Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-22 / 243. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 19 Ha igaza van egy tőzsgyökeres bécsi ar'iz­tókratának, Edlingen bárónak, aki szerint Bécsben liárom jó dolog van, és pedig: a fiáker, a nők és a zene; akkor elmondhatjuk, feogy a mi ismeretlen angol tisztünk bősége­sfen igyekezett megismerni az osztrák csá­szárváros valamennyi jó tulajdonságát, most 25 évvel ezelőtt. S meg is van velük elégedve nagyon s mint udvarias distinguished foreig­ner-liez illik, az emiitett bárom jó dolog kö­zül mindenekfölött a nőknek adja az elsősé­get s bizonyos lelki gyönyörűséggel konsta­tálja, hogy London kivételével (hiába, mégis tasak maga felé bajlik a keze!) máshol soha sem látott csinosabb asszonyokat és leányo­kat, mint Bécsben. Szépség dolgában külö­nös elragadtatással sorolja föl a huszonöt év •előtti bécsi arisztokrácia hölgyei közül az Áuersperg herceg leányait, azután „Mysa Wydenbruck Esterházy" grófnőt, Hunyadi ygrófnőt és egy Zichy grófnőt. Láthatjuk ebből a fölsorolásból is, liogy a mi angolunk­tól legszebbnek talált bécsi asszonyok java része is a — magyar arisztokrácia tagjai so­rából került ki, amiről az egyébként nagy jjómdulatu idegennek talán sejtelme sincs. Bizonyos méla akkord rezeg át abbeli ész­revételein, hogy szerinte az osztrák nők és különösen a bécsiek, nagyon korán öreged­nek, Harminc éves korában a legtöbb már elvirult, amint mondja: passée. Főképen a -zsidó nőknél figyelte meg ezt, akik már 12—13 esztendős korukban olyan kifejlettek, mint az angol leányok 15—16 éves korukban, de aztán annál rohamosabban vénülnek. Sőt — horribile dictu — nem késik kijelenteni, hogy Bécsben valamennyi zsidó szépség bor­zasztóan (tremendously) erőteljes, hogy ne mondjuk, molett. Ellenkezőleg van ez az arisztokráciában, liol a nők szerinte szinte légies tünemények. A hölgyek gyors elviru­lását a „zord klimá"-nak tulajdoníthatja. Legszemrevalóbbak és legvonzóbb megjele­nésűek a morva és a cseh asszonyok, akik Bécsben szép számmal voltak egy negyed századdal ezelőtt. De a lengyel hölgyek sem maradnak ám hátul szépség dolgában. Ámbár a jó „english officer" — legalább a saját bevallása szerint, higyjük-e neki? — Ápenséggel nem használta a kalandokat az osztrák metropolisban tartózkodása alatt, akadt ám azért neki könnyed kalandocskája is az akkori „aársaságbeli" bécsi hölgyek kö­rében. A szereplők a „hant volée" tagjai kö­jzfii valók. Egy estén a Hof-Oper nézőterén a Brahma­h'allet előadásában gyönyörködött. Mellette két hölgy ült: az egyik buszonbárom év kö­rül való, nagyon szőke és bájos asszony, a nrásik pedig, alighanem a társalkodónője, fekete hajú, érett szépség. Nem azért volt katonatiszt, hogy szeretetreméltó szomszédai­val azon módon meg ne ismerkedjék. Nem is sokat figyelt ő aztán a ballet további folya­mára. Minden figyelmét a csodaszép szőke asszony foglalta le. Mikor a operából távoz­tak, künn sürii pelyhekben hullt a hó. Jó­formán még föl se ajánlhatta kíséretét, már a szemfüles és eleven temperamentumu höl­gyek föl is kérték, liogy kisérje őket liaza a Maximilian-Htrassén levő lakásukra, sőt fino­man értésére adták neki azt is, liogy akár víjpdégükül is szívesen látják. A mi angolunk «sak ugy áradozott a boldogságtól. Elvégre is — gondolta magában — az eféle pompás, diszkrét kalandot csak sem szabad elszalasz­tani. Alig várta, mikor bontakozik ki előttük a késő esti órákban is oly •forgalmas Maxi­-mtlian-Strasse. Hanem — óli fátum — mikor a hölgyek la­kása felé közeledtek, egy elegáns, idősebb arat pillantottak meg a közelben. Ennek lát­tára mind a két hölgy egyszeriben ugy el­tűnt az elképelt ánglius oldala mellől, mint­ha kámforrá vált volna. Ott hagyták, mint Szent Pál az oláhokat, Soha se tudta meg az igazi okát. Néhány nap múlva megint találkozott ve­lük, ugyancsak az udvari opera nézőterén. Épen azon a helyen ültek most is. Egy tábor­mik mulattatta őket, Nagyon szívesen fogad­ták a mi angol tisztünket, de most már elovi­gyázatból fölkérték hamarosan, hogy ne ki­sérje őket liaza, hanem a szép szőke asszony közölte vele, hogy másnap délelőtt negyed tizenegykor a Stadt-Parkban találkozhatik velük. Meg is jelent ott pontosan a kitűzött időben, de bizony minden várakozása sikerte­len maradt. Nem volt ott se az egyik, se a másik. És többé nem is beszélt egyikkel sem . . . Azt azonban megtudta jó sokára, hogy a szeretetreméltó szőke asszony, kit a bécsi elő­kelő