Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-24 / 244. szám

4 DELMAGYAUORSZAO 1911 október 24 dapesten, a kitűnő tenorista, a Szigfriedet ábrázoló Burrian vendégszereplésével). Az Opera heti műsora kétségkivül értékes zenei müveket tartalmaz, de kissé már régiek és párisi kritikával nézve a dolgot, különösen szerények: Carmen, Troubadour, Hoffmann meséi, Tosca és a többi. Az ország első dal­színházában a nemzeti elemet csak egy apró — egyébként eleven, mozgalmas és szines — balett képviseli, a „Magyar Táncegyveleg", amelyben az „Operaház" tánccsillagát, Pctllai kisasszony, erősen tapsolják. A prózai színházakban liárom darabnak volt nagy sikere a szezon megkezdése óta és mind a három francia. A Nemzeti Szinházban, melynek gárdáját jó hiréhez és régi tradícióihoz igazán mél­tónak találtam, a szezon első újdonságát igen nagy sikerrel adták. Ez M. Henri Lavedan bájos vigjátéka, a Cout de vice. A magyar közönség ezt a kitűnő darabot lelkes fogad­tatásban részesítette. Azt hiszem, liogy a Cout de vice a szezon egyik legnagyobb euró­pai sikere lesz Az egyik legelegánsabb szin­házban nemrégiben diadallal ünnepeltek egy nálunk elég gyakori, Magyarországban elég ritka művészi eseményt, a liires „Dame de cliez Maxim". Bevallom, nem volt meg a bá­torságom, liogy „magyaré" nyelven végig­hallgassam a Geores Feydeau darabját, de biztos forrásból tudom, boy ez az est ünnepi este volt. A „Lustspieltheater" első újdonsá­ga is francia darab volt: Louis Artúr „Les Midinettes"-je. A „Les Midinettes"-nek óriási sokere volt. Lenkey kisasszony roppant ro­konszenves és debutje kiváló volt. A borbélyok uj árszabálya. — Rendezték az árakat. — (Saját tudósítónktól.) A borbély- és fod­rász szakosztály szerdán délután látogatott ülést tartott Gottschall János elnöklésével. Az ülésnek egyetlen fontos tárgya az árszabály megállapítása volt és három órától este fél nyolc óráig tartó beható tárgyalás után meg is állapodtak az uj árszabályban, amely no­vember elsején lép életbe. Az uj árszabály mindenekelőtt egységessé teszi az árakat, ami egyaránt érdeke a kö­zönségnek is, a mestereknek is. Nem az árak emeléséről volt szó az ülésen, aminthogy nem is emelték általában az árukat, csupán rende­zés történt, amire égetően szükség volt már csak a segédek legutóbbi mozgalma miatt is. Az ülés elején az elnök indítványára egy­hangúlag kimondotta a szakosztály, hogy bárom osztályba sorozza az üzleteket: első, második és harmadik szakosztályba. Az üz­letek osztályozására egy bizottságot küldöt­tek ki, amelyben minden kerület képviselve van. Elhatározták, hogy az árszabályt kinyo­matják és kötelezővé teszik, hogy azt minden főnök kifüggessze az üzletében. A mesterek becsületszóval kötelezik magukat az ársza­bály pontos betartására, ha pedig azt meg­szegnék, akkor fölhatalmazzák a bizottságot arra, liogy első esetben ötven, ismétlődő eset­ben száz korona pénzbírságot róhasson ki a szerződést be nem tartókra és azok segédeit elhelyezhesse. Hosszas gs beható vita után az árszabályt a következőképen állapitották meg: I. II. III. 0 s z t á 1 y egyszeri beretválás —.40 —.30 —.20 égyszeri bajvágás —.60 —.50 —.40 Bérletárak az üzletben hetenként egyszer —.— —.— 1.20 hetenként kétszer 3.— 2.50 2.— hetenkint háromszor 4.— 3.50 2.50 minden másnap 4.50 4.— 3.— hetenkint négyszer 5.— 4.50 3.50 mindennap 8.— 7.— 6.— bérletj. csak 10 sz.-mal 3.— 2.50 2.