Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-05 / 228. szám

1911 október 3 DÉLMAGYARORSZÁG 9 Jegyzőnek beszélnie? Igen, — az ő előszobájá­nak a hossza nem több öt lépésnél, széles négynél. Nem szabad azonban elfelednünk, bogy addig is bosszú ut van, mig az ember az elő­szobáig eljut. Mindenekelőtt egy néhány évi tapasztalat. S ha az ember sokáig jár előszo­bázni, végre kezdi sejteni, hogy az előszoba nem liid és nem is lehet rajta sehova eljutni. Hanem inkább mélységes sáncárok, amely arra való, hogy az ostromló seregeket elve­zesse a hivatalszoba vára alól. Hiába, odabent értékes dolgokat őriznek — több száz koroná­val dotált állásokat, szükség van minden for­télyra a kérvényezők hadával szemben. S az ember lassan megsejti azokat a tit­kos ösvényeket, amelyek a hivatalnok-szobák­ból ki- és odavezetnek. Ha a titkos ösvények sejtelme még nem elég — és ember legyen az, aki ebből mindjárt arra is rájön, bogy a titkos ösvényt kell hát megkeresni. S oda hogy jut el az ember? Hogy jut el az ember? Szálakat keres — •embereket, akik már előre jutottak és ha ere­detileg egyenes uton akart bejutni a hivatal­nokhoz, akkor most oldalra került. S ha ere­detileg mindjárt magával azzal akart beszél­ni, akitől ügyének elintézése függ, akkor most hajlandó időt áldozni arra is, bogy egy olyan hivatalnoknak a várát bevegye, akitől a főhivatalnok oldalajtajának őrizete függ. S Igy torkollik be minden igyekvés a protek­ciókba. Igy próbálja meg az ember megte­remteni a protekcióknak azt a lajtorjáját, amelyen át végre bejut oda, ahova akar: oda, hogy derekas munkáért nyomorúságos fize­tést kapjon. S mi lesz akkor, ha az ember megteremti •ezt a kis összeget? Ha végre talál magának egy embert, aki hajlandó az oldalszobába és az oldalhivatalnokokhoz bevinni magával? És ha végre csakugyan egérutat tud venni a többi kérvényező elől, bogy utána ne ömöl­jenek az ajtó résén, mikor az oldalszobába besurran? Akkor benn áll a küszöb előtt, a hivatalnok idegen szemmel néz rá és egészen idegenül küldi el. A protektor nem jött meg, elfelejtett szólani; vagy szándékosan nem szólt és sietve sietett keresztül az oldalszobán, önzésből, inkább pedig az élet ösztönétől ker­getve, amely azt diktálja neki: minden segít­ség, amit másnak nyújtasz, magadnak tiszta veszteség. Kellemes szórakozást nyújt Kizárólag Két rémkép a szezon legnagyszerűbb mimódrá­— máját mntatja be a NEWYORK-nagykávéház uj műsora keretében. 1. Szent bernáthegyi kutya mint tolvaj, humor 2. Az amerikai erdőkerülő, Lord Tennyson regénye után 3. Jancsi névnapja, kacagtató K fi7kiVáfj atra ^ nadrágszoknya, humor 5 11U&IM vmiais a. Saer a kopaszság ellen, kom. 0. A két Cowboy testvérek, délamerikai érdek­feszítő dráma Pénteken uj műsor! -^ü Palkovits Andor, kávés. SZEGEDI KERESKEDELMI HMM R.-I. TISZA LAJOS-KÖRUT 57. SZÁM. TELEFON 10—67. Rendez kereskedői fizetésképtelen­ségeket és fizetési halasztásokat. __ ^ Eljár vendéglői ós kávéházi üzle­«oa cn ~~ -oi 1=1 J2 G— % CB GO S tek adás-vételénél és azokat finan- j cirozza. — Óvadékokat ad főpin- | céreknek és vállalkozóknak. — Leszámítol könyvköveteléseket Financiroz ipari vállalatokat és elvállalja azok künnleyő követe­léseinek behajtását. 