Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-22 / 243. szám

1911 október 20 DÉLMAGYARORSZÁG 3 külön-külön fogyatékosságukkal együtt is feltétlen meghódolás! követetnék. A legérde­kesebb az, hogy ez a sokféle és nagyjelen­tőségű értékes emberi tulajdonság Lisztnél nélkülözte a velük járó fogyatékosságokat. Mindént átfogó nagy értelmé, az elmélyedés természetével biró s a lényegre törő gon­dolatvilága nem telte különccé. Könnyű­modorú világfi volt, aki az esztétika és magasabb erkölcs határai között megízlelte s kiélvezte az élet legkülönbözőbb örömeit. Nagysága nem tette meghasonlottá, nem vitte messze az emberiségtől, sem oktalanul nem tiporta el [a körülötte levőket. Mint tapintatos, jó Guliwer, ugy jár közöttünk. Fanatikusan lelkes volt és mindenek felett volt az ő megértő fölénye. Nem befolyásol­hatta őt a kora, sokkal nagyobb volt annál és mégis disszonnanciák a kora és közötte nem voltak. Amit tett, azt a zseni olyan kiváltságos biztonságával tette, hogy a kri­tika nem férhetett hozzá. Legendás jótékonyságát alig van akkori élő művészember, aki nem élvezte volna. Könnyelműségig menő önmegtagadással adta oda mindenét másoknak. Akiben tehet­séget látott, az benne a leggondosabb, a legbőkezűbb apát ismerte meg. Mikor a talentumot megpillantotta valakiben, attól fogva megszűnt annak esetleg ellenszenves emberi voltát, hálátlanságát észrevenni. Mesébe illő, szinte hihetetlen az, amikor inkább önmagát szorította háttérbe, csak hogy más érvényesülhessen. Ennek indítója azonban lehetett az a biztos hit is saját igazában, mely önmagáért nem aggódik, de másokat félt. Bei lioz, Wagner, hogy csak a két legkivá­lóbb mestert említsük, Liszt Ferenc nélkül talán ma nem volnának ások, akiknek ma őket tekintjük. Különösen Wagner Richárd Mésönhet mindent Liszt önzetlen barátsá­gának, Liszt a legszebb emberi tulajdonságok és tehetségek emberfeletti összességét birta és ezekkel szemben életében csak azt az elis­merést nyerhette, amelyet az emberek ad­hattak neki. Siker és diadal halmozása ke­tárja, hogy nem hiszünk senkiben, nem vár­hatunk még az ifjúságtól se semmit; amikor mégérezteti, hogy az öregségben is egyedül azért hisz, mert megsemmisíti az élő szerve­zetet. Nem döbbenetes-e, mikor tőlünk ide­gen kooonvát tart uo-v elénk, hogy ugy néz­zük azt, mintha rniarcunk volna — tükörből. Ezért nézzük tehát azt, nézzük és lássuk: íme, nem remélhetjük csak ezt! És Strindber­get nem szabad — mert nem is lehet — ugy nézni, ahogy irókat szokás, akiktől ideákat, szépségeket, igazságokat várunk és kapunk. Strihuberg minden sorára ugy kell készül­nünk, rhint orvosnak a boncolásra. Ugy kell elkészülünk, mintha eleven emberből vágnánk ki fekélyes részeket. Ugy kéli készülnünk, a hogy a haldokló próbál . . . Mért ahogy a haldokló előtt csakis kegyetlen titok tárul­gat, azonképen az élet pillanataiban is csak kegyetlenség lapul meg minden mögött. Ez a strindbergi vörös fonál s ez az oka, hogy August Strindberg soha se lesz népszerű. Nem is lehet, — hisz nem bírunk sokszor hal­dpklani s mert nern szabad az élet kegyetlen­ségeit sokszor idéznünk. Ezt ugyan nem mondja Strindberg, de azért bebizonyítja. Igy a gyűlölete voltáképen a szeretet kegyetlen­sége. Ssátay •János. vés volt és ki is merült, mikor Lisztet mint zeneszerzőt kellett elismerni. Egyénisége és személyes produkciója, a zongorámüvészete