Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-17 / 238. szám

6 DELMAGYARORSZAO 1911 okróbr 17 hát elvégzem, ami hivatásommal és hivata­lommal jár. Még egy kérdést kockáztattunk meg: — És a gyermekek, főtisztelendő ur, ir­nak-e önnek, nem feledkeznek meg önről? — Hiszen az atyjuk vagyok — felelte őszintén. — Igenis irnak az édesapjuknak és ezt: az ő gyermeki szivüket nem tilthatja el sekik senki, nem viheti e! tőlem senki. Nem titok jóformán semmi abból, ami Bie­ber Bélának a bogdarigósi plébánia vezeté­sétől megfosztását megelőzte. Idestova más­fél évtizede ennek. A gyermekek édesanyja, aki egy ideig hűségesen élt talán nehéz és társadalmilag elitélt, de boldog családi életé­nek, Bogdarigóson a fürdőidény alatt megis­merkedett egy budapesti városi tanácsnok­kal. A tanácsnok vagyonos ember, idősebb ember volt és hajlandónak mutatkozott arra, hogy „igazi asszonyá" tegye a leányt. És Bieber Béla magára maradt a gyermekekkel. Egy kis fiúval és egy nagyobbacska leányai. Bogdarigóson mindenki tudott erről és soha senkinek eszébe nem jutott, hogy megütköz­zék ezen. A hivek inkább szeretette! látták, hogy mennyire szivén viseli papjuk a gyer­mekek sorsát: tanittatja, gondozza őket, sőt nevet is ad nekik, mert testvérbáyja örömmel vállalkozott arra, hogy a két gyermeket tör­vényesen örökbe fogadja. Ez meg is történt és a kis Bieber leány, meg a csöpp Bieber fiu baj nélkül, gond nélkiií növekedett. A bajt csakugyan titkos följelentés okozta. A bogdarigósi adminisztrátor egyik paptár sának bizalmas levélben megírta gvermekei sorsát. Ezt a bizalmas levelet Glattfelder öyula csanádi püspökhöz juttatták el, aki azonnal intézkedett, hogy Bieber Béla távoz­zék Bogdarigósról és egyszerű káplánként Elekre menjen. Hivei, akik kivétel nélkül ra­gaszkodva szerették, érzékeny bucsut vettek tőle, de korántsem nyugodtak bele az áthe­lyezésbe, hanem kimondták, hogy nem jár­nak te}fiplqmbai..mig- Bieberi viSSZO-mm • küRjaíí, sőt arra is hajlandók, hogy kérelmük megtagadása esetén kilépnek a római kato­likus egyházból. A csanádi püspök természetesen ragaszko­dik elhatározásához és attól idáig épugy nem téritette el a bogdarigósi hivek mozgalma, amint ugyancsak a bogdarigósiak részéről történt bizonyítása annak, hogy plébánosuk megbecsülést, követést érdemlő példás életet élt és köztiszteletben állt. NAPI hírek IHWWWWWWWW W 8138 ÓT * URA1VIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ Ká!lay-(Hid)-utca, Holtzer-(Mllfeó)-palota. Telefon 87 Kedden és szerdán MŰSOR: 1. Hogy készítik az ágyút, az ágyugyártás titkaiból, látványos 2 A kotnyeles, bohózat 3. A jutalom, humoros 4. Mozgó újság, a világ eseményei mozgó­képekben 5. l'ali féltékeny, a legújabb Pali felvéte­lek, bohózat 6. Karmen, spanyol dráma 7. Az uj mérnök, spanyol dráma 8. Nílusi menyasszony, dráma Minden délután '/,6 órakor gyermekelóadás. Az előadások kezdete hétköznapokon d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasár és ünnepnapokon délután 2 órától 11 óráig folytatólagosan. Helyárak. Fentartott hely 1 kor., 1. hely 80 fill., II. hely 60 fill., III. hely 30 fill. Gyermekeknek I. hely 40, II. hely 30, III. hely 20 fill. Katonák • őrmestertől lefelé II. hely 3Ú Hl. hely 20 fill "" ormesiorioi isieie 11. neiy 3(1 lil. hely 20 fill Mikor a must forrni kezd. (Saját tudósítónktól.) Ilyenkor őszszel min dig eszembe jut az öreg Bachus, a vén dő­zsölő lump, akinek a füle mögött mindig van valami turpisság. Valamelyik ifjú római titán, aki a politizálás