1091 KÖZIGAZGATÁS A város közgyűlése. — Szeptemberi közgyűlés októberben. — (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi köz­gyűlést szerdán folytatták. Először jelenték­telenebb ügyek kerültek tárgyalásra, ame­lyek iránt nagyon kis érdeklődés nyilvánult meg. Tanyai dolgokat tárgyaltak és bár akadt egy-két felszólaló, azért a tanács ja­vaslata mindegyik kérdésnél határozottá emelkedett. Később nagyobb lett az érdek­lődés: a szinházi helyárak kérdése került szóba. A közgyűlésnek erről a részéről la­punk más helyén számolunk be. A szerdai közgyűlés elejéről ez a tudósítá­sunk: Elnök -.Lázár György dr polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Rack Lipót és Bárdoss Béla. Felolvassák a mult ülés jegyzőkönyvét, a melyet hozzászólás után hitelesítenek. A felsőtanyai gazdakör azt kérte a tanács­tól, hogy felsőtanyán ötven munkáslakást épitsenek. A tanács elutasította a kérést, mert szerinte munkáslakásokat csak a belte­rület közelében lehet létesiteni. A tanács ha­tározatát a kérvényezők megfölebbezték. A tanács a fölebbezés elutasítását javasolta. A közgyűlés ugy határozott. A Felsőtanyai Gazdakör széképület részére telket kért a tanácstól, amely a kérelmet el­utasította. Az elutasitó végzést megfölebbez­te a Gazdakör. A tanács javasolja, hogy a fölebbezés elutasításával hagyják jóvá a ta­nács határozatát. Becsey Károly dr kéri a tanács határoza­tának a megváltoztatását és annak a kimon­dását, hogy a város ad ingyen telket a gaz­dakör részére azzal a kikötéssel azonban, hogy a kör köteles két év alatt fölépiteni a székházat. Fajka Lajos dr, Bokor Pál és Becsey Ká­roly dr felszólalásai után a közgyűlés több­sége a tanács javaslatát fogadta el. Több jelentéktelen kérdés elintézése után a szinházi lielyárak kérdése került a napi­rendre. KÖZGAZDASÁG (—) Villamos Arad-ésTemcsmegyehozott. Arad- és Temesmegye között már eddig is volt közvetlen vasúti összeköttetés az arad— temesvári vonal révén. Most egy ujabb ösz­szeköttetést tervez a két megye tőkéseiből összekerült pénzcsoport, amely Ujarad és Temeshidegkut között óhajtana villamosvas­utat épittetni. Az előmunkálati engedélyt, hir szerint már meg is kapták az érdekeltek és most a részvénytársaság összehozásán fára­doznak. Ugy halljuk, hogy az alapitók egy fővárosi pénzintézetet is igyekeznek a terv­nek megnyerni. (—) A Szegedi Ármentesitő Társulat Kállay Zoltán v. b. t. t. főispán elnöklésével szerdán ülést tartott, amelyen elhatározták a társulat kettéválását. Az alsó részt a Kő­rös-Tisza Ármentesitő Társulathoz csatolják, a felső rész megmarad eddigi szervezetében, ami a városra tetemes teherkönnyebbülést jelent. Budapesti gabonatőzsde. A batáridőpiacon az átvevő szándékról ter­jesztett hirek folytán szilárd volt az üzlet. Egy órakor a következők voltak a záróárfo­lyamok: Buza áprilisra 12.21—12.22 Buza októberre 12.01—12.01 Rozs áprilisra —. .— Rozs októberre 10.27—10.28 Tengeri májusra 8.46— 8 47 Tengeri augusztusra —. .— Zab októberre 9.29— 9.30 A budapesti értéktőzsde. Október 4. Ma igen szivesen fogadták a bé­késebb politikai hirt eleintén igen szilárd és élénk volt az üzlet iránya, később nyugod­tabb mederben folyt az üzlet, mert a bécsi piacon az angol bank kamatemelésétől tar­tanak. A vezető értékek 1—2 koronával ja­vultak és nyugodtan zárultak. A helyi pia­con a rimamurányi részvényt favorizálták, azonkívül a közúti vasutrészvény, a városi vasutrészvény és a magyar bankrészvény a tegnapinál drágább áron kelt el. A készáru­piacon igen szilárdan folyt a vásár. A ma­gyar cukorrészvény 40—50 koronával, a gáz­izzófény részvény 10 koronával, a salgótar­jáni részvény 5—6 koronával, az általános kőszénrészvény 8 koronával, az agrárbank részvény 6 koronával emelkedett. A zárlat nyugodt volt. Kötöttek: Magyar hitel 834. 