Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-24 / 270. szám

1911 november 24 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A képviselőház Qlése. — Csöndes nemzetiségi beszéd. — (Saját tudósítónktól.) A belügyi költségvetés általános vitája a Ház mai ülését is egészen lefoglalta, igy a miniszterelnök ma sem juthatott szóhoz. Az ülésen Návay Lajos elnökölt s bejelentette, hogy a tegnapi ülésen alelnökké választott Jankovich Béla lemondott közgazdasági bizottsági tagságáról. Bemutatta azután Nagy Emil képviselő levelét, amelyben mandátumáról való lemondását jelenti be. A Ház ezután áttért a belügyi költségvetés általános vitájának folytatására. Vajda Sándor mondott nemzetiségi beszédet. Csöndesen naiv támadó beszédet mondott arról, hogy a magyarosító törekvés csődöt mondott a nemzetiségi vidékeken. Természetesen a képviselők derültséggel fogadták Vajda Sándor merész megállapítását. A Ház üléséről ez a tudósítás szól: Elnök: Návay Lajos. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Nagy Emil, Szolnok város képviselője lemondott mandátumáról. A Ház fölhatalmazza az elnököt, hogy Szolnokon az uj képviselőválasztás iránt intézkedjék. Napirenden van a belügyi tárca költségvetése. Batthyány Tivadar gróf előbb a városok és a községek szomorú sorsáról beszél, majd azt javasolja, hogy az alsóbb fórumokon "nagyon lassan intézik el a közönség ügyeit. Tiltakozik az ellen, liogy a közigazgatás államosítását a választói reform ellen tegyék. Ajánlja egyébként a munkapárt figyelmébe Váradi Zsigmondnak a választói jogról tegnap megjelent könyvét, amely a legkitűnőbb érv az általános választói jog mellett. Vajda Sándor (román nemzetiségi) a költő szavait idézi: Nem boldog a magyar. Ha pedig még a magyar sem boldog, képzelhető, mennyire nem boldog itt a nem-magyar. Ennek sokféle oka lehet, de legfőbb oka, liogy nincs egy olyan kimagasló államférfiú, aki nagyszabású politikával regenerálhatná az országot. A magyarság minden erejét kimerítette abban a küzdelemben, hogy magyarrá tegye az országot, a nemzetiségek pedig kimerültek abban az önvédelem-harcban, amelyet e politika ellen folytattak. A magyarosítás politikája csődöt mondott, ezt erőszakolni tovább nem leliet, mert különben a magyarság ismét harcban fog állani a nem-magyarsággal. Sümegi Vilmos: Igy csak nem lehet beszélni. Farkas Pál: Vegyenek példát a szászoktól. (Zaj.) Vajda Sándor: Állandó nyugalom csak akkor lesz, ha az egyenjogúság elve érvényesül, és ha egyik állampolgár nem élvez több jogot, mint a másik. A magyar állameszme ellen nem kell agitátoroknak izgatni, elvégzi ezt a munkát a szolgabíró, a jegyző, az anyakönyvvezető. A gyerekek nevét magyarul írják be. Mi haszon van abból, ha Tiberiusbóí Tibor és Sebastiánból Sebő lesz? Nadányi Gyula: Hát Vajdából Vojvoda? (Derültség. Zaj.) Vajda Sándor: Ilyen eszközök nem alkalmasak a magyar állameszme megszerettetésére. Pláne, lia a magyarok nem igy tesznek a maguk embereivel. Miért nem magyarosítják meg Wekerle, Günther, Giesswein neveit és főleg Khuen gróf.. Minket Vajdának, Csicsónak, Mihályinak hivnak és magyar névvel jól képviseljük ügyünket. Nem a név teszi tehát, hanem az érzés. És ha a magyarság a nevek erőszakos magyarosítására tör, ugy ez teljesen céltalan. Rátér a közegészségügyi viszonyok vázolására és az erkölcsök javulását a közegészségügyi viszonyok javulásának előfeltételéül tekinti. A faj szaporodására ártalmas betegségek és a szaporodás meggátlására irányuló cselekedetek ellen száll sikra és felkivja a kormány és a társadalom figyelmét az olyan lapokra, amelyek az erre irányuló erkölcstelenséget folyton fejlesztik. Olyan disznó lapot, mint a Fidibusz, egy országban sem tűrnének meg és olyan sajtótermék, mint A Nap, csak nálunk boldogulhat. Ezek a lapok tele vannak olyan közleményekkel, amelyek megmételyezik a közönséget és ő mint orvos, a közgészségügy védelme cimén szólal föl és kéri a társadalmat — minthogy törvényes retorzió nem használ — hogy a maga körében tegye lehetetlenné az ilyen sajtót. (Nagy helyeslés.) Dicséri a román kormánynak a közegészségügy érdekében alkalmazott rendszabályait és ezek követését ajánlja a magyar kormány figyelmébe is. Sümegi Vilmos polemizál Vajda beszédével. Szóváteszi azután a fürdők ügyét s a magyar gy égy itóf orr ások hathatósabb gondozásba vételét kivánja. Végül sürgeti az általános, egyenlő, titkos választójog törvénybe iktatását. (Helyeslés balról.) Zelenyák János a közegészségügyről beszél. Beszéde önkénytelenül is sok derültségnek lett okozója, mivel a szónok bizonyos falusias naivitással, bár sok hozzáértéssel szólt a közegészségügyi kérdésekhez. Közegészségügyi pedagógium fölállítását kivánja s fokozottabb küzdelmet sürget az alkohol ellen. Köznépünket erkölcsileg is, fizikailag kezdi tönkretenni az alkohol. Az egyetlen segítőeszköz itt a korcsmáknak vasárnapon és ünnepnapokon való zárvatartása. (Helyeslés a baloldalon.) Az ülés két óra előtt fejeződött