— bajuszfestés L— —.80 —.50 szakáivágás géppel —.50 —.40 —.30 szakáivágás ollóval —.60 —.50 —.40 hetenkint egyszer lietenkint kétszer hetenkint háromszor minden másnap hetenkint négyszer mindennap —•— —1.60 4.— 3.50 2.50 5.— 4.50 3.— 6.— 5.— 3.50 7.— 5.50 4.— 12.— 10.— 8.— Üzleten kivül történő borotválkozásnál a bérletjegyet duplán lyukasztják. Konviktusokban: hajvágás rövidre 20 frizura gQ beretválás 20 Gyerekárak: baj vágás 20 frizura gQ Ahol egy háznál tiz személynél több van, ott az üzleti árakat számítják. Kimondották a gyűlésen azt is, hogy va­sárnap üzleten kivül sem a főnök, sem* a se­gédek nem dolgoznak és az elnökség meg­bizta Paál Jób szakosztályi titkárt, hogy "a szakosztály nevében kérje Lázár György * dr. polgármestertől, hogy a városi gőzfürdőben is a megállapított árszabály lépjen életbe. Végül egyhangú lelkesedéssel megválasz­tották Sulyok Pált alelnöknek, Babos Ala­dárt jegyzőnek és az elnök aként intézkedett, hogy a szakosztály pénteken délután két óra­kor gyűlést tartson, amelyen az árszabályt és a szerződést valamennyien aláírják. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZÉT Színházi műsor. Október 24, kedd Az ártatlan Zsuzsi páratlan bér­25, szerda 26, csütört, let »/: 27, péntek Bérletárak üzleten kivül: Ezred apja páros bérlet '/,. Nagy diákok (bemutató) párat­lan bérlet »/«. ,— Nagy diákok páros bérlet »/. 28, szombat Eszemadta (bemutató) páratlan bérlet «/,. „ 29, vasárnap d. u.: Nebántsvirág. „ 29, vasárnap este: Eszemadta bérletszünet. Fodor Ella sikerei. (Saját tudósítónkról.) Fo'dor Ella budapesti sikereiről már beszámolt a Délmagyarország. Most a művésznő ujabb sikereiről kell beszá­molnunk, mert a temesvári sajtó egyhangú­lag elismerte a művésznő kvalitását, amivel csak megerősítette a róla már annyiszor megirt és elmondott véleményét a fővárosi és szegedi sajtónak. Szinte érthetetlen, hogy Fodor Ella, aki a szegedi közönség kedven­ce volt, a fővárosi sajtó pedig mindig az elismerés hangján irt róla, fellépése esemény­számba ment, miért ment el Szegedről? Ezt a fontos kérdést felelet nélkül hagyta az, akinek felelnie kellett volna. Nem akarjuk a művésznő útját, mely bizonyosan a karrier országútja, szóvirágokkal telehinteni. Beszél jenek helyettünk a diadalmas tények. Temesváron most volt Brieux pompás da­rabjának, Suzette-nek a bemutatója. Ebben a darabban Fodor Ella osztatlan sikert ara tott. A Temesvári Hirlap irja: Fodor Ella a két nagy jelenetben megindította a közönsé­get. Ugy véljük, ez a legértékesebb dicsérete amit róla mondhatunk. A Délmagyarországi Közlöny igy ir: Egyetlen nagyobb szerep vezeti a darabot és ebben bő alkalma nyillott Fodor Ellának sokoldalú színjátszó tudásának csillogtatá sára. A fiatal Chambertnét adta és teljesen kiaknázta bálás szerepét. Több változatossá got, szint, hangulatot, kedélyt és közvetlen séget valóban nem lehet már kifejteni és érvényesíteni, mint amennyit Fodor Ella fej tett ki és érvényesített. A tapsból és siker bői neki jutott ki az oroszlánrész. A Temesvárer Volksblatt irja: . . . Pompás volt Fodor Ella. Játéka elragadó. Az üldö­zött anyát tökéletesen játszotta. Toilette, iz_­lése általános bámulatot keltett. Südungarische Reform . . . Biztos színját­szói érzékkel és figyelemreméltó alakító te­hetséggel dolgozta fel Fodor Ella a bűnbá­nó anya alakját. Ö vezette a darabot. Temesvárer Zeitung: . . . Hogy ez a drá­ma nálunk mégsem bukott ugy meg, mint más vidéki színpadokon, az első sorban Fo­dor Ellának az