Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-23 / 269. szám

4 (> ELMAG Y A FORSZ AG 1911 november 23 renc barátjának. A sürgöny szerdán délelőtt érkezett Szegedre. Ez volt a sürgöny: Este 8-kor érkezem Szegedre. Várjál L. Solti meg is érkezett, de előbb, mint 8 óra. Elvégre az mindegy, 'hogy mikor érkezett, elég az hozzá, hogy megvan az eltűnt fiu. Az amerikai párbaj is való volt, de az ellenfele nevét Solti László nem akarja elárulni. Solti kalandos utazásáról alkalomadtán részletesen fogunk beszámolni. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Nov. 23, csütörtök: Ártatlan Zsuzsi, páratlan '/3. Nov. 24, péntek: Az ezred apja, páros 2/sNov. 25, szombat: A papa. (Bemutató), páratlan ®/s. Nov. 26, vasárnap d. u: Eszemadta, vasárnap este: A papa, páros 3. * Botrány a szegedi színházban. A folytonos elnézések következtében ma olyan vakmerőségre bátorkodott a szegedi színház vezetősége, amely az utóbbi évek történetében páratlanul áll. A Tatárjárás előadásán az első felvonás után harmincötperces szünet sitott végig a nézőtéren. A közönség előbb vitatkozott, azután ugy szórakozott, hogy tapsolt, a végin dühében tapsolt, és a miikor legvégül a vasfüggöny elkezdett fölfelé gördülni, a színház ellentüntető tapsviharban tört ki. Olyan esemény ez, amely önmagában is föl jegyzésre méltó és a legszigorúbb elitélést érdemli azért, mert Szegeden dühöngeni kezd eg yőrült divat: a felvonásoknál hosszabb felvonásközök. Ma este például az első és a második felvonás között harmincöt perc szünet volt, mig a második felvonás harminc percig tartott. Nagyon tanácsos lesz, ha abbahagyják a kuliszák között azt a kisded játékot, amely az idegekre megy és az elnézéssel, a türelemmel él viszsza, mert különben könnyedén a mainál is nagyobb botrányok szinhelye lelhet a szegedi színház. * A Nemzeti Színház művészei — mozi filmeken. Egy élelmes budapesti mozi-tulajdonos arra 'kérte a vallás- és közoktatásüwj minisztert, hogy engedje meg a Nemzeti Színház művészeinek, hogy mozi filmek fölvétele céljából játszhassanak. Ebben a kérdésben Molnár Viktor a vallás- és közoktatásügvi minisztérium kiváló államtitkárja a következő felvilágositást adta: — A minisztériumot csakugyan megkeresték üyen irányban és a mi engem illet, én feltétlenül a mellett vagyok, hogy a Nemzeti Színház tagjai az engedelmet megkapják. A terv jó, életrevaló és ha Párisban a Comédie tagjai játszhatnak Pathénak, nevetséges volna arról beszélni, hogy a mi művészeink méltóságán alul való a mozi számára fellépni. Bizony nagyon is kívánatos volna, ha a magyar filmek vetélkedni tudnának a francia, olasz, dán és amerikaiakkal. De ha a külföldön nem is lesz a versenytársuk, legalább itthon felvetheti velük a versenyt. Sőt, ki tudja: az iróink kitűnőek, a művészeink jelesek, — talán sikerül majd a magyar filmeknek külföldön utat hóditaniok. Ugy hiszem, a minisztérium nem fog a terv megvalósítása elé akadályt gördíteni. * Apja fia. (Családi komédia négy félvonásban, irta Hevesi Sándor. Szerdán este mutatta be a Magyar Színház.) Hevesi Sándor ezzel a darabjával bebizonyította, hogy a legkomolyabb és legértékesebb magyar talentumok egyike. Elmélyedő tudós, ötletes, kulturált színpadi rendező, finom, érzelmes muzsikus, kitűnő fordító és most kisül róla, hogy darabot is tud írni. Öt szemlélve, az embernek elmélkednie kell azon, vájjon a talentum nem olyan szerencsés ajándéka-e a természetnek, mely a kiválasztottat minden téren magasabbrendii művészet produkálására képesiti, hogy aztán a véletlen döntse el, milyen irányban haladjon a legkitartóbb erővel? Bizonyos az, hogy a „családi komédia", mely ma a kulisszák világában