be. A holnapi ülésen folytatja a Ház a belügyi költségvetés általános vitáját. Gabonakereskedők sérelme. — Küldöttség a Máu. üzletuezetöségánél. — (Saját tudósítónktól.) Sérelem érte utóbb a szegedi gabonakereskedőket. A Máv. igazgatósága ugyanis ujabban egy rendeletet bocsátott Iki, amely alapjában veszélyezteti a szegedi gabonakereskedelem létérdekeit. E rendelet életbe lépte előtt a gabonakereskedők által az Országos Raktárházaknak az államvasutak vonalain szállított gabona-küldeményeit díjtalanul továbbították s igy a raktárházakban a kereskedőknek alkalmuk volt küldeményeiket a szegedi állomáson kirakatni, avagy továbbítani, szóval az áruik fölött tetszésük szerint rendelkezni. Ezt a kereskedőkre előnyös szokást változtatta meg az államvasutak igazgatóságának az a rendelete, melyben kimondja, hogy az Országos Raktárházaknak küldött gabonaküldemények szállításáért is métermázsánként tizenhat fillér szállítási dij fizetendő. Ez az aránylag magas díjszabás annyira megdrágította az áru kezelését, hogy a helyi gabonaforgalmat egyszerűen lehetetlenné tette és valósággal fenyegető válságként sulyosodott a gabonakereskedő osztályra. Az üzletük gyakorlásában gátolt szegedi gabonakereskedők ezen az abuzuson kívántak segíteni, mikor értekezletre gyűltek öszsze a Lloyd helyiségeiben. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy küldöttségileg jelennek meg az államvasutak szegedi üzletvezetőségénél és kérni fogják ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetését. Egyben azt iis elhatározták, Ihogy élve az alkalommal a nagy üzleti zavarokat okozó vaggonhiány lehetőség szerint való megszüntetését is kérik. Ma délelőtt jelent meg a szegedi üzletvezetőségen a gabonakereskedők küldöttsége Weiner Miksa kamarai másodelnök vezetésével. Felszeghy Ferenc üzletvezető igen szivesen fogadta a küldöttséget és készséggel igérte meg a panaszolt kérdésnek az érdekeltek *javára való megoldását. Felszeghy üzletvezető azonnal megbizta Bodó felügyelőt az ügy fölterjesztésével, Bihary felügyelőt pedig azzal, hogy az ügyet a szegedi pályafőnökséggel együtt a helyszínen tanulmányozza és véleményét haladéktalanul terjeszsze föl. Bihary felügyelő móg a délután folyamán eleget tett megbízatásának és mint értesülünk, jelentése alapján Felszeghy Ferenc üzletvezető — némi csekély módosulással — a régi rendszert újra életbe léptette. Sürgősen építsék fel az uj közkórházat I — A düledező épület. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország legutóbbi számában megírta a szegedi közkórház botrányos állapotát. A sebészeti kórterem alatti fürdő-helyiségben nagy robajjal bedőlt a menyezet, a vakolat hullik, a falak nedvesek. Ezen már nem segíthet bizottságjárás. Szqged legsürgősebb föladata uj kórház épitése. Szégyene a közegészségügynek, hogy abba a halálfészekbe betegeket hurcolhatnak. A tudományegyetemtől elesett Szeged, az egyetemmel kapcsolatban tervezett ötszázágyas uj kórház fölépítése azonban ettől függetlenül nem tűrhet halasztást. Lázár György dr polgármester nyilatkozott az ügyben. Erősen fáradozik az uj kórház fölépítésén. Annál föltünőbb, hogy a tanács egyik tagja általában fölöslegesnek találta a kórházat. Szerinte „a betegeket ápolják otthon". Fölösleges a kórházra való minden kiadás. Ilyen — hogy is mondjuk csak — naiv beszéddel fölösleges foglalkozni. Nem hagyható azonban szó nélkül, hogy akik Szeged fejlődésének megalapozására és irányítására hivatottak, azok ajkáról röppen el ilyen abszurdum. Milyen állapot következnék be, ha például az egyetemet elhagyott orvosokat kórház hiányában rászabadítanák a közönségre? Különben is ugy az orvosnövendékek, mint a fiatal orvosok a kórházban tanulnak. A legtöbb operációnál, szerencsétlenségnél, balesetnél nélkülözhetetlen a kórház. De nem folytatjuk, fölösleges annak, aki még ezzel sincs tisztában. Az uj ötszázágyas kórház Korb Flóris műépítész terve szerint ágyankint négyezer koronába kerülne. Modern fölszerelésünek, a közegészségügy legmagasabb igényeit kielégítőnek tervezik az uj kórházat. Orvosi körökben erre mozgolódnak és azt mondják, hogy négyezer korona az sok, elég lenne kétezer korona ágyankint. Fölösleges és illetéktelen ez a közbeszólás. A garasoskodás már megboszulta magát a városi gőzfürdő építésénél, épen háromszor annyiba került, mint amennyinek tervezték. Az uj kórház kérdését átólcettig letárgyalták, félre a nekirugaszkodással. A régi kórház már használhatatlan, meg kell kezdeni az uj kórház építését. Mennyi lesz a tisztviselők drágaság! pótléka. Hivatalosan jelentik, hogy Lukács László pénzügyminiszter javaslatot terjeszt elő a tisztviselők drágasági pótlékáról. A hivatalos jelentés a tisztviselők körében nagy megelégedettséget szült. Igy legalább a fizetésük arányban lesz az emelkedő drágasággal. Lukács László javaslata nagy gonddal, szakértelemmel és körültekintéssel készült el. Három gyermekes állami tisztviselők fizetésük 30 százalékát kapják drágai