Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-08 / 256. szám

6 DELMAGYARORSZAO 1911 november 11 lat folytán ínég mai napig Schulek János ta­nár értesítését várja. A mesterrel tehát nem szakítottunk, ha­nem tárgyalunk. Schulek mestert 70-ik szü­letés napja alkalmából szilünk egész mele­gével mi is ünnepeljük, az ellen azonban a fenti tényállás alapján tiltakozunk, hogy ez ünneplésnek Szeged elleni él adassék. MASZKOK. Akik a szerelemben utaznak. Ma már nemcsak a gyorsvonat különkupé­jában vagy a tengerjáró hajóóriások fénye­sen berendezett kajiittjében lehet kényelme­sen és jól utazni, hanem már vannak élel­mes emberek, akik elég jól elutazgatnak ci­pőkrémben, nadrágszoritóban, kocsikenőcs­ben, női fehérnemükben vagy esetleg kisebb nagyobb váltók elsütésében. Sőt a szegedi rendőrség egy teljesen újszerű kéjutazgatás­ról rántotta le a leplet. Ez a legmodernebb, egyúttal a leghasznosabb is, mert az anya­giakon kivül egy kis szerelmet is hoz. Any­nyi azonban bizonyos, hogy ez a legvesze­delmesebb utazás, mert gyakran a. festői maszk alá néz a rendőrség és akkor a sze­relmi berkek helyett a rendőrségi szuterén felé utaztatják a derék nőcsábítót. Szóval megnyilott egy uj iparág, veszedel­mes • egy kissé, de elég jól jövedelmez. Aki egyszer már utazott a szerelemben az le sem tud szokni róla. Aki előtt még ismeretlen ez az uj iparág az olvassa el ezt a néhány sort, mert ebben két olyan ifjúról lesz szó, akik már szabadúszók a szerelmi utazás veszedel­mes tengerén. Először maszkkal, azután maszk nélkül jelenik meg a két házasságszé­delgő, hogy annál tanulságosabb legyen a kis igaz történet. Schaller János és Hari Ferenc délután öt órakor tekintettel arra, hogy már némiképen kialudtak magukat reggelihez láttak, mely két pohár erős gyomorkaparóból állott. Reg­geli után összeszámolták az éjszakai kerese­tüket. Harminckét forint ötven krajcárt, a t mit két pakli cinkelt kártyával tudtak kiszo­rítani a pali belső zsebéből. — Ez nem valami sok, — jegyezte meg az egyik. — Bizony nem. — Egy kroncsit adnék egy jó ötletért. A jó ötlet a kroncsi nélkül is megszületett. Rövid párbeszéd után megszületett a leg­újabb iparág. — Mese lesz én már ugy is voltam egyszer vigéc. — De ilyen cikkben még nem utaztál? — Üzvegyasszonyokban még nem. — Rendvicsek. Induljunk. — A két jó fin elment a borbélyhoz, léka­partatták az arcukról a bárom éjszaka hieroglifjeit, azután elmentek egy ruhásbolt­ba és bevásároltak. A finom és elegáns maszk már készen volt, most már a terv kiviteléhez kellett látni: És a szép fiuk nem is szégyelték magukat. Be­állítottak G. D.-néhez, aki özvegyasszony és hozzá olyan vigözvegyasszony, aki már ré­gen megunta az unalmas özvegyi pártát. — Hallottuk, liogy nagysád férjhez akar menni. Eljöttünk önhöz, mert a barátom meg nősülni akar. Hajlandó lenne-e? Az özvegy gyorsan végignézte a csinos em­bert. Egy szót sem szólt, csak nagy boldog­• ságában a férfi mellére szédült. — Szeretem, szeretem, — susogta a férfi, közben pedig ravaszul kacsingatott a barát­jára. Az özvegy hamarosan fölocsudott az ál ájulásból és a részletek megvitatása követ­kezett. — Még ma hozzám költözöl édes? — Igen. — Hü leszek hozzád, mint egy kutya. So­hasem hagylak el. A leendő férj erre összeszedte az özvegy ruhaneműit, ágyneműit és egyéb értékcik­keit, egy konflisra rakta és „azonnal jövök" kiáltással elrobogott, hogy azt az özvegy uj lakásába vigye. Vitte is, de nem az uj lakásba, hanem a Mars-téri Csonka-féle krocsmába, hol vásárt röktönzött a