Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

iü DELMAÜY AKORbZ AU 1911, október 15 KÖZGAZDASÁG (-) Vasutat á köz vágóhídra. A szegedi vágóhíd még most sincs összekötve vasúti állomással s nem bonyolíthatnak semmi ,vasuti forgalmat, ami rendkívül sok bajt, sok kárt eredményez. t>tck Jenő, szegedi szalámigyáros most ezt az irást intézte Szeged polgármesteréhez : Nagyságos Lázár György dí urnák Szeged szab. kir. város polgármestere, kir. tanácsos Szeged, Mult év április havában a husiparosok küldöttségét vezettem Nagyságod elé, mely alkalommal ama kérelmünket terjesztettük elő, hogy a szegedi közvágóhíd az államvasút vonalával sürgősen köttessék össze. Nagyságod az ügv elintézését kilátásba is helyezte. Azóta másfél év eltelt. Dacára annak, hogy a közgyűlés a vasútépítést megszavazta, a munkálatok megkezdése még egyre késik, mert a kereskedelmi minisztérium forma okok miatt akadályokat gördit annak létesítése elé. Tekintve azt, hogv nincs az országnak egyetlen nagyobb vágóhídja, mely a vasút vonalával összekötve ne lenne, mert létérdeke minden vágóhídi intézménynek, hogy a vasúttal sinpár kösse össze és tekintve a mai tűrhetetlen drágaságot, mely reánk szalámigyárosokra és az összes husiparosokra oly terheket ró, hogy létexistenciánkat megtámadja, alázattal kérem Nagyságodat, hogy a közgyűlés által megszavazott összeköttetés .végre létesitessék. Csak egy rövid példát hozok fel annak ecsetelésére, hogy a mai állapotok mennyire tarthatatlanok. Hogy a szalámigyárban foglalkoztatott munkásokat hússal elláthassam, Bécsből vagyok kénytelen hust vaggonszámra hozatni ami wáram évtizedes múltjában még nem fordult elő, holott azelőtt még a mult évben is Szegedről ment a hus Bécsbe. Mivel a szalámiipar Szeged város iparának egyik fontos tényezője, ama biztos reményemnek adok kifejezést, hogy kérésünk teljesítése elől, mely nemcsak az én érdekem, hanem az összes szegedi husiparosok kenyérérdeke, Nagyságos Polgármester ur nem fog elzárkózni. Ajánlom ügyünket Nagyságod jóakaró figyelmébe és vagyok alázatos szolgája: Pick Jenő szalámigyáros. (—) Kamarai tagválasztás Zentán. A szegedi kereskedelmi és iparkamara kültagjai sorába Hirschfeld Ferenc kereskedőt és Piszdr Pál iparost választották meg. Budapesti gabonatőzsde. A határidő piacon lanyhább volt az irány, mert ma ismét kötöttek idegen szerb áruból üzletet. Felmondás rozsból 21.000, búzából 4000, zabból 36.000 mm. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.17—12.18. 12.04—12.05 10.36-10.37 8.69— 8.70 9.43— 9.44 A budapesti értéktőzsde. Október 14. Ma jobb volt az előtőzsde irálya megnyitáskor, mint a tegnapi utótőzsde lefolyásából várható volt. Kötöttek: Magyar hitel 882.75—881.50 Osztrák hitel 687.50—688.75 O. m. államv, 729.50 .— Jelzálogban k 480. 482.75 Leszámitolóbank 566.50—567.— Rimaöiurányl 690.25—691.— Közúti villamos 789. 790.60 városi villamos 411. 412.— Hazai bank 307. .— Magyar bank 711. 713.— Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni " Alt. kőszén niiakí Ganz vasöntö Magyar villám. Atlantika 893. 897.— 670. 671.— 807, 81?.— 4190.487.—489.Á déli özsde iránya a javult berlini jelentés nyomán megszilárdult. A nemzetközi es a helyi piacon 3—4 koronás javulást tapasztaltunk. A készárupiac szilárd volt. A járadékpiac kedvező. A valuta és ércváltó változatlan. A zárlat nyugodt. Kötötték: Osztrák hitel 638. 639.— Magyar hitel 834. 836.— J«) zálogbank 480. 481.Leszámitolóbank 570. .— Rimamnrányi 690.50—691.— Kömti villamos 796.-797.— Magyar bank Keresk. bank Beocsini Aszfalt Salgótarjáni Ganz vasöntő 715.50—717.4125 Uijbiztositás : Osztrák hitelrészvényből holnapra 5—6 kor. nyolc napra 12—14 kor., október végére 22—24 korona. Á bécsi börze. A mai előtözsdén a kötések a következők: Osztrák hitel Magyar hitel Angío.bznk Bankvereinj Unio-banki Landerbank 638.50 -.832. .332.25 .589.50 .620.50 .539. .Osztr. államv. Déli vasnt Rimamurányi Alpesi Márka készp. Ultimóra 739.25— 117.75— • 683. • 822.50— 117.82117.80— Felelői szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hirlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda vállalat Szegeden. Korona-utca 15. (Bokor-palota