fölcsigázott drágaság korlátozására kezdeményezett a szegedi tisztviselő Otthon; mindnagyobb mértéket ölt. Szeged minden rendű és rangú tisztviselője összefogott, hogy javítson valamit az elviselhetetlen helyzeten és jellemző az akció komolyságára, hogy a mai folytatólagos értekezleten is teljes számban jelentek meg a kiküldöttek, hogy a tanítói kar, mely a propaganda kezdeményezésekor még nem vett részt ebben az akcióban, szintén csatlakozott a mozgalomhoz és a mai értekezleten már szintén kiküldöttel képviseltette magát. Igy részt vettek ezen az értekezleten az Otthon tisztviselő egylet elnökségén kivül az államvasuti tisztviselők, a postatisztek, az állami tisztviselők, a városi hivatalnokok, az ügyész és birói egyesület, a magántisztviselők és a tanítók egyesületének megbízottai. Perjéssy Mihály dr elnökölt az értekezleten s röviden ismertette a drágaság ellen indított akcióban ezideig történteket és a határozatokat, melyeket eddig hoztak, mely szerint kettős mozgalomról van szó. És pedig az országos és helyi drágaság ellen váló gyökeres orvoslást jelentő akcióról, intézményes gazdasági értékű tevékenységek sürgetésével és sürgős segély iránt való mozgalomról olymódon, hogy az egész tisztviselői karnak a drágaság elviselhetővé tételére drágasági és családi pótlék kiutalását szorgalmazzák.