mellett ráért szobro kat gyúrni, a sima tengerparti agyagból, a vén lumpot tényleg ugy ábrázolta, hogy a füle mögé szőlőfürtöket rakott. Duzzadó sze mii, agyonérett szőlőfürtöket gyúrt az ifjú római és ezt nagyon szellemesen csinálta, mert Baclius nem a szőlőt, hanem a nedvét szerette. A duzzadt szemű érett szőlőszem pedig liamar szétpattan és belecsepeg a nek tár a vén részeges szájába. Végtelen finom megoldása ez az örökös lump, a kényelmes élvhajhász tökéletes jellemzésének. Az őszi szél végigcsapdos az utcákon és meghimbálja a korcsmák ajtajára kiakasz­tott táblákat: Itt must kapható!! Most forr a must. Asszony lesz a lányból és én még mindig arra a furcsa római szoborra gondo­lok. Bachus, — Bachus te sohasem halsz meg, te vagy a legnépszerűbb istenfi a világon. Imádóid, követőid még Szegeden is vannak, tanúm erre az éjszaka és a rendőrség túlzsú­folt szuterénje. A sok bachanáliából ami va­sárnap éjjel lejátszódott Szegeden, két esetet hivők csak tanúnak. Vasárnap éjjel Kis Imre hódmezővásárhe­lyi hajcsár, dülöngött végig az utcákon. Bachust már szerette, a must már forrott benne. Most a többi huncut mitológiai isten­séggel akart megismerkedni. Sejtik, hogy nem Minervát kereste, hanem a szerelem is­tenasszonyát hajszolta az éj sötétjében. Kis Imrének pechje volt, mert istenasszonyok helyett, holmi kföstött nők kerültek az út­jába, akik még hozzá fumigálták is a semmi esetre sem nektártól, hanem inkább hamisi­-tüttjmisttól berúgott embert, — Szerettek, vagy nem szerettek? — ordi­tott a berúgott ember. De feleletet nem ka­pott. —- Na, ha nem szerettek, akkor . . . És hatalmas csattanás, rögtön éles sikoltás is törte meg a csendet. A golyó az arra ha­ladó Horváth Imre hasát horzsol tg. Komo­lyabb baj nem történt. A modern bacha­nália a rendőrségen ért véget. Kist még meg is büntették. Semmi poézis nincs a rendőrsé­gen. A másik eset a Széchenyi-téren történt. Katona István szegedi ácssegéd az esemény főhőse. Nem sok történt, csak annyi, hogy Katona is ivott a fiatal mustból és a must, mint rendesen, forrni kezdett. Katona éne­kelt, még pedig olyan nótákat, amik nyom­tatásban sohasem jelenhetnek meg. A rend­őrnek nem tetszett a koncert. Befejezés: a rendőrség sötét cellája. Ó jó Bachus, de nagy is vagy te, mikor a jó must, a kitűnően hamisitott must forr­ni kezd. — Gerliczy Ferenc báró a nyilat­kozatáról. Néhány nappal ezelőtt a sze­gedi, majd a fővárosi lapok eredeti értesülés szerint közölték Gerliczy Ferenc bárónak Szeged város munkapárti országgyűlési kép­viselőjének az egyetem kérdésében tett radi­kális nyilatkozatát, mely szerint ugy ő, mint más délvidéki munkapárti képviselők a man­dátumukhoz kötik a szegedi egyetem ügyét. Ez a nyilatkozat politika körökben nagy föl­tűnést keltett, s a fővárosi sajtó is élénken kommentálta. Fővárosi munkatársunk ez­iránt kérdést intézett Gerliczy báróhoz, aki tudósítónk előtt kijelentette, hogy: a szegedi lapok által neki imputált kijelentést nem tette, s nem is képzelhető,, hogy akkor, amikor az egyetem kérdésében Szegedet illetőleg ilyen opportunus a helyzet, ilyen kijelentést tett volna, különösen ma, midőn az egész ügy még függőben van. — Öngyilkos lett a Hazai Takarék gond­noka- Tegnap éjszaka, három óra 'áián a budapesti Ferenc-körut 46. számú bérház fel­ügyelője tompa zuhanást hallott. Bereczky Henrikné, a házmester anyja kinyitotta a kaput, de mert nem látott senkit, újra lefe­küdt aludni. Reggel négy óra után Kovács Zsófia viceházmesterné söprés közben