érdeme. Fodor Ellában a bűnbánó asszony olyan megszemélyesítőre akadt, amilyen a fővárosi színpadokon sem mindig található. Ahogy ez a flirtető, párisi frivolsággal átitatott asszony a gyermekei­ért viaskodott és hősnővé lett, az művészet volt! Tiszta, szivből fakadó nagy művészet. Meggyőző erő, elragadó igazság, szeretetre­méltó pajzánság és főleg nay tudás jellem­zik Fodor Ellát. A Temesvári Szinház az uj tagokról ir: Az uj tagok közül Fodor Ella a drámai szende és társalgási szakmakört tölti be. Fiatal, ér­telmes színésznő. Zengzetes, hajlékony, szép orgánummal, ízléses toilettekkel rendelkező szinésnző, akinek főelőnyei közé tartozik töb­bi között az is, hogy minden uj darabnál már az első rendelkező próbán teljes szerep­tudással lép a színpadra. Ez a véleménye Fodor Elláról a temesvári sajtónak. A közönség dörgő tapsa, a sajtó egyhangú véleménye csak megerősiti a mi kritikánkat. * A cárnő. Kockázatos dolog ugyan előre konferánszokat irni darabokról, előre jósol­gatni sikereket vagy bukásokat, hisz még a premier sem dönt végleg darabok fölött. A' legfelsőbb Ítélőszék úgyis körülbelül a har­madik előadás. Mikor azonban az idei szezon legérdekesebb darabjáról, A cárnő-ről irunk, lehetetlen nem jósolgatnunk. Biró Lajos és Lengyel Menyhért nevei külön-külön is sikert jelentenek, de társulásuk, amelyik a legér­dekesebb színházi események egyike, a szezon legnagyobb sikerét sejteti A cárnőben. A' Délmagyarország tudósítója fölkereste Biró Lajost, hogy mondjon valamit A cárnőről. Az illusztris iró a következőkben ismertette a darabot: — Második Katalin volt ugvan szemünk előtt, amikor megírtuk A cárnőt, de a törté­net köre épen ugy nem második Katalin, mint más a nagy uralkodónők közül. A darabunk nem egy cárnőről, hanem a cárnőről, az ural­kodó asszonyról szól. És amit irtunk, nem­csak hogy megtörténhetett, de meg is tör­tént. Nem eggyel ugyan, hanem egy részlete megesett második Katalinnal, a másik Erzsé­bettel, Annával, vagy első Katalinnal. A miliő, a kor, amelyben „A cárnő" cselekménye le­folyik a második Katalin kora és udvara, amelyre nagy hatással volt Voltaire is. A dráma magva a cárnő szerelme. Nem a futó, egy naDOS, e""1' órás szerelem, amely a kel­leténél is bővebb számmal fordult elő az éle­tükben, hanem az, amikor férfi került velük szembe. Igazi férfi. Már benvujtottuk ugyan darabunkat a Nemzeti Színházhoz, de még egyet-mást javítunk különösen a második és harmadik felvonáson. A premier valószínű ja­nuárban lesz. Hozzátehetjük még Biró Lajos nyilatkoza­tához, hogy a Nemzeti Szinház igazgatósága nagy apparátussal készül a A cárnő-re. A' szerepeket legjobb erőinek szánta, bár egyelő­re még végleges megállapodás nincs e tekin­tetben. A címszerepet minden valószínűség szerint P. Márkus Emilia fogja kreálni. A' férfi főszerepre Beregi Oszkár és Gál Gyula vannak kombinációban. * Szegedi hangversenyek. Hangver­seny évadunkat már el sem tudnók képzelni a Vörnay-könyvkereskedés által rendezni szokottak nélkül. Az idei hangversenyek, ha lehet még emelkedést is mutatnak érdekesség és műélvezet tekintetében. A november 13-iki első estén a zongora leghivatottabb mestere, Friedman mutatja be káprázatos művészetét. Ezt követi december 1-én a Brüsszeli vonós­négyes kamara estélye, majd január 2-án a bécsi opera dédelgetett első szopránja, Fran­cillo-Kaufmann Hedvig lép föl. Last but not least január 22-én, hazánk legnagyobb zenei

Next

/
Thumbnails
Contents