játszódott le előttünk, a legérdekesebb és legjobb izlésü magyar darabok egyike. A folyton a színpaddal és színpadi hatásokkal foglalkozó és ezeket a problémákat felismerő színházi ember biztos fölénye ez esetben megvédi az írót minden formai eltévelyedéstől, dialógusai csillogók és könynyen röppenők, magyarsága egyszerű, tömör, keresetlen. És Hevesi Sándor irói ereje kitart csorbítatlanul mind a négy felvonásban. Sehol egyetlen az elgyengülés ütötte rés, vagy művészietlen ellankadás; az iró betartja darabjával szemben a disztinkciót mindvégig, alig történik meg egyszer, hogy lesüpped a magaslatról, ahonnan ügyes kézzel, el nem érzékenyülő szemmel fűzi a cselekmény szálait. Mondani valója, a szituációk, melyek elé a nézőt állítja, pedig érdekesek és merészek. Hevesi filozofikus elméje bontakozik ki bennük leginkább, de hangulatának és érzésének melegsége, finom érzékenysége is. Emberei újszerűek, szinte irói szemmel meglátottak, egyéniek s mindvégig, még gyöngéik és gyarlóságaik bevallása közepette is, lekötik a néző figyelmét és rokonszenvét. A darab a vér „szavának" erejével foglalkozik. Tulajdonképen két problémája van. Az egyik: hogy miután egy hosszú darab életet éltek át egymás nélkül, ha aztán mégis összekerülnek, szivükben egymásra találnak apa és fiu. A másik: hogy melyik az igazi apa, az, aki élethez segiti az uj embert, vagy az, aki felneveli, gondos szeretettel melengeti, támogatja, amig az kibontja megerősödött szárnyait. Hevesi megadja saját kérdéseire a választ, hogy aztán az ügyes irodalmi salto inortaleval újra meg újra megkerülje azt, amit újra meg újra állított. Tizféleképen érvel, hogy aztán tizféleképen megdöntse önmagát. Itt letagadhatatlan Shaw abszolút hatása a magyar iróra. Az angol harcos moralista, kinek kiváló magyar fordítója Hevesi, inspirálta az uj színpadi mü önmagával polemizáló érdekes merészségeit, fanyarul humoros epizódjait. „Az apja fia" előadása a Magyar Színház legjobb produkciójának egyike. A .közönség tetszéssel fogadta Hevesi darabját s a színészek játékát. * Tatárjárás. A Tatárjárás-1 játszották ma este a színházban annyi sivárság közepette, mintha tatárjárás pusztított volna végig a honi színművészet hires papjai között. Elnyűtt, sivár és unalmas volt az előadás, amelyet kevés taps élénkített és jutalmazott. Antal Erzsi a bárónő szerepében nem keltett illúziót, eddig mindig stílusosabb, előkelőbb volt a megjelenése, mint ma, amikor bárónőt játszott. Finoman énekelt és csak igy tudta feledtetni hangjának fogyatékosságát. Déri Rózsi túlsókat dolgozott, nagyon kifelé játszott. Ezt a kedves huszárönkéntes kölyköt több közvetlenséggel és egyszerűséggel kellett volna megjátszania. Olyannal, aminő csinos volt erénye, meg hogy snájdig tudott lenni és bizonyára hódított nők és férfiak között. Oláh Gyula minden bizonynyal kiváló énekés bonvivánt lesz — öt év múlva. Rokonszenves, jó külsejével, néha felcsillanó egyszerű játékával ma is hatott, alsó hangjai rettenetesek voltak. Ismét kitűnő volt a mindig zseniális Solymossy és tetszett az ezredes Heltai. A huszártisztek szégyenletes uniformisban díszelegtek és volt egy ezredorvos, akinél Zenta rendezett tanácsú városnak polgármesteri huszárja is csinosabb. * Kavarodás az „Élő halott" körül. Tolstoj posthumus színmüve, „Az élő halott", amelyet most egymásután mutatnak be a színházak, ugy látszik agnoszkálásra szorul. Soloviev orosz iró nyilatkozott most a moszkvai lapokban, hogy „Az élő halottak"-at ő irta s tizenhárom év előtt Tolstoj nak adta kéziratát bírálat végett. A kézirat Tolstojnál maradt, őt ujabb tervek foglalták el s nem törődött a kézirattal, melyet a hagyaték rendezésekor