Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-19 / 240. szám

6 DELMAGYA RORSZAG 1911 október I9 ám HÍREK A legújabb foglalkozás. (Fővárosi tudósítónktól.) Egy előkelő fő­városi ügyvéd irodájába beállított a napok­ban egy jól öltözött úriember: — Fuchs Mór vegyész yagyok, — mondta — panaszt szeretnék tenni az ügyvéd ur utján. Az ügyvéd természetesen meghallgatta a vegyészt, aki előadta, hogy becsületsértési ügyben keresi az igazságot. Az eset az egyik fényes, körúti kávéházban játszódott le, a biíiiárd-szpbában, Fuchs Mór a billiárd­asztalok mellett sétált, de oly szerencsétle­nül, hogy az egyik játékos, egy hatalmas ter­metű ur, mindig hasba ütötte véletlenségből a dákójával. Fuchs ur tűrte egy darabig ezt a játékot, de utóbb megunta és odaszólt a kö­vér urnák: — Fardon, kérem, talán inkább a golyókat tetszene eltalálni . . . — Ha nem tetszik, liogy mindig hasbaütöm, — mondta a termetes ur — akkor ne álljon a hátam mögé. Üljön le talán a fal mellé . . . De Fuclis ur nem mozdult. Állt, állt, mint a sóbálvány és tűrte az ütéseket és apró lökése­ket. Végre mégis megkockáztatott egy sértő szót: — Ez malacság ... — mondta és várta a következményeket. De a termetes ur nem mozdult. Fuchs ur tehát ujabb sértést vá­gott ki: — Ez disznóság: Az idegen tovább billiárdozott, mintha semmit sejn hallott volna. — Hallja maga, paraszt — ordította most már Fuchs ur — magának mondtam, hogy disznóság, amit csinál. — Ja ugy — fordult meg az izmos billiár­dozó — akkor számolunk! A következő pillanatban Fuchs ur köhög­ve távozott és a bal arcát borogatta a tenye­rével. Egyenesen az ügyvédhez léptetett, ahol fölvették a panaszát és nyomban be is adták a járásbíróságnál. A tárgyalás előtt megint beállított az ügyvédhez a vegyész. —- Tetszik tudni — magyarázta — egy költségszámlára volna szükségem. Elmennék vele az alpereshez és miután valószínűleg ki fogunk békélni, nájt akkor akarnám, liogy az ügyvéd ur fáradságát fizesse meg leg­alább ... Az ügyvéd kiállította a költségszámlát és a vegyész avval távozott, hogy majd a tár­gyaláson, az ünnepélyes bocsánatkérésnél találkozni fognak. A büntető járásbíróságon meg is jelent az ügyvéd a tárgyalás napján a pontos időben, de a felek nem mutatkoztak. Várt egészen délig, azután odalépett Bau­mann birólioz és kérte, hogy halaszszák el a tárgyalást. —. Ki afelperes? — kérdezte a biró. Valami Fuchs nevü vegyész! Á Fuchs 111: — nevetett a biró — azt alig­ha fogja többé látni. Kiderült, hogy Fuchs ur nem vegyész, sőt az sem egészen biztos, hogy mindig Fuchs­nak bivták-e? Nagyon ügyes ejnber és is­iperőse a büntető járásbíróságnak. Beléköt emberekbe, megsérteti magát, de tárgyalásra sohasem bocsátja az ügyet. Kijbékül a vádlot­tal minden ogyes esetben, illetve kiegyezik ötven percentre. Benyújtja az alperesnek az ügyvéd költségszámláját és elegáns mozdu­lattal besöpri a kis pénzecskét: — Legalább a doktor ur nem fáradt hiába — mondja — ha már mi kibékítünk. Azzal telávozik és többe nem látja, sem a sértő fél, sem a járásbíróság és még az ügy­véd sem. Ez a legújabb Kenyérkereset. PIT 1— A képviselőház íiJésc. Ecy-etrv adag tech­nika, véderővita és interpelláció töltötte ki a mai ülést. Jármy Béla az első szónok nem fogalja el a véderő javaslatot, mivel nem az önálló hadsereg, hanem a közös védelem alapján áll. Félegykor a interpellációkra tért át a Ház. Ráth Endre a biróságok, ügyészsé­gek és segéd- és kezelőszemélyzetük fizetésé­nek kiutalása, illetve fölvétele körüli rend­ellenességek megszüntetése dolgában in­terpellálta az igazságügyminisztert. Kovács Gyula a pénzügyminiszterhez intézett inter­pellációjában azon panaszkodott, hogy az alkohol pótadójának fölemelésére vonatkozó miniszteri rendelet oly későn jelent meg a Pénzügyi Közlönyben s több községben is I oly későn tették közzé, liogy a termelők el- 5 késett bejelentéseinek megbírságolása jogta- j lan. Huszár Károly (sárvári) a budapesti, Rákóczi-téri épitőszerencsétlenség kapcsán a könnyelmű, meggondolatlan s veszedelmes fővárosi építkezési módról interpellál. Az építési szabályrendelet elavult s az ellenőr­zés meglehetősen hiányos. A könnyelmű épitkezés egész rendszerré vált, ezért azután szinte mindennapos a szerencsétlenség. Hé­derváry Károly gróf miniszterelnök igazat ad az interpellálónak abban, liogy az építke­zési balesetek száma igen nagy. De anélkül, hogy védelmezni akarná a balesetek oko­zóit, megállapítja, liogy az utolsó esztendő­ben rendkívül föllendült építő kedv óriási konkurrenciát teremtett, mely a selejtesebb munjiás- és vállalkozó-elemeket is fölhasz­nálja, s igy könnyen okoz szerencsétlenséget. Szükségesnek tartja, liogy mindazok, akik az építkezésre hivatva vannak felügyelni, szigorúbban teljesítsék kötelességüket. A fő­városhoz a tegnapi szerencsétlenség után leiratot ntézett, melyben szigorú vizsgálatot kér. Szükség lesz esetleg törvényes intézke­désre is, amely a nagyobb felelősséget mond­ja ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A Ház a választ tudomásul vette, s ezzel az ülés ne­gyed kettőkor zárult. — Mosonyi Síá.s-oly halála. A régi m agya színművészetnek egy értékes veterán tagja hunyt el Szegeden: Mosonyi Károly volt színigazgató hetvenkilenc éves korában teg­nap meghalt. Mosonyi Károly neve ismert volt mindenfelé. A volt színigazgató Szege­den született 1832 december 27-én. Az ötödik gimnázium elvégzése után, a kiütő szabad­ságharc miatt félbeszakította a tanulmá­nyait. 1848 és 49-ben, tizenötéves korában a szegedi nagy korház vezetője volt. A sza­badságharc után Bécsbe ment, hol a Poli­technikum és Conservatórium elvégzése után a zenetudománynak szentelte minden idejét. Ez az igyekezete eredményezte azt, hogy mint komponista elsőrangú volt. Nemsoká­ra színigazgató lett és mint ilyen mindjárt kezdetben pályázatot hirdetett népszínmű és vígjátékra. Szegeden három évig működött, innen Miskolc, majd Győrbe ment, hol két­két évig működött. 1880-ban az aradi szín­házban folytatta működését, ahol csak a te­let, a tavaszt Temesváron, mig a nyarat Nagyváradon töltötte. 3 évi sikerteljes mű­ködése után 1883, évi februárban érte az a szerencsétlenség, hogy a színház leégett, amiután a tavaszt ismét Temesváron, a nya­rat pedig Nagyváradon töltötte. 1884-ben már Szabadkán vette kezébe az igazgatást, de utána két-két telet ismét Temesváron és Pozsonyban töltött, a nyarat pedig Budán, a krisztinavárosi színkörben. Utoljára Aradon volt. Tavaszkór azonban igazgatói működé­sét abbahagyta Halálával egy munkás, szor­galmas élet utolsó lapjai záródtak be a ma­gyar színművészet Mosonyi Károly igazga­tása idején babérokat nem igen termett, ö nem is vágyott a dicsőség, hirnév büszke bo­rostyánjaira. Nagyon szerény ember volt, aki visszavonult életet élt és névtelen har­cosa akart lenni a színművészetnek. * Szomorn, gyászbaborult családja a követ­kező gyászjelentést adta ki: Özvegy Mosonyi Károlyné, született Sugár Emma, ugy a maga, mint Gyula, Emil, Im­re, Anna, Ilona, férjezett dr. Kellner Gyu­láné, Béla és Gizella gyermekei, valamint testvérei, sógorai, veje és unokája, továbbá az összes rokonok nevében, fájdalomtól mé­lyen lesújtott szívvel tudatja a forrón sze­retett férj, legjobb apa, nagyapa, szerető testvér és rokon Mosonyi Károly volt szín­igazgatónak 1911 október 17-én délután 4 órakor, életének 79-ik, boldog házasságának 39-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi ma­radványai folyó hó 19-én, délután 3 órakor fognak a Templom-tér 4. számú gyászház­ból az izr. sírkertben örök nyugalomra he­lyeztetni. Szeged, 1911 október 18. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! — Irodaiam ielolvasíísok,. A Dufonies­Társaság október 22-én délután négy órakor a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart, melyre a Társaság összes tagjait és a közönséget ezúton bivja meg az elnök­ség. Ez lesz az irodalmi délután programm­ja: 1. Novellette. Irta és felolvassa Szabó Ferenc r. tag. 2. Költemények. Irta és fel­olvassa Patyi István tanár (Szabadka) ven­dég. 3. Rajz. Irta és felolvassa Tömörköny István r. tag, A kőfalon. Elbeszélés. Irta és felolvassa Sz. Szigethy Vilmos r. tag. — Előadás a rádiumról. Megírtuk, hogy egy drezdai tudós és tanár: Scheffler Her­mán időzik Szegeden és előadást tart a rá­diumról. Ami nagyobb fölfedezés csak járt a rádiummal kapcsolatban, mindazt elmondja Scheffler. Csütörtökön, a kaszinó termében lesz a rendkívül érdekes előadás, délután hat órakor. — Fegyelmi a zcníai polgármester ellen. Zornborból jelentik, hogy Bácsbodrog­megye alispánja elrendelte Száríts Géza zen­tai polgármester és Belovay Mihály jegyző ellen a fegyelmit megelőző vizsgálatot, mert az ő fogyatékos ellenőrzésük tette lehetővé, hogy Kadván Orbán városi tisztviselő köz­okiratokat hamisíthasson. A vizsgálat veze­tésével Szabovlyevics Dusán dr-t bízta meg az alispán. — A szegedi tüzoltÓBsap eredménye. A szegedi tiizoltónap gyűjtésének eredményé­ről á Szegedi önkéntes Tűzoltó Egyesület most számol be. Á gyűjtés eredménye 2739 korona. Az egyes sátrakban ezek a pénz­összegek gyűltek össze: a Katkolikus Nővé­dő Egyesület sátrában 221 korona 10 fillér, a szintársulati sátorban 119 korona 97 fillér, a mustos sátorban 118 korona 12 fillér, a labdarózsa sátorban 106 korona 27 fillér, a Református Jótékony Nőegyesület sátrában 93 korona 84 fillér, a trafikos sátorban 80 korona 50 fillér, a sárkány-várban 86 korona 65 fillér, a Jótékony Nőegyleti sátorban 74 korona 67 fillér,, a virág sátorban 49 korona 48 fillér, a Nőipar Egyesületi sátorban' 28 korona 75 fillér, tányérica sátorban 19 ko­rona 20 fillér, Bödőné Trinksz Paula és Füs­sy Józsefné sátrában 94 korona 01 fillér, kü­lön gyűjtések 47 korona 20 fillér. Az urna ép a persely-gyűjtések végösszege 1148 ko­rona 76 fillér, kereskedők „tűzoltó napi" ado­luánya*. 15.87 korona 20 fillér, a rókusi (mű­kedvelő színielőadás jövedelme 3 korona 20 fillér. 4 .o/JMtés, végösszege 2739 borona 16 fillér. fl viiiamos vasúti jegyekre hirdetéseket árban fogad ei a „Déimagyarország" kia

Next

/
Thumbnails
Contents