Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

f 16 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 15 séklésére, és ha kell, maguk is a termelők sorába lépnek. Másrészt ismert dolog az is, hogy eme vállalatok mind nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztatnak, akiknek idővel elvész minden reményük az önállósításra és akik végre is annyira beletanulnak a mások akaratának szolgálatába, hogy már nem is képesek az önálló intézkedésre, a vezetésre. Lambrecht dr e bajok megszüntetésére elsősorban a közönség állandó fölvilágositását és kioktatását tervezi valamelyes nemzetközi berendezés révén. Gyakorlatilag pedig nem tud mást ajánlani, mint az áruházak egyikmásik erénytelenségét utánozni, igy az úgynevezett alkalmi üzletek jövedelméért versenyezni, az árumaradványokat hasonló uton értékesíteni, közös vásárló középpontokat létesíteni, általában közös intézményekkel a kiadásokat csökkenteni. A harmadik nagy probléma, a drágaság kérdése nagy meglepetést okozott. Rühland tanár, az eredetiségéről hires tudós, egy uj igazságnak akart hiveket szerezni. Az ő tudása szerint nem a kereset és kinálat szabályozza az árhullámzást, hanem a hangulat. A piac hangulata szerint lesz drágább vagy olcsóbb az áru és még az állami hivatalos becslésekből is rendszerint kiérzik valamelyes cél, amely az igazság rovására kisebbit vagy nagvit. Például az orosz hivatalos becslés rendszerint a birodalom kölcsöneinek ügyével áll összefüggésben és minden rózsás fényben úszik, mihelyt a külföldi pénzpiacok igénybe vételével tervezik. Ily formán Rühland dr arra a következtetésre jutott, hogy nem azért drága most a has, mert kevés, hanem mert ez a drágaság a közvélemény mai hangulatúnak megfelel. Szerinte mai berendezéseink csak hazugságon alapulnak. Nagy nemzeti szindikátusokat szeretne szervezni, amelvek a tulajdonjog tekintetbe vételével szolgálnák és bonvolitanák le az áruforgalmat. Viharos ellentmondást keltettek Ruhland tanár szavai és mi sem volt könnyebb, mint kimutatni, hogy a hivatalos becsléseknek nagv a reális értékük és legtöbbször a rossz termés és a vele járó kalamitások, nem pedig a hangulat okozza a természetes drágaságot. Valami igazság azonban rejlik Ruhland dr szavaiban is, mert kétségtelen, hogv nem egyszer használják ki a drágasági hangulatot olv cikkek árának emelésére, amelyek még bőségben vannak. Másrészt el kell ismerni, hogy Ruhland tanár rámutatott a legnagvobb bajra, a közvetitő-kereskedelem okozta drágításra, de azért még nagy kérdés, vájjon a tervezett nemzeti szindikátusok tudnának-e valamit e téren segiteni. Mert az ilyen berendezések a papíron szépen festenek, amig nem akad egy másik német tudós, aki kimutatja, hogy ez az uj vivmány is csak téves eszmék szülöttje és a mai világ nagy hazugságai közé tartozik. Problémákat tehát nem sikerült a kongresszuson megoldani. De ez nem baj. A Tő az, hogy a középosztálv érdekében az államok versenyre keljenek egymással és ne engedjék, hogy ez a kérdés is a pártpolitika útvesztőjébe kerüljön. Ha az iskola ügyében a szocialisták, az áruházak elleni harcban ,<z antiszemiták és a drágasáv problémájában tisztán csak a merkantilisták keresnek érdemet és babért, akkor evvetemes nemzeti érdekek megvédéséről többé szó sem lehet. Pedig a középosztályok léte és boldogulása ma sokkal inkább nemzeti érdek, mint a múltban volt. Edison vetélytársa. — Tesla filomvilágából. — (Saját tudósítónktól.) Edison érthetetlen haragból bár, de minden nyilatkozatában kisebbiteni igyekszik Teslát. Tesla neve olyan ismert Amerikában, mint a fölfedezésekben vetélytársáé: — különösen a mechanikai s gépészeti téren alkotott csodálatos nagy dolgokat. Fölfedezései, tervei maradandóak. Azalatt, bogy Tesla Miklós, ez a magyar származású zseniális mérnök nem beszéltetett magáról, egyáltalában nem pihent. Olyasmit talált ki, amiről egyelőre nem kiván bővebben nyilatkozni, de aminek azt a nevet adta: elektromos világrendszer. Tesláról van szó, igy hát természetes, hogy valósággal dobálózik a millió meg millió lóerővel. Valósággal mesébe illik, amiről Tesla azt állítja, bogy rövidesen bemutatja a világnak. Az elektromos világrendszer alapja az, bogy Tesla uj módját találta ki az elektromosság továbbításának. Minden közvetitő szerv nélkül mérlietlen távolságokra tudja továbbítani az elektromosságot, a legérdekesebb pedig az, bogy a hosszú uton az elektromosság nem bogy veszítene a menyiségéből, hanem még növekszik is. Ezt azzal magyarázza Tesla, bogy módot talált a föld elektromos kisugárzásának