minden elismerést megérdemeltek s el is nyertek, a zeneszerzőnek nem maradt elég. Ma, halála után huszonöt évvel, a személy már nem áll olyan közvetlenül az előtérbe s nem veszteget meg annyira varázsa s mégis nagysága hatványozottabban nő a szemünkben, mint az óriási hegy, amelytől rohanva távolodunk. Ma már Liszt zene­szerzői zsenije ragad meg elsősorban s a megértés utja felvezet Liszt örökéletű szel­lemének magasságába. Születésének mai száz éves évfordulójának ünnepségei nem Liszt Ferenc iránt érzett elismerésünk kifejezője, ahhoz mi csekélyek vagyunk, hanem igazolása messzi jövendő századok előtt annak, hogy az emberiség­nek ezt az óriási zsenijét értelmünkben már mi is birtuk, lelkünkben már mi is megértettük. Szeged vagyona. — Hol gyümölcsöztetik a város tökéit? — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután ülést tartott a város pénzügyi bizottsága. A rövid ideig tartó ülésen a város tőkéinek gyü­mölcsöző elhelyezésével foglalkoztak és á bi­zottság elhatározta, hogy azt javasolja a köz­gyűlésnek: helyezzék el a város tökéit a Rét legrégibb szegedi pénzintézétnél olyan arány­bán, hógy a tőke felét a két legrégibb intézet­nél tegyék letétbe, a többi öt intézet pedig a vagyon tiz-tiz százalékát kapják. A bizottsági ülésről alábbi tudósításunk számo' be: Lázár György dr polgármester elnökölt a tanácskozáson, amelyen rajta kivül Balogh Károly tanácsos, Becsey Károly dr, Bokor Adolf, Csánvi János, Fajka János, Hóltzer Aladár, Kiss Arnold, Koszó István dr, Kugler Albert, Landesberg Mór, Lövész Antal, Pálffy József dr, Scultétv László, Tasehler Endre, Thuróczy Mihály dr, Újlaki Antal, Vajda Béla, Vas Károlv, Weiner Miksa, Winrmer Fülöp és Bárkányi Zoltán dr jegyző vettek részt. ' . , ; fi! Tulkladás a gőzfürdőnél. Balogh Károly tanácsos előadja, liogy a költségelőirányzatban a gőzfürdő kiadásai­ra 30.500, a rendkívüli kiadásokra 329.677 koronát vettek föl. Ezeket az összegeket azonban már szeptemberben túllépték még pedig a gőzfürdőnél 5640, a rendkívüli kiadá­noknál 11.971 koronával. Előreláthatólag még nagyobb összegek lesznek mind a két tétel­nél szükségesek. A gőzfürdő kiadásaira 15.000, a másik tételnél pedig 22.000 korona, összesen tehát 37.000 korona kell, az eddig felmerült tuikiadásokkal együtt és ezért kéri a bizottságot járuljon hozzá ehez a hiteltiil­lépéshez. Fedezetről is gondoskodtak már, a tulkiadásokat bőségesen fedezi az átiratáéi krajcárpénz bevételtöbblete. Az idén jóval több ingatlanátiratás volt Szegeden, ezen a réven emelkedett a város jövedelme és a jövedelememelkedésből fedezni lehet az előb­bi rovatok kiadásainak többletét. Bokor Adolf azt kérdezte meg a tanács­tól, mi okozta az előirányzat túllépését. Balogh Károly tanácsos elmondja, bogy a mult évben különféle üzemi berendezéseket rendeltek meg. Ezekre már tavaly volt föl­véve bizonyos összeg, de a szállítás részben csak az idén történt meg és igy a számlákat is csak ebben az évben fizették ki. Ezenkívül azonban más oka is van a sok kiadásnak. A fiitő és a gépész könnyelműek, pocsékolják a tüzelőanyagot, de ezen az állapoton is segí­tenek, mert legközelebb betöltik a főgépészi állást. A bizottság ezután a tanácsos előterjesz­tését magáévá tette és megszavazta a tulki­adásokat. A város tőkéi. Balogh Károly tanácsos előterjesztést tett ezután a város tökéinek elhelyezésére. Elő­adta, bogy