tévesen a nagy mester müvének tulajdonítottak. Soloviev természetesen kártérítést követel. Alig ült el a szenzáció, melyet Soloviev nyilatkozata keltett, mikor egy levél jelent meg az orosz lapokban, amely Soloviev nyilatkozatára vonatkozott. Tolstoj nak egy tiz év előtti levelét közölték, amelyben Gnaeditsch irónak „Az élő halottak"-ról ir. Ebben Tolstoj elmondja, hogy van egy ilyen cimü színdarabról vázlata, de a terv kiviteléhez már sem kedvet, sem erőt nem érez. Most már Solovieven a sor felelni. Harmadszor is megszökött a Csiilagbörtön szökevénye. — Egri János bravúrja. — (Saját tudósítónktól.) Megint megszökött Egri János a bácskai Vitális. A rablóromantika (hősei, kikről regényeket irtak, megfordulhatnak sírjaikban és csodálkozva nézhetik uj kollegájukat. Egri János különb legény, mint Rózsa Sándor, mint Vitális Imre, mert ő a modern rendőrség, csendőrség, 'hírszolgálat telefon idejében szökött meg háromszor az igazságszolgáltatás kezei közül. A legnagyobb alakja a betyár romantikának ez az Egri János. Valóságos mesebeli hérosz. November 10-én Egri Jánost, a hírhedt, veszedelmes bácskai haramiát, aki először a topolyai járásbíróság fogházából, másodszor pedig a Csillagbörtönből megszökött, elfogták és a rumai járásbíróság fogházába vitték. Egri János megtartotta, amit elfogatásakor mondott és harmadszor is megszökött. Egri Jánost november 10-ikén, pénteken délben tartóztatták le a csendőrök. A topolyai főszolgabíró előtte való napon névtelen levelet kapott, hogy Egri János a szerémségi Glenika községben rejtőzik. A főszolgabíró átadta a levelet a topolyai csendőröknek, akik erre táviratilag közölték a haramia személyleirását a glenikai csendőrséggel és megkeresték, hogy addig is, amig az ő részükről ketten, akik jól ismerik a rablót, oda nem érkeznek, a legnagyobb titokban, nehogy megsejthessen valamit, nyomozzanak utána. A topolyai csendőrök pénteken délután érkeztek meg Glenikára. Ott a csendőrségen megtudták, hogy az az ember, akit ők valószínűleg keresnek, a feleségével együtt Csuszár Mihály napszámos házában lakik. A csendőrök el is fogták Egri Jánost. A csendőrök jóerősen megláncolták a hurökrakerült rablót és bevitték a rumai járásbíróság fogházába, ahonnan a Csillagbörtönbe akarták továbbítani. Egri János a fogházban nagyon csendesen és nyugodtan viselkedett. Egy-kettőre kedvence lett a fogházőrnek és ez neki sokkal több kedvezményt tett, mint akárki másnak. Egri János pompásan fölhasználta a fogházőr jóindulatát. Az újvidéki ügyészség, amely hétfőn reggelre várta a haramia megérkeztét, amikor az a délután folyamán se jött meg, aznap este táviratilag megkérdezte a rumai járásbíróságot, hogy mi van a haramiával, miért nem hozzák már. A rumai járásbíróság ekszpressz válasza végre megérkezett. Szürkén, közönyösen az volt ebben elmondva, hogy Egrit azért nem kisérhetik az újvidéki ügyészség fogházába, mert megszökött. A rumai járásbíróság vezetője arra a kérdésre, hogy szökött meg a haramia, horvát nyelven — magyarul nem tud — a következőket mondotta: — Egri János vasárnap délután két órakor szökött meg. A szökésnek egyetlen szemtanuja volt, a fogházőr, ugyanazon ember, akinek könnyelműsége és gondatlansága folytán ez sikerült. Ebéd után a fogházőr kiengedte a rabot a nyitott udvarra, hogy sétáljon. Ő maga pedig leült az udvar egyik sarkára és pipált. A rabló mindössze háromszornégyszer ment föl s alá, majd hirtelen futásnak eredt, keresztül szaladt az udvaron, a nyitott kapun át kimenekült az utcára és eltűnt. A fogházőr utána rohant, föllármázta az egész falut. Valóságos embervadászat indult meg. A haramiának azonban semmi nyomát sem találtuk.