Kellemes szórakozást talál a ""IteS Naponta mozgófénykép újdonságok felvételei kerülnek bemutatásra. Szinházi vacsora. MŰSOR: 1. Taormina, látványos 2. Fiatalító szer, komikus 3. A bün lejtőjén, érdekfeszítő dráma 4. Egy slaisos fewrsa, 305 méteres vígjáték 5. Bricken tengerészhadnagy, dráma 6 A tizenhat gyermek, humoros 7. Velence bevétele, 400 méteres történeti dráma 1792-ből PALKOVJTS ANDOR, kávésMindennemű Q" és egyéís allsatrészelí a legolcsóbban kaphatók és Javíttatnak: BAEÓS SÁNDOR fiangszettziiíM • Sseged, Isko!a-wtca 6. szám. p • Javításokra nagy gond forditíaíiki ö TISZA LAJOS-KÖRUT 57. SZAM. — " - TELEFON 10—67. — «9 t-a Sé» Rendez kereskedői fizetésképtelenségeket és fizetési halasztásokat. Eljár vendéglői és kávéházi üzletek adás-vétó:énéi és azokat financirozza. -— Óvadékokat ad főpincéreknek és vállalkozóknak. — Leszámító! könyvköveteléseket Financiroz ipari vállalatokat és elvállalja azok künnlevő követeléseinek behajtását. HÓI Jj. ga. Két-három deák uri családnál teljes kaphat. Cim a e kiadóhivatalban. REGÉNY; A vihar. — Egy orosz barrikáöharcos regényé. — Irta M. Av&ybaseiv. 35 — Akkor egyszerűen kényszeríteni fogjuk rá, — rikácsolta elkeseredett dühvel a vörös embér, kezeit feje fölött összecsapva. — Mi módon? — kérdezte a másik mérgesen és mulatnia kellett erre a gondolatra. — Talán majd barrikádokat építsünk, ön meg én, meg Ivan Iwanits? — és ezzel a szürke aggastyánra mutatott, aki gyermeki figyelemmel jártatta ide-oda tekintetét. Mind ösztönszerűleg az aggastyánra pillantottak és tisztán látták, amit vékony, kis arca tényleg kifejezett. — Nincs is sej elmem az eszméitekről, de ugy találom, hogy mindez nagyon érdekes . . . Igazán a legnagyobb érdeklődéssel hallgatlak benneteket, — mondta ez a halványan rózsás, yerekes, reg arcocska. Kellemetleül érezték magukat, mert határozottan tudatukba ment, milyen balga a gondolat, liogy ez az, aggastyán és mind, a kik itt jelen vannak, barrikádokon harcoljanak. Senki sem gondolt már azzal, hogy röviddel előbb, tapssal fogadták az egyik szónokot, aki ezt indítványozta. Ez, nem törődva avval, hogy ismét érinti e kényes pontot, hirtelen felugrott és fenyegető ököllel kiállotta: A dolog nem olyan nevetséges, amilyennek ön látja. Ha valóban oly gyámoltalanok és tehetetlenek vagyunk, hogy nem tudunk együtthalni a testvéreinkkel, ugy a legjobb, ha mindjárt szét is oszolunk. Ez mélyreható beszéd volt és ezért mind megijedtek. Most ismét ür feküdt a gondolatok és a szavak közt, melyet hiába erőlködtek volna betölteni. A vitát tehát újra élőiről kezdték. — Minek is jöttein ide? — kérdezte magától fölöttekép elégedetlenül Lawrenko, — hát emberek ezek? . . . Hát van itt értelem és van-e érzés? Igaz és bensőséges? . . . Tanácstalanul nézett körül a teremben, amelyben még sűrűbb párázat lebegett és a távolibb alakok kék levegőrétegekben úsztak. És köröskörül még mindig álhatlan fekete rengeteg látszott az ünnepi kábátokból és az emberi arcok, mint elmosodó világos foltok. Nyomasztó érzése és diibe elviselhetetlenné vált. Nagyon szeretett volna, torkaszakadtából kiáltani, a terem egyik végétől a másikhoz futkosni és magát őrületesen kitombolni. Egész teste fájt. A szónok asztalához lépett és érezte, ha most nem tenne és beszélne, ugy mint azt legszentebb felháborodása követeli, ép ugy meg kellene vetnie önmagát, mint most a többieket megveti. De nem volt képes beszélni, szájából, mely félig megnyilt, liogy súlyos Ítéletet zuditson elő, egyetlen hang sem hatolt ki, mintha nyelve inyjébez tapadt volna. Verejtékezve és kétségbeesetten nézett körül. — Hallj acsak barátom — szólalt meg végre kirontó dühvel, miközben kabáton fogva fordított magához egy ismert mérnököt; dere kas termetű ember volt szép szakállal, mint az elnöké, aki ugy hatott, mintha amit tesz, csak azért történnék, hogy ő és mások, ép olyan emberek, mint ő, mindent rendbe hozzanak és szépen elrendezzenek. — Ah, ön azdoktor ? . . . Mit parancsol? . . . Megbocsát, sietnem kell — szólt gyorsan és futólag megszorította Lawrenko kezét. (Folytatjuk.) REflÖRY-, ESSURfjENl JALQUSIA RARELTOrÖ- ÉS VÉS2 ÖNRE DÖRY-Q¥ÁR IZABELLA-UTCA47. SZ. TELEFON 23—35. =