Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-11 / 259. szám

10 DELMAGYARORSZAO 1911 november 11 NYILTTÉR. E rovatban kőzlöttekért nem vállal felelősséget sem & szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közön­séggel, hogy az Ungár—Mayer-palotában a Cmm - kávéházat A nagyérdemű közönség szives támoga­tását és pártfogását kéri tisztelettel Hádá? István a Corso-kávéház tulajdonosa. 2322 £ berlini fogtechnikán i^tkia^klJ.'iS**^ ég fogklinikán képesítve Fogmüterine Kossuth L.-sugárut^L Készít mindentéle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranybau.C Ailami és közigazgatási hivatalnokok­nak részletfizetésre is. tármii éle javítás 6 ára alatt élként. ffiui wmm ffiiiöii jl-l TISZA LAJOS-KÖRÜT 57. SZÁM. ===== TELEFON 10—67. ===== Rendez kereskedői fizetésképtelen­ségeket és fizetési halasztásokat. Eljár vendéglői és kávéházi üzle­tek adás-vételénél ós azokat finan­cirozza. — Óvadékokat ad főpin­córeknek és vállalkozóknak. — Leszámítol Könyvköveíeléseket Financiroz ipari vállalatokat és elvállalja azok künnlevö követe­léseinek behajtását 1091 W £ CB COS mindnyájunknak MII • 11 'iiiiOTmEMifimi^amaBmanE^^^ el kell menni! 2182 SCaiisiár Vilmos fűszer és csemege üzletébe Feketesas-u., uj Wagner-pal. Beszélőgép vásárlók figyelmébe! Sándor géprak­táros egy gyönyörű újdon­ságot hozott városunkba, ugyanis egyik nagy gyárral egy olyan beszélőgépet ké­sziitetett, amelyen a tűs gép lemezei épen ugy használ­hatók, mint a tünélkülioké. A készüléket meglepő 6zép játékáért és olcsóságáéit ajánljuk a t. vásárlók figyel­mébe Vételára csekély, tavi részié' kicsi. Ugyanott a valódi uj Singer és kariMha'ós varrógépek csekély részletfizetésre lesznek áru­sítva. A beszélőgép egyedüli el­árusitásakizárólag cégemnél. Szántó Sándor elsórendü varrógép és kerékpár áru­raKtára, Szeged Tis^a Laios-Kdrut 38 ezali&gárusokkai szemben a Püspök-tér átellenében. REGÉNY. A vihar. — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta M, Arsybasew. 56 Ugyanakkor az ilyen esetekben szokásos egyszerű beszélgetés indult meg közöttük. — Nos, mi van? — kérdezte Sarnitzki és félrevonta gummiszerü ajkait. — Hogyan . . . liisz' minden elveszett, — felelt Lawrenko szomorúan. — Ez várható volt. — És a mi embereink hogy vannak? — kérdezte aztán Sarnitzki, aki a „mi" szót csak nehezen birta ajkaira venni. — A miénk? — kérdezte Lawrenko és az arcába nézett. Csaknem mind elpusztultak. — Mit mond? — kiáltotta Sarnitzki elsá­padva és valami különös érzése támadt. — Igen! Tetmaiert a kikötő barrikádjain megölték, a páncélost elfoglalták, majdnem mind halottak. Batmanowot agyonlőtték . . . és Sliwint — Lawrenko ajkai gyöngén meg­vonaglottak — szintén. — Ab ... és Kontsajew? — Kontsajew . . . elesett a kikötőben . . . Sokáig védték magukat. — Ab, szólalt meg Sarnitzki hirtelen és elakadt. Lawrenko egy pillanatra az arcába nézett és hirtelen undor kifejezése torzította el voná­sait. Egy percig ugy látszott, arcába akar köpni Sarnitzkinek, de ehelyett — ami még rettenetesebb volt — előrelépett, egyenesen feléje tartott és amikor Sarnitzki hirtelen begörnyedve tért ki az útjából, tovább ment ugyanazon vonalban és igy mintegy rajta ke­resztül — s elhagyta a szobát. Az ajtó bezárult és Sarnitzki egyedül volt. Egy percig mozdulatlanul állt és ajkai határozatlanul és görcsösen