Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-22 / 243. szám

1911 október 20 DÉLMAGYARORSZÁG 3 külön-külön fogyatékosságukkal együtt is feltétlen meghódolás! követetnék. A legérdekesebb az, hogy ez a sokféle és nagyjelentőségű értékes emberi tulajdonság Lisztnél nélkülözte a velük járó fogyatékosságokat. Mindént átfogó nagy értelmé, az elmélyedés természetével biró s a lényegre törő gondolatvilága nem telte különccé. Könnyűmodorú világfi volt, aki az esztétika és magasabb erkölcs határai között megízlelte s kiélvezte az élet legkülönbözőbb örömeit. Nagysága nem tette meghasonlottá, nem vitte messze az emberiségtől, sem oktalanul nem tiporta el [a körülötte levőket. Mint tapintatos, jó Guliwer, ugy jár közöttünk. Fanatikusan lelkes volt és mindenek felett volt az ő megértő fölénye. Nem befolyásolhatta őt a kora, sokkal nagyobb volt annál és mégis disszonnanciák a kora és közötte nem voltak. Amit tett, azt a zseni olyan kiváltságos biztonságával tette, hogy a kritika nem férhetett hozzá. Legendás jótékonyságát alig van akkori élő művészember, aki nem élvezte volna. Könnyelműségig menő önmegtagadással adta oda mindenét másoknak. Akiben tehetséget látott, az benne a leggondosabb, a legbőkezűbb apát ismerte meg. Mikor a talentumot megpillantotta valakiben, attól fogva megszűnt annak esetleg ellenszenves emberi voltát, hálátlanságát észrevenni. Mesébe illő, szinte hihetetlen az, amikor inkább önmagát szorította háttérbe, csak hogy más érvényesülhessen. Ennek indítója azonban lehetett az a biztos hit is saját igazában, mely önmagáért nem aggódik, de másokat félt. Bei lioz, Wagner, hogy csak a két legkiválóbb mestert említsük, Liszt Ferenc nélkül talán ma nem volnának ások, akiknek ma őket tekintjük. Különösen Wagner Richárd Mésönhet mindent Liszt önzetlen barátságának, Liszt a legszebb emberi tulajdonságok és tehetségek emberfeletti összességét birta és ezekkel szemben életében csak azt az elismerést nyerhette, amelyet az emberek adhattak neki. Siker és diadal halmozása ketárja, hogy nem hiszünk senkiben, nem várhatunk még az ifjúságtól se semmit; amikor mégérezteti, hogy az öregségben is egyedül azért hisz, mert megsemmisíti az élő szervezetet. Nem döbbenetes-e, mikor tőlünk idegen kooonvát tart uo-v elénk, hogy ugy nézzük azt, mintha rniarcunk volna — tükörből. Ezért nézzük tehát azt, nézzük és lássuk: íme, nem remélhetjük csak ezt! És Strindberget nem szabad — mert nem is lehet — ugy nézni, ahogy irókat szokás, akiktől ideákat, szépségeket, igazságokat várunk és kapunk. Strihuberg minden sorára ugy kell készülnünk, rhint orvosnak a boncolásra. Ugy kell elkészülünk, mintha eleven emberből vágnánk ki fekélyes részeket. Ugy kéli készülnünk, a hogy a haldokló próbál . . . Mért ahogy a haldokló előtt csakis kegyetlen titok tárulgat, azonképen az élet pillanataiban is csak kegyetlenség lapul meg minden mögött. Ez a strindbergi vörös fonál s ez az oka, hogy August Strindberg soha se lesz népszerű. Nem is lehet, — hisz nem bírunk sokszor haldpklani s mert nern szabad az élet kegyetlenségeit sokszor idéznünk. Ezt ugyan nem mondja Strindberg, de azért bebizonyítja. Igy a gyűlölete voltáképen a szeretet kegyetlensége. Ssátay •János. vés volt és ki is merült, mikor Lisztet mint zeneszerzőt kellett elismerni. Egyénisége és személyes produkciója, a