Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)
1911-10-07 / 230. szám
1911 október 3 DÉLMAGYARORSZÁQ ö vészetét nagyobb varieté színpadokon mutatta be és mindenütt csodálatot keltett Az érdekes mutatványokra felhivjuk a közönség figyelmét. Mustafával van Ivici a 7 éves kis müvészfiu kinek produkciói szintén meglepőek. Saját fehérnemű készítés mm Angol Raglánok Habig kalapok ízléses nyakkendők 2118 Szende és Vadasnál. s Sült gesztenye. Meleg poézist kellene talán zengeni azon alkalommal, hogy tegnap, vagy tegnapelőtt megjelentek a Széchenyi-téren az első gesztenyesütő kályhák, a gesztenyenénikék és az idén először szólott a szegedi utca zenéjébe az oly jól ismert, vontatott kiáltás: — Friss meleg gesztenye tessék! Tessék ... Mondom, friss poézist illene ebből az esztendőnként visszatérő alkalomból irni most is, fölvonultatni azokat a képeket, amelyeket oly jól ismerünk, a telet, a tél apót, a gyufaárus leánykát, aki a hidegtől reszketve nézi a nagyúri ház ablakán át a boldog, karácsonyfa körül ülő gyerekeket, fölvonulva a sok, sok téli kép, köztük a gesztenyés anyóka is — de istenem, mit tegyen a krónikás, ha nálunk még csak ősz van, sár, lucsok, sárga őszi fény délutánonként, sárguló falevél és minden, minden, ami ősz és semmi, ami tél? Mit tegyen? Szegény meg van akadva a sors és Szeged kegyetlenségével, hogy kizavarták a hangulatból, hogy megbontották azt az egy séges képet, amely alakult lelkében, amikor az első gesztenyesütőt a Széchenyi-tér zajában meglátta. A hó, a hó! — ujjongott első pillanatban. A tél! Sietve vett öt krajcárért sült gesztenyét, hogy még egészebb legyen az illúziója — de az utcán az emberek még nem mindnyájan viseltek felöltőt, a nők arca nem volt még oly üdén télies, mint december havában, még nem volt rajtuk prém, még nem csikorgott a hó: s az illúzió mielőtt a világra jöhetett volna, meghalt. Megölte Szeged, ez a sietve élő város. Mi télen tavaszt játszunk és ki fogjuk télikabátjainkat gombolni, hogy a szél befújjon mellényünk és három Jágeringiink alá, tavaszszal fehér és kanári sárga cipőkben nyarat játszunk, nyáron nem játszuk semmit, mert nem vagyunk pestiek és végül — végül őszszel megjelennek a tél sült gesztenyéi, három hónappal előbb a kelletténél. Istenem, én már ugy megszoktam, hogy ideálom illatos muffjából egyem a havas utcán a magam sültgesztenyéjét, hogy az imént emiitett öt krajcár árát kedvetlenül dobtam el s keserű szájjizzel arra gondoltam, hogy megint, megint optimista voltam s felültem egy gesztenyés asszonynak s mindjárt télre, téli álmokra, téli poézisre gondoltam. Az ősz megint becsapott e nagyon is előre küldött futárával a télnek. Mert hiszen voltakép nem is a sült gesztenye fontos a télben — ugyebár? — hanem maga a tél, a hamvas, friss arcú prémesnők, a hidegtől remegő gyufaárus leánykák, a falu jegén csúszkáló kipirult arcú fiuk, — és mi s van még? — igen, a téli, a téli gesztenye: szóval a tél, a maga minden jelzőjével, egész illúziójával. Vagy talán ez se olyan fontos. KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. — Üres padok, gyors tárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) Huszonegy bizottsági tag jelenlétében, nagyon kis érdeklődés mellett folytatták pénteken a közgyűlést. Letárgyalták vagy harminc pontját a tárgvsorozatnak, de azért még ma sem ért véget a tanácskozás. Hétfőn folytatják a közgyűlést, szó van róla, hogy sor kerül a szinházi helyjárak ügyére is, póttárgyként is behoznak több fontosabb kérdést és igy kilátás van arra, hogy a szeptemberi közgyűlés vége és az októberi közgyűlés kezdete között nagyon rövid időköz lesz. Pénteken tárgyalták a gépgyár ellen megindított vizsgálat eredményéről szóló jelentést is. Ennek kapcsán bizottsági tagsága óta először fölszólalt Engel Lajos is, aki előfizetési fölhivást mondott el a Szegedi Napló mellett és szerényen fölajánlotta szolgálatait a gázgyárnak. Végeredményben elfogadták Wimmer Fülöpnek azt az indítványát, hogy a gázgyár megváltása érdekében meg kell inditani a tárgyalásokat. A közgyűlés lefolyásáról egyébként ez a tudósításunk számol be: . Elnök: Lázár György dr. polgármester. Jegyzők: Tasehler Endre főjegyző, Rack Lipót és Bárdoss Béla aljegyzők. Felolvassák a mult ülés jegyzőkönyvét, amelyhez Wimmer Fülöp szólt hozzá. Kéri annak a konstatálását, hogy a tegnapi közgyűlésen nemcsak felfolyamodásának adott helyet a közgyűlés, hanem indítványát is elfogadta. Elnök megállapítja, hogy ez világosan benne van a jegyzőkönyvben. (Az államsegély és a dijnokok) Balogh Károly tanácsos előadja, hogy a 75.000 korona államsegélyt egyenlő arányban osztották föl a tisztviselők között. A közgyűlés ezt tudomásul veszi, úgyszintén hozzájárul ahoz is, hogy 30.000 K-nát osztottak ki azok a tisztviselők között, akik nem részesültek az államsegélyben. Kovács Ernő és társai, továbbá Pető Sándor és társai arra kérik a közgyűlést, hogy a dijnokoknak és a havidijasoknak is adjanak az államsegély helyett egy havi fizetésüknek megfelelő drágasági pótlékot. A tanács nevében Balogh Károly nem javasolja a kérelem teljesítését és elvetni kéri Wim mer Fülöpnek azt az indítványát, amelyben az a dijnokoknak és a havidíjasoknak jutalom megszavazását kéri. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy az előadó beszédéből a legfontosabb reá kimaradt. Ö azt javasolta, liogy csak azoknak a napidijasoknak adjanak jutalmat, akik egy év óta vannak a város szolgálatában. Kéri a közgyűlést fogadják el az indítványát. Balogh Károly előadja, liogy tavaly már hoztak hasonló határozatot. Az idegilenes alkalmazottaknak, akiknek kilátásuk van előmenetelre, fölösleges segélyt adni. Kéri az inditvány elvetését. Ezután ugy döntött a közgyűlés, liogy tizenkét szavazattal kilenc ellen Wimmer Fülöp indítványát fogadta el és azoknak a havidíjasoknak és napidijasoknak, akiknek fizetésük van és legalább egy év óta vannak a város szolgálatában egy havi fizetésüket szavazta meg pótlék gyanánt. (Elbocsátják az utkaparókaf.) Balogli Károly tanácsos előadja, hogy az utkaparók drágasági pótlékot kértek a tanácstól. A tanács a kérést megtagadta, azonban ezt a határozatot megfölebbezték az utkaparók. A tanács javasolja a felebbezés elutasítását, egyben azt is indítványozza, hogy az utkaparók állását szüntessék meg, mert arra szükség nincs. Az utkaparók két év alatt négyszer jöttek fizetésemelésért. Túlzásba vinni a dolgot nem lehet. Utkaparókra akkor van csak szükség, ha munka van. A tanács, ha szükséges, vesz majd föl utkaparókat. Kéri a javaslat elfogadását. Wimmer Fülöp nem tartja helyesnek, hogy épen télviz idején bocsájtja el ezeket a szegény embereket. Hozzájárul a tanács előterjesztéséhez, de azt kivánja, hogy márciusnál előbb ne bocsássák el az utkaparókat. Tóth Imre dr. kéri a tanács javaslatának elvetését. Balogh Károly és Wimmer Fülöp felszólalása után a kögyülés többsége a tanács javaslatát Wimmer Fülöp módositásával elfogadta. Több apróbb kérdés tárgyalása után került szóba (a gázgyár kérdése.) Balogh Károly előadja, hogy Pillick Kálmán indítványára a lapokban megjelent cikkek folytán a közgyűlés elrendelte a légszeszgyár ellen a vizsgálatot. A bizottság megtartotta a vizsgálatot, minden panaszt megvizsgált és a vizsgálat azzal az eredménynyel járt, bogy az árammérőket, órákat hitelesítetteknek találták, a próbamérések pedig azt igazolták, hogy az órák jók. Két konkrét esetnél történt kiigazitás. Elmondja, hogy a Délmagyarország számlája tévesen volt kiállitva. Perjéssy László iparkamarai titkárnál összetévesztették a világitási és ipari célokra szolgáló gáz árát. Hiba, szerződésszegés nem történt. Wimmer Fülöp ezzel az ügygyei kapcsolatban azt indítványozta, liogy a tanács lépjen érintkezésbe a gyárral a megváltásra vonatkozólag. Dittrói Nándor pedig azt javasolta, hogy egy kiskönyvet adjanak ki, amelyben a közönséget tájékoztatják az eljárásról. A tanács javasolja, liogy a két indítványt fogadják el és jelentését fogadják el. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy azok a támadások, amelyek itt elhangzottak, nem voltak fölöslegesek, Kifogásuk volt az intézet modora ellen, amely meg is változott. Most aktuális a gyár megváltásának kérdése, mert az igazgatók folyton panaszkodnak, hogy a gyár deficittel dolgozik. Minél előbb meg kell váltani a légszeszgyárat. Szmollény Nándor azt kifogásolja, hogy a légszeszgyári bizottság még a mai napig sem ült össze és nem is vizsgálta meg a panaszokat. Nem látja azt, hogy a város érdekei a gázgyárral szemben meg volnának védve. Hajlandó akárhány olyan fogyasztót megnevezni, akik röstelkedtek panaszra menni. A fővezetéki csövek rosszul vannak fektetve. Dittrói Nándor dr. és Perjéssy László felszólalásai után Engel Lajos emelkedett szólásra. Elmondja, hogy ő is támadta lapjában a gázgyárat, sőt szakértőket is hozatott le Budapestről. Nagyon hangsúlyozta, hogy kétszáz koronát fizetett a szakértőknek, akik azonban nem találtak semmi hibát. Ö sem fizette meg a dijat, de nála nem kapcsolták ki az órát, még pedig azért, mert őt jónak találták az összegre. Bach Jenő megnyugtatja a közönséget, liogy a gázóra nem mutat többet, mint amenynyi gáz fogyott el. A közgyűlés tudomásul vette a vizsgálat eredményét és az indítványokat elfogadta. (Folytatása: hétfőn.) Ezután gyors tempóban intéztek el egy csomó kérdést. Scultéty László főkönyvelőnek ötszáz korona jutalmat szavaztak meg, Machold Miksa dr kerületi orvost nyugdíjazták, majd este hat órakor elnök a közgyűlés folytatását hétfőre halasztotta. nagy választékban csakis ischer Testvéreknél talál. 3107 ^r- Ékszer- és órajavitó műhely, fsg