rángatództak; aztán kezeit dörzsölgette, mintha hidege vol­na és apró léptekkel fel-alá járt a szobában. Hirtelen szédülést érzett. Elgyöngültsége hatalmában súlyosan ereszkedett a pamlagra, fejét a hideg bőrvánkosra vetette és lecsukott szemekkel, mozdulatlanul fekve maradt. Csöndes és liüvös volt a szobában, mint a pincék alján. A folyosón valaki papucsban vánszorgott el és távolabb, valahol lent egy ajtó csikordult. Az utcáról tompa hangok ha­toltak be. Különös volt, hogy először nem arra gon­dolt, ami itt történt. Hatalmas testében vala­hol ott zsibbadt mindent áható fáradtságá­nak és testi .fájdalmának érzése. Fehér köd és változatlan fájdalmas lankadtság szállt testéből agyához. — Beteg vagyok — állapította meg. És most eszébe jutott, mikor éjszaka nyug­talanságában meleg ágyából az ablakhoz fu­tott, kihajolt és akkor nedves, liideg levegő járta át. — Igen, beteg vagyok ... Valószínűleg tí­fusz ... Aztán a lialál... — gondolta kezdet­ben. — Miért a halál? Lehetetlen, ez ostoba gon­dolat volt . . . Miért jönne? Lehetetlen, egész lehetetlen — kiáltotta vadon bensőjének hangja és emellett szemei lezárva maradtak és mozdulatlan feküdt. — Miért épen a lialál? Ostobaság... — nevetett fel gondolata. — Nem fogok meg­halni; élni fogok és még sokáig látni a na­pot és a szép asszonyokat . . . Minden elmú­lik, végtelen, uj örömök és élvezetek állanak még előttem, megint ugy fogom érzeni, mint annakelőtte. — Nem, nem leszek ugyanaz, — felelt egy másik gondolata. — Sarnitzki, az, aki kevélyen nézett le mindenkit, aki hitt ma­gában és büszkesége jogosságában, nem tér vissza soha... Arra gondolt, mikor kocsonyaszerü tő megnek érezte a testét és az izzadságos ke­zekre, melyek oly szolgaiasan szorongatták Lawrenko jobbját és Lawrenkora és a tekin­tetére. — Ugy ment el, mintha a szemében nem is léteznék... És igaza volt, én tényleg nem voltam itt... De most mit kezdjek?... Érezte: talán még sokáig fog élni, asz­szonyt ölelni, nevetni, enni, inni, barátkoz­ni, azokat, akik talán mindent tudnak róla, kikerülni és végül meghalni. Talán pedig nem ismer majd többé asz­szonyt, átengedi őket másoknak, elveszti kedvét az evés-ivástól, elgymngül, ellustul és ma-holnap meghal. — Mi ez velem? — kérdezte hangosan, ós remegett az egész teste. De nem nyitotta fel szemeit és lezárt pil­lái alól kövér, nagy könnyek folytak le az arcára. Félénken nézett maga körül, mintha sirni sem volna bátorsága s mohón búzta ki zsebkendőjét. Undort és szomorúságot érzett a szivében és mind nagyobb émelygés fojtogatta a tor­kát. Nem tudta megkülönböztetni, testi vagy lelki betegség volt-e rosszullétének oka. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos 8 Délmagyarország hírlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- éB nyomda vállalat Szegeden. Korona-utca 15. (Bokor-palota. y •asz es üzletnek alkalmas s ar okhelyl s ég forgalmas helyen k Bővebbet a kiadóhivatalban. BASA ZOLTÁN HSeBETOa.A8ZTAL.OS SZEGED, ORGONA-UTCA 1. Elvállal minden e szakmába vágó munkát, úgymint: háló-, ebédlő-, ariszoba és szalort­:: berendezéseket. :: Tervekkel és költségvetés* = eel késsséggel sxolgál. aa | KözópIshoEsf Vili iii tanoncul fizetéssel azonnal felvétetnek I >Déímagyarorszáfl< » | könyvnyomdában O Délmagyarország apróhirdetései révén biztos siker érhetne!

Next

/
Thumbnails
Contents