Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-14 / 236. szám

- * NftPIJIREK Több tanár, mint Hallgató. (Saját tudósítónktól.) Mindenki ismeri azt a közmondást, mely azt példázza, hogy sok az eszkimó és nagyon kevés a fóka. Ennek a nagyon tartalmas közszólásnak szomorú pendentje akadt most Szegeden, amely vszont arról szól, hogy a munkásgimnáziumban sok a tanár, de alig van tanitvány. Ez érdekesnek is elég érdekes, de szomorúnak még sokkal szomorúbb jelenség. Kell, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mert kulturális életünkre nagyon jellemző ez a csőd. A szegedi munkásgimnázium nagy remények közt indult meg. A hallgatók száma oly tekintélyes volt, hogy a tanári kar létszámát emelni kellett. A tanárok kitartók is maradtak, de a hallgatók lelkesedése csakhamar csökkent. Először kevesen, majd nagyon kevesen, végül már alig egynéhányan látogatták az előadásokat. Vége szakadt a nagy ügybuzgóságnak, mint ahogy a divatnak a nyakára lép egy uj divat. Ugy látszik, a szegedi munkások inkább divatból, mint komoly ügyszeretetből karolták föl az üdvös intézményt, amely arra szolgált volna, hogy a felnőttek ismereteinek a hiányosságait pótolja, a meglevő ismereteit bővítse. Azt hitték talán, hogy mulatságos mozi-előadásokban lesz részük, mert a programm azt hirdette, hogv vetítőgépekkel segítik majd elő a tanulást. Volt is képvetítés, de ez persze csak segítőeszköze volt az előadásnak, nem pedig célja. A komoly és tudnivágvö munkások pedig talán azért unták meg olyan hamar a dolgot, mert későn, amikor testet-lelket kifárasztó munkájukat elvégezték, m'egint fáradtság volt előadásokat hallgatni. Nem Szegedre való tehát a munkásgimnázium. Csődöt mondott ez az intézmény is, mint sok más. Érdekes, hoyv a tanárok mégis folytatni akarják a működésűket. Arra kérték a tanácsot, hogy a rókusi leányiskola három tantermét adja oda esténkint a munkásgimnázium céljaira s adjon hozzá fűtést, világítást. A tanács ezt a kérelmet nem hajlandó teljesíteni épen annál az oknál fogva, hogy a tanárok úgyis csak egykét hallgatónak tartanának eiödást. — Függőben marad a harmadik egyetem ügye! Miniszteri nyilatkozatok és beavatott forrásból kiszivárgott újsághírek a legközelebbi hetekre Ígérték a döntést a harmadik egyetem dolgában. Ma azt a váratlan értesítést kaptuk igen jó helyről, hogy a kormány egyelőre függőben hagyja a harmadik egyetem kérdését s majd csak később fog dönteni arról, hogy a vetélkedő városok közül melyiké legyen az uj főiskola. — Személyi hir. Lázár György dr polgármester pénteken este hazaérkezett Budapestről, ahol több fontos városi kérdést intézett el. — A Ferrer-kör megalakulása. Vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza dísztermében tartja a szegedi szabadgondolkodók Ferrer-köre alakuló közgyűlését. Az alakulandó egyesület már eddigi propagativ illésein és az előkészületi munkálatok keretében részletesen kifejtette programmját, sőt a lapokban is beszámolt eddigi és jövőbeni tevékenységéről. Hónapokon tartó alapos körültekintéssel végzett, fáradságos munka után a kivitel és mebvalósitás stádiumába érkeztek azok, akik az egyeeület megalakításán dolgoztak és lelkesítettek. Ebben az egyesületben részt vesznek azok, akik a kor szellemével haladva a tiszta progresszív gondolat hivei. Társadalmi elhelyezkedésből politikai, vallási meggyőződéstől függetlenül mindenkit hiv és vár az egyesület, aki elveit DÉLMÁQYARÜRSZAO * n . . • f * •- ''• ,-. r .-.'..