könnyen szerzett portékából. Sajnos a vásárra megérkezett a rendőrség is és lerántotta a maszkot a szerelemben uta­zókról. A szép fiuk helyett rovott multu csa­vargók álltak előttünk, akik utaztak a dutyi felé. Pedig ez az utazás se nem hasznos, se nem érdekes, sőt még csak kellemes sem. Ilyenfajta utazásokhoz kedvezményes je­gyeket a szegedi rendőrség szívesen bocsát azok rendelkezésére, kik igazolni tudják, hogy öt évet ültek már a Csillagbörtönben. (sz—m.) WAPI__H!REK Kárpótolják Szegedet. — Műegyetemet kap. — A Független Magyarország írja: A váro­soknak a harmadik egyetemért indított har­cában Szeged városa a finishben váratlanul lemaradt. A harmadik egyetemet tudvalevő­leg Debrecen kapja és ez a tény nagyon el­szomorította iá szegedieket. A főváros után Szeged az ország legnagyobb városa és igy joggal számithatott a harmadik egyetemre. A haragra azonban ugylátszik nem sokáig lesz okuk, mert a kormány — ha ugyan ad­dig helyén maradhat — kárpótolni "kívánja Szegedet. Zichy János gróf kultuszminiszter kijelen­tette, hogy Szeged részére műegyetem fel­állítása van tervbe véve. Zichy János gróf közoktatási miniszternek az a szinte határo­zott kijelentése, hogy a második műegyete­met Szegednek szánta, egészen uj szempon­tokat és elveket tesz szükségessé abban a küzdelemben, amelyet Szeged iaz egyetem­ért folytat. A miniszter igéretét, amely egy­szersmind a kormány álláspontja is, meg kell ragadni. Mert kétségtelen, hogy Szeged nem­csak hogy nem vészit, hanem nyer a cseré­vel, ha miiem etemet kap. Az országnak egyetlen műegyeteme s csak két felsőbb ipariskolája: a budapesti és sze­gedi van. A budapesti műegyetem nem ké­pes mindenkit befogadni, aki hallgatója akar lenni s a charlottenburgi műegyetemen egy­magán százötven magyar ifjú tanul, aki már innen kiszorult. Münchenben és Zürichben is évről-évre szaporodik a magyar technikus hallgatók száma. Felsőbb ipariskoláink pe­dig a szük helyiségi viszonyok s a rossz do­táció miatt numerus klauzust alkalmaznak és évente olv kevés hallgatót tudnak csak fölvenni, hogy miniszteri és főpapi protekc/ó kell ahoz, hogy valaki iá felső ipariskola hall­gatója lehessen. Ez nemcsak egész ipari fej­lődésünkre káros, hanem egyenesen kizárja azt, hogy a technikai pályák levezető csa­tornák legyenek a lateiner proletariátus ára­data ellen. Országos ér űt.k tehát, hogy ne még egy uj ecetemet, hanem még egv uj politechnikát s még n hiány felsőbb ipariskolát létesítsen az ország Szeged a maga felső ipariskolája révéi már Kedvező talaj a műegyetemi okta­tás számára. Itt kell fölállítani a második műegyetemet! Zichv János gróf igéretét meg kell ragadni. A város sürgősen foglalkozzék a kérdéssel• tegyen számításokat a hozzá­járulás mér1 ere, tegye meg ajánlatát s mire a harmadik egyetem tető alá kerül, megnyíl­hatnak c szegedi miiegyetem kavui is. Eddig a Független Magyarország cikke, mely a Délmagyarorszás eddigi cikksoroza­tában kifejlett álláspontunkat teljesen fedi, s megfeiel azoknak a véleményeknek, melye­ket Szeged e kérdésben mérvadó faktor i 1 \­punk hasábjain kifejtettek. Azt hisszük, hogy Szegednek a kormány ígéretével szemben nincs mit habozni s hogy a legsürgősebben cselekedni kell. — Megsemmisítették a Zsilinszky­fink ítéletét! A csabai aranyparaszt, Áchim András véres elmúlása ma délelőtt a Kúria első büntetőtanáosát foglalkoztatta. A békés­gyulai esküdtszék tudvalevőleg nem bűnös­nek mondta a két Zsilinszky-fiút, dr Zsi­linszky Endrét és Gábort, amiért kioltották Aehim András