Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-04 / 253. szám

1911 november 4 DÉLMAGYARORSZAG 3 tette be azután a jövő évi költségvetést. Elöfejlesztésén és rendezésén kivül csak olyan beruházásokat lehet eszközölni, amelyek jövedelmezők a városra. Fölsorolja azután a tanácsos azokat a kérdéseket, amelyek a legközelebbi jövőben megvalósulásra várnak. Ilyenek a légszeszvilágitásnak a város egész területére való kiterjesztése, a villamos világítás fejlesztése, a körtöltésen belül fekvő temetők kitelepítése, a statisztikai hivatal szervezése, a második városházának mielőbbi megoldása, a bérház restaurálása, a gőzfürdő kiépítése, az egészségtelen ideiglenes épületek lebontása, a nedves pincelakások megszüntetése, a magasnyomású vizvezeték kiépítése, a tanyai vasút kérdése, a csatornázás, a vásárcsarnok. A mig ezek a kérdések nincsenek megoldva, addig más kérdéseket nem lehet elintézni. Rátér azután a tanácsos a második egyetem kérdésére. Beigazolja, hogy Szeged sokkal több áldozatot hoz az államnak, mint Debrecen. A két város között az a különbség csak, hogy Debrecenben 95.000 kálomista, Szegeden meg 120.000 katolikus lakik. Szeged van épen annyira magyar, épen annyira nagy mint Debrecen. Végül arra kéri a tanácsos a közgyűlést, hogy a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául fogadja el, szavazza meg az egyes tételeket és hatalmazza föl a tanácsot arra, hogyha január elsejéig nem jön meg a minisztériumi jóváhagyás, azért a kiadásokat a költségvetés keretében eszközölhesse. Pillich Kálmán hosszabb beszédben a nyugdijszabályzat reformját, az ujszegedi építési szabályzat elkészítését és a fogadalmi templom környékének rendezését sürgeti. Tóth Mihály városi főmérnök fölvilágositásul elmondja, hogy Újszeged a harmadik építési kerületbe tartozik és igy ott az ebben a kerületben érvényes intézkedések a mérvadók. Ezután a költségvetést a közgyűlés általánosságban, részletes tárgyalás alapjául elfogadta. ,, ú-ji Következett a részletes tárgyalás. (Az ujszegedi hídvám.) A részletes tárgyalás során a bevételi rovat első tételeit a közgyűlés elfogadta. Az első fölszólalás a liidvám kérdésénél volt. Hoffmann Ignác indítványozza, liogy a hidvám tételét teljesen töröljék és kéri kimondani, hogy 1912 január elsejétől kezdve a hidvám szedését szüntessék be. Annak ellenére, hogy a polgármester kijelentette, hogy a hidvám eltörlése a pótadó fölemelését vonja maga után, ide liozza a kérdést. A hid fönntartását a város egyéb jövedelméből kell fedezni. A hidvám nem egyéb, mint a város közönségének megadózása. Amiként az utakat fönn kell tartani, úgyszintén kötelessége a városnak fönntartani a liidat is. Indokolatlan, liogy épen Újszegedet zárják el a város többi részétől. Indokolatlan ez annál is inkább, mert a könyékbeli falvak lakói ingyen jönnek be és igy jogosulatlan dolog épen a város polgárait megadóztatni. Hidvámmentesség esetén óriási fejlődést fog venni ez a városrész. A hidvám jövedelme százhatezer korona. Hidvámmentesség esetén elesnének a személyi kiadások, amelyek tizenhatezer koronát tesznek ki. Kéri indítványának elfogadását. Wimmer Fülöp az előtte szóló bizottsági tag indokainak nagy részét magáévá teszi, de az indítványát nem fogadja el. Nem fogadja el pedig azért, mert százezer korona bevételt eltörölni nem lehet. Ilyen nagy öszszeget ^tüntetni a költségvetésből nem szabad. Amig az állani nem törli el a hidvámot, addig nem kell