körökben általánosan ismerték — ma­gyar mágnás hölgy volt: . . . Gizella gróf­nő. Mondják, liogy egy királyi herceggel volt bizalmasabb viszonya. Később tragikus vége lett szegénynek. Égő cigarettájától lángra lobbant a finom csipke-ruhája és a szép asz­szony halálosan összeégett. Akárcsak annak idején Albrekt királyi herceg tizenhat éves leánya . . . Mint szembetűnő jelenséget említi föl a memoár-irónk azt, — ellentétül az angol tár­sadalmi viszonyoknak — liogy a bécsi nők a világon a legtermészetesebb dolognak tartják egy leányra vagy asszonyra nézve, liogy — udvaroltatnalc maguknak. Vagyis kedvelői a flört-nek. Morál-kodexük nagyon sok tekin­tetben különbözik az angolétól. Egy szó, mint száz: a mi angol tisztünk a világért sem bot­ránkozott meg ezen, sőt lépten-nyomon azt ol­vasom ki a Bécsre vonatkozó föl jegyzéseiből, hogy huszonöt évnek előtte csodamódra jól mulatott a temperamentumos bécsi asszonyok között . . . Mikor házasodjunk? — Férfiak nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Azt mondja egy an­gol iró, Hichens Róbert, liogy ő nem azon csodálkozik, miért van annyi agglegény és vén leány, lianem azt nem tudja megérteni, liogy miért sietnek sokan annyira a liázaso­dással, mint a későn érkező utas, aki min­denáron el akarja érni a vonatot. Mi történik akkor, — kérdi — lia sietségében nem a neki való vonatra talál felülni? Egyetlen vigasza az leliet, hogy elindul. Egész sereg boldogtalan házasságot lehet­ne megakadályozni az által, lia az emberek okosan eltalálnák az idejét, hogy mikor nő­süljenek. Minthogy ez minden egyéniségnél más, szabályt fölállítani bajosan lehet. Van férfi, aki már huszonkét éves korában jól meg tudja választani, hogy kinek az oldalán töltse el az életét, van azonban olyan is, aki mégegyszer olyan idős korában önmagát sem ismeri, nem liogy másokat megítélni tudna. Az egyik nő már husz éves kora előtt asz­szonynak való, a másik csak jóval később éri el ezt az állapotot. Az abszolút erkölcs érdekében „a korai há­zasság kívánatos s például Angliában a tör­vény mindent elkövet, liogy a fiatalok há­zasodó kedvét serkentse. Franciarszágban ellenben, ahol a család tekintélye igen nagy, az állam a korai házasság megakadályozását tartja fontosnak, nem törődve a házasságon kivül született gyermekek aránytalanul nagy százalékával. Általában véve az volna a he­lyes, lia a nő sem menne férjhez, mielőtt az életet legalább nagyjából nem ismerik a férfi természetrajzát és a pénz értékét meg nem tanulta. A férfi is helytelenül cselekszik, ha életfilozófia és az asszony ismerete nélkül nősül. Hogy a férfi igazán gyámolitója le­hessen a feleségének, sokat kell az életből ta­nulnia s az isten óvjon minden leányt attól, liogy aki az oldalán áll, csak jól megtermett kamasz legyen és semmi egyéb. A nagyon fiatalok házassága csak a teóriában szép. A valóság azonban az, hogy a fiatal leány felü­letes és könnyelmű, a fiatal ember pedig önző és kíméletlen. A nagyon fiatal férj a gond­terhes napokban tanácstalanul áll a felesége mellett és végül mind a ketten másra szo­rulnak. Stevéhson igy figyelmezteti a leányokat: Az iskolában elég a puszta jóakarat és a re­mény, a házassághoz ellenbén sok élettapasz­talat szükséges. Egy másik angol iró, Grand Allén, viszont azt tartja, hogy a legjobb férfiak úgyszól­ván házasodva jönnek a világra s liogy önző, számító ember az olyan, aki addig vár a nő­süléssel, mig egy asszonyt el tud tartani. Ö szerinte az igazi férfi nem törődik aprólékos kérdésekkel, amikor szerelmes valakibe, ha­nem gondol egyet és cselekszik. Ezek után érdekes volna tudni, hogy Grant Allén mi­lyen anyagi viszonyok közt kezdte a házas­élet, vagy hogy egyáltalában van-e — fe­lesége. „á Mindennemű fertőtelenitő szer (kar­ból, formalin stb.) szagtalan (illatos) szoba-fertőtelenitő hivatalok és lakások fertőtelenitósére — = kapható az • = Anayol-droQérióbon Széchenyi-tér 6. Telefonszám 523. Telefon megrendelések. 2181 IP NYOMTflTUflNYOKflT ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A .DÉLMAGYARORSZAG' HIRLAP- ÉS NYOMDAVÁLLALAT SZEGED, KORONA-UTCA 15. % * í i % % KOSZORÚ- ÉS CSOKOR-SZALAS FELIRATOK ARANYOZASÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT 'DÉLMAGYARORSZÁG' KÖNYVKÖTÉSZETE. — TELEFONSZÁM 836. egnyi iiíiifi Nyolcvan szoba. Központi fűtés. 2jC Minden szobában vízvezeték! Mérsékelt árak. Tulajdonos <J Dávid Sándor * vasúti vendéglős. 1070 Megnyílt

Next

/
Thumbnails
Contents