- A. , > " ' _ „.r ; magáénak vallja, vagy megtanulni akarja, Régi és nagy szükségletet elégit ki a megalakulás, mert eddig ilyen irányú egyesület Szegeden nem volt. A közgyűlésen Polányi Károly dr ..Szabadgondolkozás és kultura" cimen előadást tart. — Az ujszegedi templom. Megírtuk, hogy a közgyűlés annak idején ugy intézkedett, hogy az ujszegedi templom" kegyuraságát Szeged városa elvállalta. E^t a közgyűlési határozatot jóváhagyta a bleügyminiszter is és az igv jogerőssé vált. A templom átvétele pénteken hivatalosan is megtörtént. Gaál Endre dr közművelődési tanácsos, Jászai Qéza anátplébános, Taróczy Mihály dr főügyész, Várady Jenő alszámvevő, Sthal József városi építőmester. Pillich Kálmán bizottsági tag, Paulovics Márton templomegyesületi elnök és Horváth Mihály ujszegedi templomatya voltak jelen a hivatalos átvételnél. A bizottság teljes leltárral átvette a templomot a város kegyúri tulajdonába és a hivatalos jegyzőkönyvet bemutatja a közgyűlésnek, a belügyminiszternek és a csanádi püspöknek. Az átvétel után a bizottság az ujszegedi vigadóban villásreggelire gyűlt egybe. — Feáolvasás n Szegedi Ügyvédjeiül* tek Korében. A Szesredi ügyvédjelöltek Köre az ügyvédi kamara nagytermében szombaton délután hat órakor fölolvasó ülést tart. Fölolvas Czibtda Antal dr. ügyvéd A munkajog reformja címmel. — Lángoszlop az éjszakában. Az éjié' tizenkét óra körül a Dugonics-téren leszakadt a telefondrót és ráesett a villanyos munkavezetékére. Hatalmas láng csapott föl az éj sötétjében. A rendőrőrszem egy fadarabbal csavarta föl a leszakadt veszélyes drótot egy élő fára. Délelőtt állították helyre a megszakadt telefonösszeköttetést és ezalatt a közlekedést is elzárták. — A kecskeméti tébolyda. Kecskemét város törvénvhatósága elmegyógyintézet céljaira harminc hold terjedelmű telket ajánlott fel a kincstárnak. Most érkezett le a városhoz a belügyminiszter leirata, amely elfogadja a tébolydáank kijelölt telket és kilátásba helyezi, hogy 1912. tavaszán birtokba veszi. A leirat kitér a vízvezetékre, csatornázásra, a villanyvilágításra és a közúti vasútra is, a melyeket a város köteles az épitendő elmegvnvmntézetig kiterjeszteni. — Vége a borbélysztrájknak. Több napi tárgyalás után, pénteken este végre létrejött a megállapodás a szegedi borbélymesterek és segédjeik között. A megállapodást este nyolc órától fél tizenegyig tartó tanácskozás előzte meg, amelyen a főnökök és a segédek megbízottai vettek részt. Mind a két fél engedett eddigi merev álláspontjából, azt azonban meg kell állapítani, hogy különösen a mesterek engedékenysége tette lehetővé a békés megállapodást. Akadtak a főnökök között néhányan, akik mgtagadták a szerződés aláírását, azonban előrelátható, hogy néhány nap múlva ezek is hozzá járiúnak a kiküldöttek által elfogadott szerződéshez. Az ipartestület helyiségében folyt le a tanácskozás, amelyet Goltschall János, a borbély- és fodrász munkaadók szakosztályának elnöke vezetett. A főnökök is, a segédek is hat-hat megbízottal képviseltették magukat a tanácskozáson. A szerződés mintáját a segédek terjesztették be és annak minden egyes pontját hosszantartó vitatkozás képezte. Másfél órai tanácskozás után végre minden pontban megállapodtak és aláírták a szerződést, amelynek főbb rendelkezései a következők: í. Üzletnyitás a belvárosban nyáron hat óra, télen hét óra, a külvárosban nyáron fél hat óra, télen fél hét óra. 2. Az üzleteket mindennap este nyolc órakor zárják. Mind a két pontnál