835.75 Osztrák hitel 640. 641.50 O. m. Allamv. 732.50—734.— Jelzálogbank 480.50—482. ­Leszámitolóbank 565.25—566.— Rimamurányi 682. 685.25 Közúti villamos 788.50—789.50 Városi villamos 406. 408.50 Hazai bank 305.50—306.— Magyar bank 715. 717.— Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kószán Újlaki Ganz vasöntö Magyar villám. Atlantika 893. 897.— 668. 670.— 807. 812 — 4085. !— 487. 489.— A déli tőzsde iránya igen szilárd volt, mert Berlinből szilárd jelentés érkezett és a pénzpiac megenyhülését biztosan várják kül­földön. A nemzetközi pénzpiac értékei 2—3 koronával emelkedtek és igen szilárdan zá­rult. A helyi piacon a rimamurányi és a köz­úti, valamint a városi 6—8 koronával drá­gult. A készpénzpiae szilárd. A járadékpiac csendes. A valuta és ércváltó gyöngült. A zárlat igen szilárd. Kötöttek: 715.50-717.­4125 Osztrák hitel 640. 642.60 Magyar bank Magyar hitei 834. 836.50 Keresk. bank Jelzálogbank 485. 485.50 Beorsini —. .— LefzSmitoióbank 568 50—568.— Aszfalt .— Rimamurányi 684. 685.75 Salgótarjáni —. .— Közúti villamos 789. 789.50 Ganz vasöntö —.— - .— Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényböl holnapra 5—6 kor., nyolc napra 12—14 kor., október végére 22—24 korona. REGÉNY. A vihar. — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta M, Arzybasew. 28 Fájt ez a gondolata és érzéstompitó hűvös­séget keltett benne. Mintha minden néma­ságba merülve, mintha az arcok elsápadná­nak, a napfényes szinek elhalványulnának, a lelke pedig egyedül és aggódásban remegve, mint egy megoldatlan, tragikus rejtély előtt. — Az első áldozat! — mondta Ettinger, kozelbajolva Kontsajewhez. — Mennyien lesznek estére? — Irtózatos — gondolta el Kontsajew. — De mit tehetünk? — felelte önmagának. Az ég kéken világlott a felbők fénylettek, a tenger elfödte a messzeség végtelenjét és át­látszó, sötétzöld hullámai szelíden futottak a partnak. Távol künt, a határtalan kék me­zőben, mozdulatlanul és rejtelmesen, mint a viharfelhő a derült égen, a páncélbaj ó csil­logott . . . A tömeg egyre jött és ment s mindig ujabb arcok kerültek elő. Hirtelen nyers, állati kiáltás hangzott. A vésztváró kíváncsiság egyre nőtt, terjedt. Kontsajew körülnézett. Tiz lépésnyire egy fehér köppeny tünt elő, melyből vörös katonaarc emelkedett ki. — Nézzétek, a policáj! — szólt egy mun­kás, akinek mészszel befreescsent, fehér arca volt. — Hát ez mit akar? — Az ördög mindenütt jelen van — felelte egy szük és haragos homlokú ember, szakadt, kék ingben. A rendőr álmosan és boszusan tekintett kö­rül; látszott, hogy nem érti, mi történik. Vörösesszőke bajusza kuszán ágaskodott fölfelé és szemei révetegen vizsgálták a tö­meget. — Mit bámulsz? — kiáltott rá valakire s a kardját lóbálta. Az ember, akin kék ing volt, ekkor kilépett a tömegből és apró, makacslépésekben a rend­őrhöz surrant. — Le a sapkával! . . . Nem látod, hogy halott fekszik itt? — szólt nyugodtan és ki­hívóan.

Next

/
Thumbnails
Contents