Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-03 / 226. szám

4 DELMAOYARORSZAQ 1911 október 3 jel elutazott. Érdekes, hogy a, tátogató flotta tengernagyi hajója a PanteUmon volt, ame­lyet azelőtt Knyaz Potemkisnek hívtak. Ez volt az a hirhedlt fekete hajó, 'amelynek mat­rózai fellázadtak, megölték Tisztjeiket és ké­sőbb megadták magukat á román kormány­nak. LEGÚJABB. Béke lesz?! Konstantinápolyból jelentik; A helyzet bé­késebb. A ma reggelig beérkezett jelentések­ből arra kell következtetni, hogy a háború nem tarthat sokáig. A diplomáciai tárgyalá­sok arra irányulnak, hogy Olaszország felha­talmazást kapjon Tripolisz megszállására. Törökország pedig megfelelő kárpótlásban részesül és a szultán fönhaióságát Tripolisz­ban örökre elismerik. Bécsből jelentik: Európa centrumaiban az a vélemény, hogy a nagyhatalmak most még nem léphetnek föl a békeközvetitésre, mert a pillanatok ma mág nem alkalmasak. Londonból jelentik: Anglia nem léphet föl addig, mig Olaszország ultimátumára Török­ország határozott választ nerii ad. Párisból jelentik: Franciaország teljesen semleges Berlinből jelentik: A néthét kormánynak Rómában tett közvetitő kísérletének, sajnos, nem volt eredménye. Vilmos császár utasí­totta a kormányt, hogy folytassa tovább a béke létrehozására irányuló fáradozásait. Rómából jelentik: Az olasz kormány uj ja­vaslatokat hoz a portának/melyeknek teljesí­tése esetén Olaszország hajlandó az ellensé­geskedéseket beszüntetni. A hatalmak viselkedése. A Reuter-ügynökség maltai távirata sze­rint a Tripoliszban maradt európaiak között nagy pánik uralkodik. Az európai lakósok cserben hagyják holmijukat és az angol gő­zösök fedélzetén keresnek menedéket. A Reuter-ügynökség jelenti-Máltából: A „Barham" angol cirkáló, mely Golfo di Aranci felé volt útban, drótnélküli távirati rendeletre visszatért Maltába, ahol szenet vesz fei és várja a további rendelkezéseket. Hir szerint az egész hajóraj Maltába rendel­tetett. Párisból jelentik: Tittoni olasz nagykövet tegnap megjelent a külügyminisztériumban, hogy a Törökország és Olaszország közti diplomáciai viszony megszakítását notifikál­ja. A hivatalos lap holnap fogja közölni Fran­ciaország semlegességét az olasz-török há­borúban. Konstantinápolyból jelentik: Tevfik pasa londoni nagykövet tegnap reggel hir szerint hosszabb tanácskozást folytatott Grey kül­ügyi államtitkárral és tőle megnyugtató vá­laszt kapott. A lapok jelentik, hogy az an­gol nagykövet a nemzetközi jognak* megfe­lelően a török szolgálatban álló angol ten­gerésztiszteket a török tengerészeti miniszt­rium utján felkérte, hogy hagyják el szolgá­latukat. Páris-i jelentés szerint De Selves külügy­miniszter ma este fogadta Tittoni olasz nagy­követet, aki közölte vele, hogy kormánya, értesülve arról, hogy Törökország torpedó­hajóinak és szállitóhajókon elhelyezett kato­náival merész katonai operációkat tervez az olasz partvidék és az olasz hajókkl szemben, szükségét látt, hogy az európai vizekben is katonai operációkat kezdjen/Minthogy ezek rövidesen befejezést nyernek, az olasz kor­mány reméli, hogy a Balkán-félszigeten nem fognak megtorlással élni, annál kevésbbé, mert Olaszország az európai hatalmakkal együtt erélyesen meg akarja védeni az ottani statusQuot. A monarchia magatartása. Beavatott helyen röviden körvonalazzák az Osztrák-magyar monarchiának a mai hábo­rús fordulattal szemben levő helyzetet. Meg­állapították, hogy a monarchia igen kényes helyzetben vem, mert mig egyrészt Olaszor­szággal szövetséges viszonyban van, addig Törökországgal is barátságos, békés egyetér­tésben élt. Örvendetes tény, hogy a sajtó, da­cára annak, hogy Olaszország váratlanul és igen hirtelen támadott, ezt a támadást a sajtó teljesen egyetértőleg higgadtan és jó­akarattal magyarázta. Figyelembe kell, hogy vegye azonban Olaszország azt, hogy ez az eddig megnyilvánult jóakaratú elnézés, — az ellenkező végletbe csaphat át, különösen a Balkán békéje lángba boríttatnék. Éppen ez­ért az Adriai- és Jóm-tengeren az olasz kor­mánynak a cirkálásokat be kell szüntetnie. A monarchia meg van győződve arról, hogy Olaszország ügyelni fog arra, liogy a status­quo fentartassék, ogy a Balkán lángba ne bo­ruljon, és liogy vigyázni fog arra is, hogy az európai Törökország integritása se szen­vedjen. Bonyodalmak Albánia körül. Konstantinápolyból jelentik, hogy az ola­szok previzai betörése folytán a török kor­mány csapatokat küld Albánia védelmére Janinába, ahol az olasz csapatokat körülzár­ni akarják. Jelentik azt is, hogy Ausztria­Mgyarország csapatokat küld Previzába, a balkáni béke megóvására. Olasz hadsereg Tripoliszban. Rómából jelentik, hogy Olaszország nagy szárazföldi hadsereget küld Tripoliszba. A hadsereget hatvan szállítóhajón küldik Tri­poliszba és már október 10-én partra is száll­nak. Tittoni nyilatkozata. Párisból jelentik, hogy Tittoni párisi olasz nagykövet kijelentette, liogy Olaszország nem akar nagyobb háborúba bocsátkozni, s alap­talan az a liir, hogy Törökországgal háború­ba akar elegyedni. Csupán Tripoliszt akarja elfoglalni, és a áborut minden tekintetben lo­kalizálni. Ezért hajlandó is a szultánnal tár gyalásokba bocsátkozni és a szultánt Tripo­liszért kártalanítani. SZÍNHÁZ, MŰUESZET Szinházi műsor. Október 3, kedd Az ártatlan Zsuzsi, operett. Pá­ratlan Vs­„ 4, szerda Haramiák, tragédia- Páros 2/5. „ 5, csütörtök Kis cukros, vígjáték. Párat­lan •/,­„ 6, péntek Keresd a szived, vígjáték. Pá­ros V,. „ 7, szombat Pillangó kisasszony, opera. Pá­ratlan 2/s­„ 8, vasárnap d. u : Cigányszerelem, operett. „ 8, vasárnap este: Az ártatlan Zsuzsi, ope­rett. Páros */,. „ 9, hétfő Haramiák, tragédia. Páratlan '/,. „ 10, kedd Nebántsvirág, operett, páros '/,. „ 11, szerda Keresd a szived, vígjáték. Pá­ratlan Vs­„ 12, csütörtök Pillangó kisasszony, opera. Pá­ros Vs­,, 13, péntek Az ezred apja, énekes bohózat. Páratlan 2/s­„ 14, szombat Az ezred apja, énekes bohózat. Páros 3/s. A Nemzeti Szinház programja. (Fővárosi munkatársunktól.) A Délma­gyarország már közölte több kiváló színmű­írónak nyilatkozatát a Nemzeti Szinház rena­issanceáról. Amióta Tóth Imre került a szin­ház élére, azóta uj korszakba került az or­szág első színháza, -— mondották egyértel­műen a nyilatkozó irók, igy Bródy Sándor Móricz Zsigmond, Szomory Dezső. Alkalmunk volt beszélni Tóth Imrével, a Nemzeti igazgatójával, aki a szinház prog­ramjáról s az általa kitűzött célról ezeket mondotta el: — Három esztendeje, ] hogy a Nemzeti Szinház élén .álok és három esztendeje, hogy tárt karokkal várom a magyar írókat, az uj magyar irodalmat Nekem egyéb célom nincs a Nemzeti Szinházzal, minthogy igazán jó, minden igényt kielégítő legyen. Örömmel, szinte lelkesedéssel olvastam a magyar dráma leghivatottabb Íróinak véle­ményeit. Boldoggá tesznek ezek a nyilatko­zatok engem, hisz mind azt bizonyítja, hogy végre három esztendő munkája után sikerült a Nemzeti Szinház útját arra vezetnem, amerre a magyar drámaírók utja vezet. —Senki, de senki a világon nem várja annyira azt a bizonyos, magyar szezont, mint én. Szívesen visszateszek minden klasszikust és idegent, ha eredeti magyar da­rabokat kapok. Hiszen ha a magyar irók föl­keresik a Nemzeti Szinházat a darabjaikkal, igazán semmi hija sincs annak, hogy a Nem­zeti tényleg ideális szinház legyen. Színé­szeink vannak elsőrangúnk iróink is. Mi kell más? — Igaz, ez kellene: uj Nemzeti Szinház! A Népszínház épületében bizony a legnagyobb nehézségekkel kell megkiizdeniink egy darab előadásánál. És ezek a nehézségek sokszor, igen sokszor legyiirhetetlenek. Milyen szíve­sen rendeztünk volna például a példátlan si­kerű Shakespaere-ciklus mintájára egy Ibsen-ciklust is. De Ibsen ebben a hombár­ban? — Ma volt azonban — amint tudják is — az uj Nenizeti Szinház felépítése ügyében az ankét. És milyen lelkesedéssel kezelték és kezelik a kultuszminisztériumban ezt az ügyet, most már az uj színházépület is megvalósul a közel jövőben. Már 1914. elején számitásom szerint játszunk is benne. — Ismétlem: boldog, nagyon boldog va­gyok, hogy a magyar irók véleménye szerint renaissance küszöbén a Nemzeti Szinház. És tárt karokkal várom és fogadom őket, a mo­dern magyar dráma iróit, akiket három esz­tendeje várok mindig ilyen tárt karral, és akiket — ha jöttek — mindig boldogan fo­gadtam. * Molnár Jenő operett fordítása. Molnár Jenő dr, a kiváló iró érdekes fordításáról ér­kezik hir. Lefordította Offenbach egyik ope­rettjét, A kékszakállú herceg cimüt. Ez az operett német színpadokon állandó kasza­darabja, de nélunk ismeretlen. Még ebben az évben bemutatják a fővárosi egyik színház­ban Offenbacli darabját. * Ödipusz király a Magyar Színházban. A kedvezőtlenre fordult időjárás miatt az „ödipusz király" előadásainak a Beketow­cirkuszban való sorozatát az igazgatóság a hétfői nappal beszüntette. Hétfőn tehát már nem került szinre a cirkuszban Sophokles tragédiája. A hétfőre és a hét többi napjaira előre váltott jegyek árát, a megváltás helyén visszafizetik a közönségnek. Az „Ödipusz ki­rály" előadását ugyanabban a kiállításban, ugyanazokkal a szereplőkkel, de persze a szinház kívánta rendezésbe] i változásokkal a héten két estére — szerdára és péntekre — átviszik a Magyar Színházba. * Boros Emil első fellépte. Boros Emil, a szegedi szinház szerelmes színésze, aki kato­nai kötelezettsége miatt nem működhetett, szerdán lép fel először Schiller drámájában, a Haramiákban. Boros Emil Koller szerepét játssza. Saját fehérnemű készítés » mm mm mm Angol Raglánok Habig kalapok ízléses nyakkendők 2118 Szende és Vadasnál.

Next

/
Thumbnails
Contents