észre­vette, hogy a lépcsőházban egy férfi fekszik. Azt hitte, részeg. Gyufát gyújtott és akkor rémülten látta, hogy a kövön, vérbefagyva, halottan Szűcs István, a Pesti Hazai Taka­rékpénztár gondnoka fekszik, aki a harma­dik emelet huszonöt szám alatt lakik a csa­ládjával. A szerencsétlen öngyilkosságot kö­vetett el. A lakása ajtajából levetette magát szörnyet halt. Szűcs István a legboldogabb családi életet élte. Három fia, a legidősebb másodéves jogász és egy férjnél lévő leánya van. Ideghaja kergette a halálba. Másfél­éve, amikor még a Soroksári-ut 8. szám alatt laktak, a jogászfiának valami összeszólalko­zása volt egy féleszű rokonukkal. Egy Fand« István nevü gyógyszerészsegéddel. Ez rá­szólt a fiúra, hogy miért zavarja folytonos hangos tanulással. A vitába beleszólt az apa, mire a tébolyodott gyógyszerész széket ra­gadott és olyan szerencsétlenül vágta Szüca Istvánhoz, hogy a szegény embernek rögtö* kifolyt a halszeme. Ettől kezdve a gondnok idegbajos lett, nem tudott aludni, folytöm attól remegett, hogy a másik szemére is rnej fog vakulni. Nyolc hete aztán hályog kép­ződött a jobb szemén is. A Vöröskereszt-kór­házban megoperálták és a miitét sikerült. D* az idegbaj tovább gyötörte: a halálba mene­kült. — Szukeváthy-tér. Megírtuk, hogy Sze. ged város tanácsa hálából Szukováthy István miniszteri tanácsos iránt, amiért az állam­vasutak igazgatóságának bevétel ellenőrzési osztályát Szegednek juttatta, — az épülő vas­utas palota mellett egy utcát Szukováthy-ut­cának nevez el. Ez a terv némi változást szenved, amennyiben ntm utcát, de a vasutas palota előtti teret nevezik el Szukováthy nevé­ről — Szukováthy-térnek. — Előadás a rádiumról. A rádiumnak s a vele kapcsolatos fölfedezéseknek jelentőse­ge nyilvánvaló immár, ellenben a rádium megismertetésével mifelénk nem igen fog­lalkoznak. Most egy drezdai tudós és tanár: Scheffler Hermán időzik Szegeden és rend­kívül érdekes előadást tart a rádiumról. Ami nagyobb fölfedezés csak járt a rádiummal kapcsolatban, mindazt elmondja Sclieffler. A professzor két nap óta időzik Szegeden é» eddig a felsőipariskolában, a főreál- és a felsőbb leányiskola-, a városi főgimnázium termeiben tartott előadást, eztán pedig a fel­sőkereskedelmi iskolában s a tanítóképzőbe* beszél, előadását kísérletekkel teszi megért­hetővé. Csütörtökön, a kaszinó termében tart előadást, délután 6 órakor, ezzel az érdekes programmal: Előadás a rádiumról. (Kísérletekkel.) (A levegő villamos tüneményei a rádium hatá­sa alatt. — Radiummal való fényképezés. — Fa- és fémlemezek, valamint a kezek átvilá­gítása. — Valódi gyémántoknak a sötétbe* való fénylése. — A rádium termelése. — A sugarak három különböző neme. — Radioak­tív gáz (emanatio). — Indukált radioaktivi­tás. — A hélium képzése. — A rádium che­miai, physikai és physiologiai hatása. — A rádium az emberiség szolgálatában és ered­ménye a therapiában. — Mesterséges növé­nyek stb. képzése. — Legújabb kutatások. — Katonai hireb. A király elrendelte, hogy kitűnő szolgálata elismeréseiil Burján Endre dr szegedi II. számú csendőrkerület­beli századosnak a legfelső megelégedés ki­fejezése újból tudtul adassék. — A király bi­róságvezetővé s igazságügyi előadóvá Tóth István alezredes-hadbirót a szegedi II. hon­védkerületi bírósághoz, illetve parancsnok­sághoz kinevezte. — A király Jahl Gusztáv táborszernagynak, volt szegedi honvédkerii­leti parancsnoknak saját kérelmére nyugállo­mányba való helyezését elrendelte és ez alka-

Next

/
Thumbnails
Contents