azt Szegednek sem eltörölnie." Pillich Kálmán elfogadja Hoffmann Ignác indítványát és csodálkozik azon, hogy Wimmer Fülöp nem tette azt magáévá. Ezúttal megszavazza a tételt, mert nem tehet egyebet, de arra kéri a tanácsot, hogy tegyen valamit a hidvám eltörlése érdekében. Balogh Károly tanácsos elvben igazat ad az indítványozónak, mert tudja azt, bogy az iparra és kereskedelemre minden vám bénitólag hat. A hidvámra szükség van a városnak. Érdekesnek tartja megjegyezni, hogy a liidvám eltörlését épen azok sürgetik, akik érdekelve vannak. (Ellentmondások.) Kéri, hogy a tételt változatlanul fogadják el. Pillich Kálmán személyes kérdésben szólal föl. Visszautasítja azt a vádat, liogy épen az érdekeltek szólnak a vám eltörlése mellett. Hol van az anyagi érdekeltsége az ujszegedieknek, akik belementek a régi harmincszázalékos pótadó helyett az ötvenszázalékos pótadóba? Kéri a hidvám eltörlését. Hoffmann Ignác a zárszó jogával él. Szeged iparának és kereskedelmének szüksége van arra, hogy eltöröljék a hidvámot. Kéri az inditványa elfogadását. Balogh Károly tanácsos kéri a közgyűlést, amig nem tudnak előterjesztést tenni arra vonatkozólag, hogy miből fedezzék a hidvám jövedelmét, fogadják el a tanács előterjesztését. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el és megszavazta a hid hevételét. (A vizvezeték kiterjesztése.) A vizvezeték bevételének tételénél Pillich Kálmán azt indítványozta, hogy utasítsák a tanácsot, hogy hat hónap alatt tegyen előterjesztést a külterületi vizvezeték ügyében. Az inditványt elfogadták. Ugyancsak Pillich Kálmán indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a tápéi komp jövedelméből a kompot jókarba hozzák. (A gőzfürdő.) A városi gőzfürdő tételénél Pillicli Kálmán azt indítványozza, utasítsák a tanácsot, tegyen előterjesztést hatvan nap alatt, hogy miként lehet a gőzfürdőben gyorsfürdőt csinálni. Kovács József dr. azt mondja, liogy rossz karban tartják a gőzfürdőt. A falai penészesek, a csapok piszkosak és a szomszéd liázak is nedvesek leéznek a gőzfürdőtől. Olyan intézkedéseket kell tenni, liogy ezek a bajok megszűnjenek. Regdon Károly dr. előadj liogy a gőzfürdő kezelése hibásan történik és a szegedi orvosok még ma is sok beteget kapnak a gőzfürdő miatt. Tiz év előtt átadott a helyettes polgármesternek egy memorandumot, amely a gőzfürdő megfelelő helyes vezetését célozta. Kérdezi, mi történt a memorandummal. Bokor Pál polgármesterhelyettes elmondja, liogy ő nem kapott semmiféle memorandumot Regdon dr.-tól. Reflektál az egyes fölszólalásokra. Nagy megfontolás tárgyát képezi az, liogy gyógyfürdőt létesítsenek a gőzfürdőben. A tanács meg fog tenni mindent, hogy a panaszok megszűnjenek. Kéri a tétel elfogadását. Kormányos Benő dr. szól még hozzá lioszszasan a tárgyhoz és beszéde végén azt indítványozta. liogy adják bérbe a gőzfürdőt. A közgyűlés többsége a tanács előterjesztését elfogadta és Kormányos Benő dr. indítványát elvetette. Elnök ezután a tárgyalás folytatását szombatra halasztotta. Nagy vérengzési Kinában. Pekingből jelentek: hogy a Senziben táborozó császáriak segítségére küldött ezred föllázadt. A lázadó katonák megölték dandártábornokukat és legyilkoltak több mint ezer mandsut, köztük a kormányzót és családját. A kormányzó palotáját elpusztították. — Pekingből jelentik: Tsatse herceg volt pénzügyminiszter a nemzetgyűlésnek hat százalékos és 90 év mnlva visszafizetendő belső kölcsonmissziót