Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-05 / 254. szám

1911 fS. évfolyam, 254. szám Vasárnap, november 5 R5zponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, ca Rorona-utca 15. szám s=u Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., e=3 Városház-utca 3. szám i=a ELÖPIZETESf AR SZEGEDEM egész évre . R 24'— félévre ... R 12' negyedévre . R 6*— egy hónapra R 2•• Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉREN",: egész évre R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEFON-SZAM: 305 , . liiadóhivatal 308 interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg telefon-száma 128—12 A szegedi műegyetem. Irta Tordai Imre, felsöipariskolai igazgató. Politikai és műszaki körökben egyaránt némi meglepetést keltett Zichy János gróí vallás- és közoktatásügyi miniszternek a képviselőház pénzügyi bizotságában elhangzott abbeli kijelentése, hogy Szeged szabad királyi várost a kormány a főiskolai programjában kilátásba vett második műegyetem helyének kijelölésénél elsősorban veszi kombinációba. Kétségtelennek kell tartanunk, hogy a meggondoltságáról közismert miniszteij ezt az eszmét nem dobta oda a nyilvánosságba — részletes és alapos megfontolás nélkül. De viszont be kell ismernünk, hogy a közügyek iránt érdeklődő közönségnek, valamint az érdekelt szakköröknek nem volt még alkalmuk e kérdéssel behatóbban foglalkozni és igy az némi megvilágításra szorul. Tekintettel arra, hogy a műegyetem létesítésénél is a kormány az érdekelt város részéről előreláthatólag jelentékeny anyagi hozzájárulást fog kivánni, mindenesetre tisztázandó, hogy a város e hazafias áldozatkészségének felajánlása által mennyiben szolgálná az ország egyetemes kulturérdekeit és viszont mennyiben mozdítaná elő saját fejlődését és polgárságának gyarapodását. Tehát kellő megvilágításba kellene helyezni azt a kérdést, hogy van-e szüksége Magyarországnak ujabb műegyetemre, továbbá, hogy minő szakosztályok (karok) volnának az esetleg felállítandó szegedi műegyetemen az ország és különösen az Alföld igényei szempontjából szervezendők, végül, hogy megnyugvással vehetné-e tudomásul Szeged város közönsége azt a cserét, melyet tudományegyetem helyett műegyetem létesítésével a kormány a városnak felkínál. Egy ujabb műegyetem létesítésének eszméjét az összes érdekelt körök, mondhatni, kivétel, nélkül, (rokonszenvvel fogadták. Aggályok csak a budapesti királyi József-műegyetem köréből merültek fel, azon ,— önmagában véve igen tiszteletreméltó — indokból, hogy az ország pénzügyi viszonyai eddigelé még a budapesti műegyetem ujabban emelt épületének kellő felszerelését sem tették lehetővé. Ezt az ellenvetést azonban döntőnek nem tekinthetjük, mert magától értetődőnek kell tartanunk, hogyha a kormány uj műegyetemet létesít, akkor a már meglévőnek felszereléséről sem feledkezik meg; az ezzel ellenkező eljárás egyenesen abszurdumnak látszik. . Az ufj műegyetem felállítását egyébként ugyancsak a körülmények indokolják, melyek az egyetemek szaporítása mellett szólnak. A tanulóifjúságnak a fővárosba való összecsőditése és ezzel kapcsolatban a kulturális intézményeknek a vidéktől való elvonása mindenképen egyoldalú politikának látszik, mely határozottan kárára van az ország harmonikus fejlődésének. De talán ennéi is súlyosabban esik latba az a körülmény, hogy csekély számú tudományos intézeteink — különösen éppen a mai napság annyira fontos természettudományi és technikai tudományok terén — a tudomány müvelésére hivatott tehetségeknek kellő működési kört, jövőt és fejlődési alkalmat biztosítani nem tudnak és igy azok az ország kulturális presztízsének végtelen kárára kellően nem érvényesülhetnek. Magyarország egész tudományos közéletét, a nemzetközi kulturéletben elfoglalt pozícióját érdemetlenül felette ferde helyzetbe juttatta az a sajnálatos körülmény, hogy