Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-29 / 274. szám

8 DELMAGYARORSZAQ 1911 november 29 x Sürgetik a költségvetést. A belügyminiszter leiratban sürgette meg a várostól az 1912. évi költségvetést. A tanács intézkedett, hogy a költségvetést, amelvet nemrég tárgyalt a közgyűlés, a miniszternek elküldjék. megbőszült becsület. A szerelem gyermeke. Katonadráma három föl vonásb an, irta Fred Jörgsesi. Nordisk sláger! Játszák a dán színészek. Szerdán. nyomthtvAnyokiit ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A .DÉLMRGYflRORSZRG' HIRLAP- ÉS NYOMDAVÁLLALAT SZEGED, KORONA-UTCA 15. m # m m • % * 0. 0 1? 0 (Ö 0 0 0 0 KOSZORÚ- ÉS CSOKOR-SZALAG FELIRATOK ARANYOZASÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT 'DÉLMRGYflRORSZRG' KÖNYVKÖTÉSZETE. — TELEFONSZÁM 836. 5 A villamos vasúti | K §t » Jegyekre hirdetéseket felvess Ügeti B is Jenő és társai könyvnyomdája Sseged B B Korona-utca lő. szám. Telefon 886. h B R BBBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Kellemes szórakozást talál A "NEWYORK" NAGYKÁVÉHÁZBAN Naponta mozgófénykép újdonságok felvételei kerülnek bemutatásra. 2241 Színházi vacsora. MŰSOR: 1. Kis olasz városok, látványosság 2. Papa sört hozat, komikus 3. A telefon, dráma 4. Tömeges találka, humor 5. Tontoli és a kutyák, kacagtató 6. A bezárt ajtók, dráma 7. Sorenzáciő, 300 méteres szines dráma PALKOVÍTS ANDOR, kávés mmmmmmmmmmmMmMmmm IISHOIOI VBQZf tanoncul fizetéssel azonnal felvétetnek > Délmagyarország < könyvnyomdában mmmmmmmWffi nyílt tér" E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. mm CHAMPAGNE - EPERNAY Kapható Dannar Mihály csemegeözlstéhsn p Telefon 78. KÖZGAZDASÁG Az állami szocializmus utján. (Saját tudósítónktól.) A községi üzemeknek közvetlen hasznát ugyan mindeddig nem látta a fogyasztóközönség, de azért egy pár érdekeiben sértett vállalkozásán kívül mindenki elégtétellel látná a köszégi üzemek szaporítását. Előbb-utóbb meg kell éreznie a polgárságnak a városi akciók jótékony hatását. Nem is kétkedünk benne: meg is fogja érezni. Buzdításként kell, hogy hasson a városok uraira a francia kormány legújabb terve. Azzal foglalkozik ugyanis a köztársaság kormánya, hogy községi sütödék és mészárszékek létesítéséről nyújtson be törvényjavaslatot a képviselőháznak. E nagyjelentőségű javaslat szerint a községek felhatalmazást nyernek arra nézve, hogy pontosan körülirt feltételek alatt kölcsönökkel támogassák a szövetkezeti alapon létesülő sütődéket és mészárszékeket. Amennyiben azonban eredményesebbnek vélik a saját kezelésben álló sütödék és mészárszékek üzleti alakját, a regie-üzletekre is áttérhetnek. Ezek az intézkedések — igy olvasuk a kormány kommünikéjében — elsősorban a fogyasztó érdekeit tartják szem előtt, egyben azonban a kereskedelmi szabadság elve ellen sem vétenek, mivel a tervezett üzemek sem adómentsséget, sem adókedvezményeket nem fognak élvezni. Céljuk kizárólag abban áll, hogy a jelenlegi magas kenyér- és húsárakra szabályozólag hassanak és az elsőrendű szükséglet tárgyát képező cikkek indokolatlan áremelkedését megakaszszák. Hogy azonban a kiskereskedelem léte ilyen uton ne veszélyeztessék, a szóban forgó törvényjavaslat limitálja az üzemek számát s kimondja, hogy ötezer lakosra csupán egy ilyen üzem eshetik. Mivel pedig ily módon a kisközségek nem részesülhetnének a községi üzemek áldásaiban, a törvény olyan interkommunális szindikátust kiván létesíteni, mely ötezer lakost számláló körzetekbe, csoportokba egyesítené a kisebb községeket. A szóban forgó törvényjavaslat sokkal nagyobb horderejű, mint amilyennek első pillanatra látszik. Határozott lépést jelent a kommunisztikus, államszociálista berendezkedések felé, mivel a kereskedelem és ipar egy fontos ágát, a legszükségesebb táplálkozási cikkek előállítását és árubabocsátását törekszik — bár még csak kísérlet alakjában — államosítani, illetve községi monopóliummá tenni. Mi sem természetesebb tehát, hogy élénk vitatkozás indult meg a kormánynak e terve felett. A szabadelvűek vezére, Leroy-Beaulieu Pál, azt a kérdést teszi fel, hogy — ha a községi üzemek tervezett alakja valóban áldásos hatású — miért szorítkoznak az uj alapitások kizárólag a péküzletekre és mészárszékekre? Miért nem terjesztik ki ezt az üzleti alakulatot a tej, fűszer, bor (mely Franciaországban fontos fogyasztási cikk) és tüzelőanyag kereskedelmére is? Miért nem vállalkoznak a községek a kereskedelem egész üzletkörének ellátására? A válasz az, hogy ennek még nem érett meg az ideje, hogy a községi üzemeket fokozatosan kell fejleszteni. Ez legyen nálunk is a jelszó. (—) A szegedi kenderakadémia. Kedden Szegeden jártak Károlyi Rezső, a földmivelésügyi minisztériumhoz beosztott gazdasági főigazgató és Bobula János épitész, a kik megtekintették az ujszegedi kenderakadémia telkét. Ásatásokat végeztek ott és a talajt kielégítőnek találták. Egy hónap múlva Bobula János elhozza magával a terveket is Szegedre és nemsokára megkezdik a hatszázezer koronás akadémiai épület építését. (—) A faárak emelkedése. Az erdélyi és a tisztavidéki kartellek közt a megállapodás létrejött és igy a mult héten fölemelt árak 1912 január 1-én feltétlen érvénybe lépnek. Ennek az áremelésnek eredménye az, hogy a bécsi fatermelők is felemelték az árakat. A példát e héten a felsőmagyarországi kartell, majd közeljövőben a „detailisták kartellje" is követi. Az „Accordo" ekszport-kartell Bécsben gyűlést tartott és felemelte az ára-