javasolt. A nemzetgyűlés a javaslatot elvetette. Pénteken ediktumot tettek közzé, amely megbízza a nemzetgyűlést, hogy az alkotmánytörcényekct kodifikálja. Jincsang tábornok pénteken Pekingbe érkezett. Á pályaudvaron nagyszámú kinai és sok száz hivatalnok gyidt össze. Lelkesedés nem volt, de zavargások sem fordultak elő. A parlamenti helyzet. — A miniszterelnök Budapesten. — Tisza és az elnöki kérdés. — Berzeviczy lemond f — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma visszatért Budapestre két napos pihenőjéből s visszaérkezésével már most előreláthatóan enyhülni fog az a nagy bizonytalanság, mely a békeakció meghiúsulása óta a politikai helyzetet jellemzi. Egyelőre azonban semmi olyan jelenség nem merült föl, amely fényt vethetne a kormány várható elhatározásaira s a többség, ép ugy mint az ellenzék, e találgatásban leli kedvét. Az érdeklődést elsősorban az elnökválság dolga foglalkoztatja: Berzeviczy Albert lemondása és Tisza István gróf vállalkozása. Rendkívül érdekes Berzeviczy Albert nyilatkozata, melyet a munkapárt ma esti értekezletén tett. Berzeviczy ugyanis kijelentette, hogy a Ház elnöki állásáról lemond és lemomlását a hétfői ülésen jelenti be a parlamentben. Azok a nyilatkozatok, melyeket Tisza István gróf a ííáz legutolsó ülése alkalmából a folyosón tett, általában azt a meggyőződést keltették az ellenzéken, hogy Tisza föltétlenül elvállalja, talán máris elvállalta azt a föladatot, hoc- a házszabályok rigorózus kezelésével megbénítsa vagy épen lehetetlenné tegye az pbstrukciót. Tisza nyomban megcáfolt ugyan minden idevonatkozó kijelentést, amelyet neki tulajdonítottak. Már a mult esztendei bankvita alkalmával, mikor a Justh-párt ugyancsak obstrukcióval fenyegetőzött, fölmerült a kormány rérészéről az a gondolat, vájjon nem lesz-e szükség a házszabályok szigorú alkalmazására? Tisza István gróf akkoriban olyan nyilatkozatokat tett bizalmasabb körben, a párt vezetőemberei előtt, amelyekből e cél keresztülvitelére az ő személyes hajlandóságára lehetett következtetni. Tiszát barátai akkor s általában mindig, valahányszor ez az eshetőség szóba került, lebeszélni igyekeztek vállalkozásáról. Egyebek közt ellene vetették, hogy olyan veszedelmes pozíciót foglelna el, ahová háború idején nem az admirálisokat szokták állítani, hanem pótolhatóbb embereket. Tisza ezekre az ellenvetésekre körülbelül ezzel válaszolt: — Az én egyéniségem olyan, hogy sose haboztam azt teljesíteni, amit egyszer kötelességemnek'ismertem föl. Az ilyen mérlegelésekben pedig a magam személyének érdekeit vagy biztosságát soha se vettem számításba. Tisza mostanában ismét gyakran tett ilyerr és efféle nyilatkozatokat a pártban s akik őt közeletiin öl ismerik nem kételkednek benne, hogy Hédervárv gróf első óhajára átveszi a Ház tanácskozásainak vezetését. A munkapártban számolnak azzal a haraggal s azokkal a fenyegetőzésekkel is, melyekkel ellenzéki oldalról előreláthatóan fogadnák Tisza vállalkozását. — Számítunk erre, — mondotta forrásunk — s erős áramlat van a pártban arra, hogy Tisza vállalkozását a párt tagjai személyes ügyükké tegyék. Ugy értjük ezt, hogy készek vagvunk minden invektivát, amely Tisza személyéi a szenvedelmek részéről érheti, olvan megtorlással utasítani vissza, rnelv páratlanul és példa nélkül áll a parlamentek történetében . . . Tisza elnökségét tehát készen áll a munkapárt a kgénefgikusabb módon támogatni, ha erre csakugyan sor kerül.