nálunk aránylag igen sok a kiváló tehetség, de aránytalanul kevés az alkalom a tehetség érvényesítésére. Az összes technikai irányú hazai intézeteken szerzett tapasztalatok mutatják, hogy ifjaink között igen gyakori a természetadta konstruktív érzék, ugy szépészeti, mint építészeti téren; de a tehetségek nagy része fejlődési tehetség hiján elkallódik, vagy alárendelt szerepben marad. Mindezekből feltétlenül meg kell állapitani, hogy Magyarországon egy második műegyetemre igen nagy szükség van. Ausztriának hét, Németországnak tizenegy műegyeteme van ezidőszerint. Ami az újonnan tervbe vett műegyetem szakosztályait illeti, előre bocsátandó, hogy Budapesten a műegyetem négy szakosztálylyal működik, u. m. építészeti, mérnöki, gépészeti és vegyészeti szakosztálylyal. Régi terv, hogy a műegyetemet mezőgazdasági szakosztálylyal is ki kellene bővíteni. A mezőgazdasággal kapcsolatos tudományágaknak egyetemi színvonalon való müvelését elháríthatatlan követelménynyé teszi hazánk agrikultur jellege és azonkívül egy nagyfontosságú társadalmi szempont. Ma ugyanis nincsen Magyarországon egyetemi jelleggel biró főiskola, ahol a főnemesi és egyéb nagybirtokos családok fiai a vagyonkezelésükhöz nélkülözhetetlen gazdasági ismereteket megszerezhetnék. A hazai földhöz való ragaszkodás előmozdítása sezmpontjából kiváló fontosságúnak látszik, hogy az uj műegyetem keretében mezőgazdasági szakosztály is szerveztessék. Nem ütköznék nehézségbe az az eshetőség sem, hogy a helybeli közgazdasági körök által óhajtott kereskedelmi és közgazdasági főiskola is beleillesztessék a műegyetem szakosztályainak keretébe. A mezőgazdasági szakosztály szempontjából egyébként is figyelembe veendő, hogy egyáltalán szinte érthetetlennek látszik, hogy Szeged szab. kir. városnak a hazai mezőgazdaság és földmivelés egyik legfontosabb gócpontjának, számos tanintézete mellett gazdasági iskolája egyáltalán nincs. Szeged városnak az Alföld városai között elfoglalt vezető szerepe sürgős kötelességgé teszi a régi hiány pótlását és erre kiváló alkalmat nyújt a kilátásba helyezett műegyetem. Ezzel szemben egyelőre esetleg elejthető volna Szegeden az építészeti szakosztály. Ez a szakosztály ugyanis sikerrel csak ott működhetik, ahol a hallgatóknak állandó alkalmuk van arra, hogy építészeti műremekeken ízlésüket fejlesszék, azokról állandó művészi impressziókat nyerjenek. Vidéki városaink építészeti fejlődése erre ma még alig nyújt alkalmat és igy talán indokoltnak látszik az épitészeti szakosztály létesítésének elhalasztása. A vegyészeti szakosztály Budapesten is a kevésbé népesek közé tartozik és megfontolandónak látszik, vájjon ezidőszerint indokolt volna-e Szegeden egy vegyészeti szakosztály azonnali felállítása. Figyelembe veendő ugyan, hogy a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban álló u. n. gazdasági iparok itt különös jelentőséggel fognak birni. Ezek azonban a szükséges laboratóriumokkal együtt beleilleszthetők volnának magába a mezőgazdasági szakosztályba, hol ugy is teljes felszereléssel megszervezendő a mezőgazdasági-vegytani tanszék és azzal kapcsolatos gazdasági kísérleti állomás. Ily kisérleti állomás a gazdasági géptani tanszékkel kapcsolatban is mellőzhetetlen, aminthogy egyáltalán a gépészeti szakosztálynak is fokozott figyelmet kellene fordítani a gazdasági gépészetre. Mindezek íigyelembe vételével a szegedi műegyetem négy szakosztálylyal volna megindítandó, úgymint , mérnöki, gépészmérnöki, mezőgazdasági és közgazdasági (kereskedelmi) szakosztálylyal. Az épitészeti és vegyészeti szakosztályok megnyitása esetleg későbbre volna halasztható. Ami már most a tervbe vett műegyetemnek magára a városra vonatkozó közvetlen hatását illeti, egy dolog csaknem teljes biztossággal megjósolható: a város egy gyér népességű tudományegyetem helyett egy népes műegyetemhez jutna. Ami