zongorámüvészete minden elismerést megérdemeltek s el is nyertek, a zeneszerzőnek nem maradt elég. Ma, halála után huszonöt évvel, a személy már nem áll olyan közvetlenül az előtérbe s nem veszteget meg annyira varázsa s mégis nagysága hatványozottabban nő a szemünkben, mint az óriási hegy, amelytől rohanva távolodunk. Ma már Liszt zeneszerzői zsenije ragad meg elsősorban s a megértés utja felvezet Liszt örökéletű szellemének magasságába. Születésének mai száz éves évfordulójának ünnepségei nem Liszt Ferenc iránt érzett elismerésünk kifejezője, ahhoz mi csekélyek vagyunk, hanem igazolása messzi jövendő századok előtt annak, hogy az emberiségnek ezt az óriási zsenijét értelmünkben már mi is birtuk, lelkünkben már mi is megértettük. Szeged vagyona. — Hol gyümölcsöztetik a város tökéit? — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután ülést tartott a város pénzügyi bizottsága. A rövid ideig tartó ülésen a város tőkéinek gyümölcsöző elhelyezésével foglalkoztak és á bizottság elhatározta, hogy azt javasolja a közgyűlésnek: helyezzék el a város tökéit a Rét legrégibb szegedi pénzintézétnél olyan aránybán, hógy a tőke felét a két legrégibb intézetnél tegyék letétbe, a többi öt intézet pedig a vagyon tiz-tiz százalékát kapják. A bizottsági ülésről alábbi tudósításunk számo' be: Lázár György dr polgármester elnökölt a tanácskozáson, amelyen rajta kivül Balogh Károly tanácsos, Becsey Károly dr, Bokor Adolf, Csánvi János, Fajka János, Hóltzer Aladár, Kiss Arnold, Koszó István dr, Kugler Albert, Landesberg Mór, Lövész Antal, Pálffy József dr, Scultétv László, Tasehler Endre, Thuróczy Mihály dr, Újlaki Antal, Vajda Béla, Vas Károlv, Weiner Miksa, Winrmer Fülöp és Bárkányi Zoltán dr jegyző vettek részt. ' . , ; fi! Tulkladás a gőzfürdőnél. Balogh Károly tanácsos előadja, liogy a költségelőirányzatban a gőzfürdő kiadásaira 30.500, a rendkívüli kiadásokra 329.677 koronát vettek föl. Ezeket az összegeket azonban már szeptemberben túllépték még pedig a gőzfürdőnél 5640, a rendkívüli kiadánoknál 11.971 koronával. Előreláthatólag még nagyobb összegek lesznek mind a két tételnél szükségesek. A gőzfürdő kiadásaira 15.000, a másik tételnél pedig 22.000 korona, összesen tehát 37.000 korona kell, az eddig felmerült tuikiadásokkal együtt és ezért kéri a bizottságot járuljon hozzá ehez a hiteltiillépéshez. Fedezetről is gondoskodtak már, a tulkiadásokat bőségesen fedezi az átiratáéi krajcárpénz bevételtöbblete. Az idén jóval több ingatlanátiratás volt Szegeden, ezen a réven emelkedett a város jövedelme és a jövedelememelkedésből fedezni lehet az előbbi rovatok kiadásainak többletét. Bokor Adolf azt kérdezte meg a tanácstól, mi okozta az előirányzat túllépését. Balogh Károly tanácsos elmondja, bogy a mult évben különféle üzemi berendezéseket rendeltek meg. Ezekre már tavaly volt fölvéve bizonyos összeg, de a szállítás részben csak az idén történt meg és igy a számlákat is csak ebben az évben fizették ki. Ezenkívül azonban más oka is van a sok kiadásnak. A fiitő és a gépész könnyelműek, pocsékolják a tüzelőanyagot, de ezen az állapoton is segítenek, mert legközelebb betöltik a főgépészi állást. A bizottság ezután a tanácsos előterjesztését magáévá tette és megszavazta a tulkiadásokat. A város tőkéi. Balogh Károly tanácsos előterjesztést tett ezután a város tökéinek