eddig a Szeged Csongrádi Taka­rékpénztár Részvénytársaság és a Kereske­delmi és ipái-bank együttesen hetven, a Sze­gedi Kézmüves-bank, a Szegedi Takarék és Hitelrészvénytársaság és a Szegedi Hitelbank együttesen harminc százalékát kapta betét­ként a város tőkéinek. Tekintettel arra, hogy a szervezeti szabályzat értelmében évről-évre kell elhatároznia a közgyűlésnek, hol ki­vánja elhelyezni a pénzét, azt indítványozza, hogy javasolja a bizottság a közgyűlésnek, bogy a fölsorolt öt intézeten kivül a Szeged Alföldi Takarékpénztárnak, a Szegedi Gaz­dasági és Iparbanknak és a Szegedi Bank­egyesületnefk is juttassanak a város tőkéiből, olyanformán, bogy Szeged Csongrádi Taka­rékpénztár negyven, a Kereskedelmi és Ipar­bank tizennyolc, a többi hat intézet pedig egyenkint hét-hét százalékot kapjanak. El­mondta a tanácsos azt is, liogy a liárom uj intézet mindegyike egy milliónál nagyobb alaptőkével rendelkezik, a közönség mind­egyik iránt nagy bizalommal viseltetik és a városnak is honorálni kell ezt a bizalmat. Wimmer Fülöp elismerését fejezi ki a ta­nácsnak, bogy olyan időben terjesztette be a javaslatát, amikor a pénzpiac helyzete azt indokolttá teszi. Ezért élsősorban azt indít­ványozza, bögy még az októberi közgyűlés elé terjeszszék'be a javaslatot és ugy intéz­kedjenek, hogy november elsején eleget is lehessen tenni a közgyűlés határozatának. A javaslat érderiiét illetőlég azon az álláspon­ton van, bdgy bár e'ddig, csak olyan inté­zetnél helyérték él városi pénzt, amely leg­alább tiz év'óía fönnállóit, most le lehet'az időtartamot 'szállítani, de ki kell mondani, bogy a város * tőkéiből csák annák a pénz­intézetnek adnák betétet, amely legalább öt év óta áll főim és legkevesebb egy millió korona alaptőkével rendelkezik. Persze ez a kikötés a szérz'étf jogokat 'nem érinti. Az arányt illetőleg aza javaslata, hogy a leg­régibb két hiíé.zétnek összesen ötven, a többi öt intézetnék — miután a kikötés mellett csak bét intézetnél liélyézhétik el a város tőkéit — pédág' tiz-tiz százalékot adjanak a pénzből. Vass Károly -azt mondja, liogy régebben a város pénzét a'Szeged Csongrádi Takarék­pénztárnál és a Kereskedelmi és Iparbank­nál helyezték el.-Ez a két intézet örvend a legnagyobb bizalomnak, ennek a két intézet­nek van a legagyobb alaptőkéje és igy olyan kulcsot kell találni, amely az előbb emiitett két kiváltságot honorálja. Wimmer Fülöp javaslatát ezért helyesnek tartja. fi hstáraíat Balogh Károly és Obláth Lipót fölszóla­lása titán a bizóttság elfogadta Wimmer Fü­löp javaslatát és ához képest ilyen arányban javasólja a kö'gyulésnek a város tőkéinek el­helyezését: Szeged-Csongrádi Takarékpénzt. 33 százalék Kereskedelmi és Iparbank 17 „ Szegedi Kézniüvesbank 10 „ Szegedi Takarék- és Hitel R. T. 10 Szegedi Hitelbank 10 Szeged-Alföldi Takarékpénztár 10 „ " Szegedi Bankegyesület 10 Ezután, miután a jelenlévő Pálffy József dr. árvaszéki elnök hozzájárult alioz, bogy az árvaszék vagyonát is ilyen arányban he­lyezzék el a pénzintézeteknél, a bizottság erre vonatkozólag is hasonló határozatot ter­jeszt a közgyűlés elé. Balogh Károly tanácsos elmondta még, liogy a város'tőkéi 3,030.000, az árvaszék va­gyona T,10tf.ÖÖ0 koronát tesznek ki, tehát ösz­szesén 4;i3(F.Ö00 koronát helyeznek el a ban­kokban. Ezen felvilágosítás Után az elnöklő polgármester az ülést bezárta.

Next

/
Thumbnails
Contents