zaklatott, különös, de feltétle­nül stílusos életét. A törvényszék az esküd­tek szenzációs verdiktjére felmentette a Zsi­linszky-fiukat. Achimné jogi képviselője, dr Fényes Samu ügyvéd semmiségi panaszok­kal támadta meg a gyulai ítéletet és ma dön­tött ezek felett dr Vavrik Béla elnöklésével a legfelsőbb biróság. Tiz órakor kezdődött a tárgyalás, de már korán reggel zsúfolásig megtelt a terem feketemándlis, csabai hall­gatósággal. Áchim sirig hü híveivel. A köz­vádat dr Vargha Ferenc koronaügyész, a vé­delmet dr Kenedi Géza látta el. Vajkó biró referálása után Vargha koronaügyész állott szólásra. — Az ítélet — mondotta — részrehajló, in­dokolatlan és igazságtalan. Jellemző, hogy a perifériákon hogy kezelik az igazságot. Kéri a magas Kúriát, semmisítse meg az Íté­letet és az uj tárgyalásra delegálja a buda­pesti esküdtbiróságot. Ezután dr Kenedi Géza mondott védőbe­szédet. A biróság határozathozatalra vonult vissza."Fél kettőkor hirdette ki az elnök a Kúria ítéletét: a gyulai esküdtbíróság ítéletét megsemmisíti s az ügy uj letárgyalására a budapesti esküdtbiróságot delegálja. A szen­zációs ítélet indokolása szerint a gyulai es­küdtbiróság helytelenül járt el, amikor a vád koronatanúját, Vitzián Mátyást, nem bocsá­totta esküre, úgyszintén törvényellenes volt az is, hogy amig a vád több fontos tanújá­nak kihallgatását mellőzték, addig a véde­lem erkölcsi tanúit mind sorba kihallgatták. A Kúria az összes semmiségi panaszokat alaposoknak találta s igy az ítéletet meg kel­lett semmisíteni. Miután a békéscsabai és a közel fekvő gyulai esküdtektől, tekintve az ott uralkodó éles pártpolitikai ellentéteket, elfogulatan ítéletet várni nem lehet, a Kúria az iigy ebirálására a budapesti esküdtbirósá­got delegálja. A megsemmisítő Ítéletnek szenzációs következménye lesz. A két Zsi­linszky-fiut le fogják tartóztatni és ujból vizsgálati fogságba helyezik őket. A bünpör iratait a Kúria holnap beküldi a budapesti büntetőtörvényszékre, ahonnan azokat indít­ványtétel végett átteszik az ügyészségre. — Tisztviselők mozgalma a drága­ság ellen. Az a nagyarányú mozgalom, melyet a fölülmulhatatlan mértékig fölcsigá­zott drágaság korlátozására kezdeményezett a szegedi tisztviselő Otthon; mindnagyobb mértéket ölt. Szeged minden rendű és rangú tisztviselője összefogott, hogy javítson vala­mit az elviselhetetlen helyzeten és jellemző az akció komolyságára, hogy a mai folytató­lagos értekezleten is teljes számban jelentek meg a kiküldöttek, hogy a tanítói kar, mely a propaganda kezdeményezésekor még nem vett részt ebben az akcióban, szintén csatla­kozott a mozgalomhoz és a mai értekezleten már szintén kiküldöttel képviseltette magát. Igy részt vettek ezen az értekezleten az Otthon tisztviselő egylet elnökségén kivül az államvasuti tisztviselők, a postatisztek, az állami tisztviselők, a városi hivatalnokok, az ügyész és birói egyesület, a magántisztvise­lők és a tanítók egyesületének megbízottai. Perjéssy Mihály dr elnökölt az értekezleten s röviden ismertette a drágaság ellen indí­tott akcióban ezideig történteket és a hatá­rozatokat, melyeket eddig hoztak, mely sze­rint kettős mozgalomról van szó. És pedig az országos és helyi drágaság ellen váló gyö­keres orvoslást jelentő akcióról, intézményes gazdasági értékű tevékenységek sürgetésé­vel és sürgős segély iránt való mozgalomról olymódon, hogy az egész tisztviselői karnak a drágaság elviselhetővé tételére drágasági és családi pótlék kiutalását szorgalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents