Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-17 / 238. szám

1911 október 15 DELMAGYARORSZAO Az országos jogászgyülés. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap összegyűl­tek az ország jogászai, hogy a fővárosban megtartsák a XII. jogászkongresszust. A megnyitó ülés vasárnap délelőtt 11 órakor volt az Akadémia dísztermében s a tanács­kozások, a különféle szakosztályok ülései 3 napot fognak igénybe venni. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt s a résztvevők közt voltak láthatók: Székely igazságügyminiszter, Berzeviczy Albert, Günther Antal, Wlassics Gyula, Fiilepp fő­polgármester, Rohonyi, Tőry, Imling, Né­methy és Balogh államtitkárok, Vavrik kú­riai másodelnök, Pongrác koronaügyész, Zsitvay, Beck és Baumgarten kúriai tanács­elnökök, Csathó táblai elnök, Nagy Ferenc a jogászegylet elnöke, Baloghy törvényszéki elnök, Czárán főügyész, Pap Kálmán tábor­nok-hadbiró, Szivák Imre budapesti kamarai elnök és több vidéki elnöktársa, Pollák Illés ügyvédszövetségi elnök, Katona, Schvartz, Doleschall és Kiss Mór egyet, tanárok, Sélley főügyészhelyettes. A jogászgyülést, mint az összehívó Ma­gyar Jogászegylet elnöke Nagy Ferenc dr. nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve az impozáns számban megjelenteket. Ismertette az utolsó jogászgyülés óta eltelt 15 év törté­netét, majd üdvözölte a kormány képviselő­jét és rámutatott a megoldásra váró felada­tokra. Indítványára a királynak üdvözlő távira­tot küldtek. Balogh Jenő államtitkár előterjesztette az előkészítő bizottságnak a tisztikar megvá­lasztására vonatkozó javaslatát, mely egy­hangú elfogadásra talált. Elnök lett Nagy Ferenc. Alelnökök: Szivák Imre, Kiss Mór dr., Kray István táblai el­nök; pénztáros Vámossy Károly és választot­tak még titkárokat és jegyzőket. A tisztikar elfoglalván helyét, Nagy Fe­renc dr. elnök mondott nagy tetszéssel fo­gadott beszédet, majd Székely Ferenc mi­niszter emelkedett szólásra, rámutatva a sok fontos jogi kérdésre, melyek eldöntésénél a jogászgyiilésnek döntő szava lesz. Ennek ki­jelentésével üdvözölte a tanácskozó magyar jogászokat. A miniszter után a főváros nevében Fülepp főpolgármester, majd az Akadémia részéről annak elnöke Berzeviczy Albert és a tudo­mányegyetem nevében Doleschall Alfréd dr. jogkari prodékán üdvözölte a jogászok kon­gresszusát. A szakosztályok érdemleges ülései is már megkezdődtek. A királyhoz intézett hódoló táviratra ma ez a válasz érkezett: Méltóságos Nagy Ferenc dr. nyug. állam­titkár, egyetemi tanár urnák, mint az Orszá­gos Jogászgyülés elnökének, Budapest. Ö császári és apostoli királyi Felsége az Országos Jogászgyülés hódolatát legmaga­sabb köszönetével a legkegyelmesebben tudo­másul venni méltóztatott. Ö csász. és apóst. kir. Felsége kabinetirodája ~ fíöiépiskilál véplt íii tanoncul fizetéssel azonnal felvétetnek > Délmagyarország < könyvnyomdában ti. es Kir. uuw. e* Kamarai számumai ^ férfi-, fiu- és isánykarüíia-tsiep SZEGED, KÁRASZ-U. 5. Fióktelepek: Arad, Brassó, Debreczen, Fiume, Kassa, Kolozsvár, Miskolcz, Nagyvárad, Pécs, Po­zsony, Szeged, Temesvár, Zágráb, Belgrád, Sofia. KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET. € ISIK KÖZGAZDASÁG — fi pesti házalók ellen. — (Sajá tadósitónktól.)Ev€k óta panaszkod­nak a szegedi kereskedők, hogy különösen a szezon idején budapesti nagyobb cégek uta­zói és tulajdonosai jelennek meg Szegeden, ahol fölkeresik az előkelőbb vevő közönséget és megrendeléseket vesznek föl attól. Ez az eljárás sérti a szegedi kereskedők érdekeit, akiktől sokszor a legjobb vevőket veszik el a pesti cégek. Különösen az uri divat és menyasszonyi kelengye üzleteket érinti a sérelem. Legin­kább az ő szakmájukba vágó árukkal házal­tatnak Szegeden ezek a cégek. Esztendők óta tart ez az állariot, amelv ellen nem tudnak tenni semmit, mert az idegen cégek értenek ahoz is, miként kell a kereskedők védelmé­ről intézkedő 1903. évi törvényt megkerülni. Ez a törvény ugyanis ugy intézkedik, hogy idegen kereskedő a saját városán kivül ki­csinyben, hogy kereskedelmi kifejezéssel él­jünk detailban nem árulhat. Kivétel csak ak­kor van, ha a kereskedő a vevő azonos hivá­sára megy el valamelyik másik városba. Eb­ben az esetben megengedi a törvény, hogy más városban is árulhat. Nos, épen ez a kivételes állapot teszi lehe­tővé, hogy lépten nyomon sérelem érje a nagy adót és házbért fizető szegedi kereske­dőket. Nincs könnyebb dolog, mint valame­lyik cégnek megrendelést küldetni magának Szegedről. A posta minden levelezőlapot el­visz és a törvény azt sem keresi, hogy azt a levelezőlapot véletlenül a pesti cég itteni meg­bízottja, vagy annak valamelyik barátja irta. A szegedi kereskedők már tettek lépéseket, hogy ennek az állapotnak vége legyen. A rend őrség is elcsípett már házalás közben több budapesti kereskedőt, azonban nem tehetett semmit: azok fölmutattak nvomtatott leve­lezőlapokat, amelyeken valamelyik szegedi vevő meghívta őket. Igv azután csak a leg­ritkább esetben történt meg. hogy valame­lyiekt megbüntethették kihágásért. Ez ellen az állapot ellen föltétlenül tenni kell valamit. A kereskedelmi- és iparkama­rának közbe kell lépnie és intézkednie kell, hogy a szegedi kereskedőket a tisztességte­len konkurrenciától megóvják. A kamarának kötelessége a kereskedők érdekeit megvéde­nie és amennyire mi a kamara újonnan meg­választott tagjait ismerjük, azok cikkünk után elsőrendű kötelességüknek fogják elis­merni, hogy illetékes helyen a szükséges lé­péseket megtegyék. Egyébként arról értesülünk, hogv a kereskedők maguk fordul­nak sérelmeikkel a kamarához, amelyet ér­dekeik megvédésére fognak fölszólítani. Ideje már, hogy ebben az ügyben történ­jék valamelyes intézkedés. Közeledik kará­csony, amikor a divatüzleteknek főszezonjuk van és ha a kamara nem lép közbe, akkor pár nap múlva megint tele lesz a város buda­marad a nyakán, mert a szegedi kereskedő pedig rendelheti a finom, drága portékát: ott marad a nyakná, mert a szegedi kereskedő nem megy házalni és az egész területet le­aratja a pesti cég, aki se adót, se házbért nem fizet és csak a pénzt viszi el Szegedről. Budapesti gabonatőzsde. A liatáridőpiacon az élénkebb lebonyolitó­kedv a készáru olcsóbb jegyzése és a szerb áruból történt üzletkötés folytán lanyhább volt az irány. Felmondás búzából 14000, zab­ból 35.000, rozsból 4500 mm. Egy órakor a kö­vetkezők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.11—12.— 1 .98—12.05 10.36-10.87 8.69— 8.70 9.48— 9.44 A budapesti értéktőzsde. Okt. 16. A mai előtőzsde iránya tartózkodó volt, mert a külpolitikai fejleményeket óhaj­tották bevárni. A nemzetközi piacon kevés üzlet volt, a forgalomba került értékek ára lemorzsolódott A lielyi piacon csak tetemes árengedménnyel lehetett eladni. A zárlat kedvtelen, gyönge. A készárupiacon a ma­gyar cukoriparrészvény és a salgótarjáni részvény tartott áron volt keresett, a NBSÍCÍ tanninrészvény olcsóbb áron volt kapható. REGÉMY. A vsliar. — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta Mo Avzybasew. 9 — Hiszen ez lehetetlen helyzet! Csak nem szahad gépfegyverrel támadni a vöröskeresz­tesekre?! Miért nem történik liát valami? Ön a város polgára, szava van a dologhoz. Ön­nek tennie kell valamit! — kiáltotta Law­renko, tobzódva és az érzése miatt gyötrődön, hogy valami olyat mond és tesz, ami egészen fölösleges és legkevésbé sem felezi ki mind­azt, amit szándékában volt elmondani. — Nos igen . . . természetesen — bólintott a mérnök ur és szemüvegével bibelődött, — de hiszen ön is csatlakozhatik a küldöttség­hez . . . Igy külön még sem leliet elintézni a dolgot . . . Hiszen ön érti, doktor? — Minek ez, mind e sok szócsatázás, mi­nek?! ... — válaszolt Lawrenko ingerülten. — Az embereknek el kell mondaniuk, ami a szivüket nyomja. Lawrenkot hirtelen oly ádáz indulat kapta meg, hogy vadul ordította: — Minek mindez! Minek mindez?! A tapsban, zsivajban azonban nyomtala­nul vegyült el a hangja. XI. Mikor a finom, uri fogatok a kitűnően öl­tözött, imponáló, idős személyiségekkel az utcán végighajtattak, az egész sokadalom, az elrongyolódott munkások, a matrózok, a for­radalom vörösszalagos harcosai — az óriás tömeg, amely le egészen a kikötőig egyaránt sürüen hullámzott, hirtelen elcsendesült és szórakozottan és érzéketlenül, de egyben ko­molyan és figyelmezve nézett a kocsik után.

Next

/
Thumbnails
Contents