elhelyezésére. Előadta, bogy eddig a Szeged Csongrádi Takarékpénztár Részvénytársaság és a Kereskedelmi és ipái-bank együttesen hetven, a Szegedi Kézmüves-bank, a Szegedi Takarék és Hitelrészvénytársaság és a Szegedi Hitelbank együttesen harminc százalékát kapta betétként a város tőkéinek. Tekintettel arra, hogy a szervezeti szabályzat értelmében évről-évre kell elhatároznia a közgyűlésnek, hol kivánja elhelyezni a pénzét, azt indítványozza, hogy javasolja a bizottság a közgyűlésnek, bogy a fölsorolt öt intézeten kivül a Szeged Alföldi Takarékpénztárnak, a Szegedi Gazdasági és Iparbanknak és a Szegedi Bankegyesületnefk is juttassanak a város tőkéiből, olyanformán, bogy Szeged Csongrádi Takarékpénztár negyven, a Kereskedelmi és Iparbank tizennyolc, a többi hat intézet pedig egyenkint hét-hét százalékot kapjanak. Elmondta a tanácsos azt is, liogy a liárom uj intézet mindegyike egy milliónál nagyobb alaptőkével rendelkezik, a közönség mindegyik iránt nagy bizalommal viseltetik és a városnak is honorálni kell ezt a bizalmat. Wimmer Fülöp elismerését fejezi ki a tanácsnak, bogy olyan időben terjesztette be a javaslatát, amikor a pénzpiac helyzete azt indokolttá teszi. Ezért élsősorban azt indítványozza, bögy még az októberi közgyűlés elé terjeszszék'be a javaslatot és ugy intézkedjenek, hogy november elsején eleget is lehessen tenni a közgyűlés határozatának. A javaslat érderiiét illetőlég azon az állásponton van, bdgy bár e'ddig, csak olyan intézetnél helyérték él városi pénzt, amely legalább tiz év'óía fönnállóit, most le lehet'az időtartamot 'szállítani, de ki kell mondani, bogy a város * tőkéiből csák annák a pénzintézetnek adnák betétet, amely legalább öt év óta áll főim és legkevesebb egy millió korona alaptőkével rendelkezik. Persze ez a kikötés a szérz'étf jogokat 'nem érinti. Az arányt illetőleg aza javaslata, hogy a legrégibb két hiíé.zétnek összesen ötven, a többi öt intézetnék — miután a kikötés mellett csak bét intézetnél liélyézhétik el a város tőkéit — pédág' tiz-tiz százalékot adjanak a pénzből. Vass Károly -azt mondja, liogy régebben a város pénzét a'Szeged Csongrádi Takarékpénztárnál és a Kereskedelmi és Iparbanknál helyezték el.-Ez a két intézet örvend a legnagyobb bizalomnak, ennek a két intézetnek van a legagyobb alaptőkéje és igy olyan kulcsot kell találni, amely az előbb emiitett két kiváltságot honorálja. Wimmer Fülöp javaslatát ezért helyesnek tartja. fi hstáraíat Balogh Károly és Obláth Lipót fölszólalása titán a bizóttság elfogadta Wimmer Fülöp javaslatát és ához képest ilyen arányban javasólja a kö'gyulésnek a város tőkéinek elhelyezését: Szeged-Csongrádi Takarékpénzt. 33 százalék Kereskedelmi és Iparbank 17 „ Szegedi Kézniüvesbank 10 „ Szegedi Takarék- és Hitel R. T. 10 Szegedi Hitelbank 10 Szeged-Alföldi Takarékpénztár 10 „ " Szegedi Bankegyesület 10 Ezután, miután a jelenlévő Pálffy József dr. árvaszéki elnök hozzájárult alioz, bogy az árvaszék vagyonát is ilyen arányban helyezzék el a pénzintézeteknél, a bizottság erre vonatkozólag is hasonló határozatot terjeszt a közgyűlés elé. Balogh Károly tanácsos elmondta még, liogy a város'tőkéi 3,030.000, az árvaszék vagyona T,10tf.ÖÖ0 koronát tesznek ki, tehát öszszesén 4;i3(F.Ö00 koronát helyeznek el a bankokban. Ezen felvilágosítás Után az elnöklő polgármester az ülést bezárta.