fölfogására. Tesla terveinek monumentális voltát leginkább az bizonyítja, bogy az elektromosságot körül akarja vezetni az egész földön és fölvezeti azt a Marsba is. A táviratozás és a telefonálás számára, persze őrült távolságokra, öt-tiz millió Volt feszültséget tervez, mig az elektromosságnak az egész földön való erőátvitelét 100 millió Volt feszültséggel hiszi kivihetőnek. Tesla számításaiban a legfeltűnőbb, bogy ő az elektromosságot ötven százalékkal nagyobb gyorsasággal akarja továbbítani, mint a fény gyorsasága. A fizikusok ugyanis idáig azon a véleméyen voltak, bogy az elektromosság és a fény gyorsasága eyenlő. Hogy mi mindent kiván elérni az elektromos világrendszerrel, arra legjellemzőbb, bogy elektromos erőátvitel utján kivánja hajtani a föld minden vasutját, bajóját,légbajóját, automobilját, repülőgépét. Azt mondja, hogy olyan készülékeket fog építeni, amelyek lehetővé teszik, bogy a föld egyik pontján elmondott beszélgetés a föld ellentétes pontján papírra kerül. A távolság leggyönyörűbb megcsúfolása, bogy az áram keresztülviszi a földön a diktálást és az emberi liang a föld megkerülésével bemondja a diktálógépbe a mondanivalót és pedig olyan könnyűséggel, akár ba két méter távolság átkiábálásáról lenne szó. Csodálatos az az apparátusa, amely a zenei hangok átvitelére szolgál. Az ember Budapesten például beül a karosszékbe, füléhez emeli Tesla készülékét és a következő pillanatban hallja, amit a newyorki Metropolitan operában énekelnek. íme, Tesla terve, igazi elektromos világredszer. : ^dHSSHSSWáSBMSananHSSHBBSSKS* | Iflf fciliuU Ü S> a tüdő V Nyolcvan szoba. Központi fűtés. Minden szobában vízvezeték! Mérsékelt árak. K "3 w sra y o a s Tulajdonos Kf BS 81 vasúti vendéglős Az uj férfidivat. A legújabb forma a férfidivatban a testhezálló kabát. Pontos és megfelelő kifejezést még nem szabtak rá. A kreáló szabóművész ilyenformán definiálja az uj formát: A paletot-kabát szabása hátul olyan, mint egy tavaszi felöltőé, de egyszersmind a bő, őszi fölöltőkre is emlékeztet. Ezt a kabátformát inkább a magasabb termetű férfiaknak ajánlják, az alacsonyabbak inkább visszatérnek az úgynevezett Chesterre, a zsákszerű, bő fölöltőre, amely az idén nem olyan túlságosan bő, mint az előző években. A társasági öltözék merev szabályokhoz van kötve. A frakk szabásában észrevehető a biedermayer hatása. Az egy gombbal záródó zsakettet esetleg szegélylyel diszitik, de az sem követ el vandalizmust, aki ezt a célszerűtlen beszegetést mellőzi. A nadrág szabása meglehetősen bő, mellényt vagy feketét viselnek, vagy színeset, de semmiesetre sem éles szinellentéteket. A frakk elegánciája teljesen a vonalak finom esésében áll s itt nyilvánul meg a szabó művészete. Inkább változik még a smoking, amennyiben hosszúságában közeledik a zakkozsaketthez. Ebben az évben nincs annyira derékba szabva s az ujján mintegy hat centiméter széles selyemfölbaj tással készül Utcai öltözetnek és hétköznapi ruhának az idén is megmaradt a két vagy báromgombos zakkó, a különbség mindössze annyi, hogy nincsenek annyira derékbe szabva s nem olyan hosszúak. Ezek volnának az uj divat legfontosabb, legszembeötlőbb sajátságai. A részletek természetesen ezek után igazodnak. Még a sétapálcákra is kiterjeszkedik a divat. Rendkívül keresett a Pártridge és a Malakka-bot. A nyakkendőkre ez az uj törvény: semmi konfekció, vagyis semmi egyszersmindenkorra megkötött nyakkendő. A nyakkendőkötés művészete most különösen érvényesül, amennyiben hosszú, keskeny nyakkendőket kizárólag zakkóhoz viselnek, mig zsaketthez és szalonkabátlioz esarp, illetve plasztron nyakkendő kötelező. Az ünnepélyes öltözethez lakkcipőt is előir a divatkódex, legroszszabb esetben sevrót, bálba pedig könnyű félcipőt. Szövetbetétes cipő azonban esti öltözethez nem divatos. Az utcai ruhák szine barna, vagy zöldes árnyalatú. A keztyük közül a legajánlhatóbb a sötét szinti, a glaszékeztyü az idén nem előkelő. Az általános divatszabályok mellett természetesen tág tere nyilik az egyéni ízlésnek is. Világos, bogy zsaketthez — cilinderrel — nem illik a szines ing, még kevésbbé a vörös nyakkendő. A divat újdonságok között a legérdekesebbek kétségtelenül a sétabotformák. Az elegáns gombos sétabot az idén is divatos marad. Párisban az úgynevezett Foyer-sétapálcákat hordják különféle formájú gombokkal. Az elefántcsont ismét divatba jön, nemkülönben az ébenfa és kigyófa is. Károlyi-utca 2. szám (Hótválasztó-épület) alatt egy óllal azonnal bérbeadasidó. :• Tudakozódhatni ===== Fischer Testvérek ékszerészeknél. 1284