kivételt képeznek az ünnep és ünnep előtti napok, amikor korábban nyitnak, illetve későbben zárnak. A fizetés minimuma havi hatvan korona. Vasárnap üzleten kivül semmiféle munkát a segédek nem végeznek. A szerződés november eJmr október 14 sején lép életbe és. 1916 november elsejéig marad érvényben. Több lényegtelen pontot tartalmaz még a megállapodás. A főnökök a tárgyalás alatt is mindenképen azon voltak, hogy eloszlassák az ellentéteket és még a saját megterheltetésük árán is biztosítsák a békét. A tárgyalás nem szűkölködött a hevesebb . jelenetekben sem, végül azonban győzött a higgadtság és igy lehetővé vált, hogy szombaton a borbélyüzletekben újra megkezdődjék a munka. A tanácskozás után a nagyteremben együtt lévő mestereknek Gottschall János elnök jelentette be az eredményt, amelyet a jelenlévők nagy része helyesléssel fogadott annál is inkább, mert mindenki óhajtotta már a békét. — Gyilkol a cyklon. New-Yorkból je. lentik, hogy Nortir Carolina és Sonore államokon végig rettenetes cyklon vonult el s egyidejűleg földrengés is volt, amely négy várost elsöpört a föld színéről. A tengerparton a forgószél szökőárt vetett a kikötőkre, egyelőre még nem lehet tudni, hány hajó veszett a tengerbe. Hozzávetőleges számítás szerint legalább ötezer ember veszett oda, eddig körülbelül 500—600 holttestet találtak. Szerdáról csütörtökre virradó éjjel volt a földrengés. Különösen nagv pusztítást tett Ortie és Ouvamas városokban, amelyek egyenlőek lettek a földdel, kő kövön nem maradt. Alino és San-Jose városokat a szökőár özönlötte el. A hullámok a tengerbe sodortak házakat, horgonyon lévő hajókat és embereket. Messze vidékeken elpusztult a táviróvezeték s igy nincs biztos hir a szörnyű katasztrófáról. Négy város népe földönfutó lett. — Megszökött egy kávéházas. A szabadkai Pannónia kávéházat három esztendő előtt nyitották meg. A kávéházhoz szép reményeket fűztek. A forgalmas Kossuth-uteán nyilt meg, a Szabadkavidéki Takarékpénztár gyönyörű palotájában, a berendezés elegáns volt . . . Ennek dacára a kávéház nem tudott felvirágozni. Az első tulajdonos is benne vesztette a vagyonát. Azoknak volt igazuk, akik azt mondták, hogy Szabadka nem birja el a sok kávéházat s a Pannónia megnyitása óta eltelt három esztendőben pedig még egy uj kávéház is nyilt meg. Ez évben Reiner Ármin, a Royál-kávéház volt üzletvezetője vette át a kávéházat. Nagy reményekkel s nagy ambícióval kezdett dolgozni, hogy a kávéháznak közönséget szerezzen. Kabaréelőadások rendezésével próbálkozott. Azonban hiába hozott jó, hiába hozott olcsó társulatot, a kabarénak nem volt publikuma. Korcsmákból soha sincs elég Szabadkán s apró, sötét csárdáknak mindig van vendéke, a Pannónia azonban megérezte azt, hogy nagy a konkurrencia. A bukás kikerülhetetlen volt. Reiner a mult szombaton elutazott azzal, hogy majd uj bérlőt keres. Azt ígérte, hogy tegnap este hazaérkezik. A személyzet türelemmel várta. Tegnap este már a villanyos ívlámpák sem gyulladtak ki a kávéház előtt. Nagy volt a villanyszámla s a társaság nem akart tovább hitelezni. A személyzet csak ekkor kezdett nyugtalan lenni. A pincérek, akiknek kauciójuk volt Reinernél, régen tudták, hogy rosszul megy a kávéház, de a pénzük miatt mégsem aggódtak, mert azt hitték, hogy a fényes és értékes berendezés Reineré. Csak tegnap este tudták meg, hogy Reinernek nincs semmije. A kávéház minden a Szabadkavidéki Takarékpénztáré. A legnagyobb csapás Gellért Miksa éjjeli főpincért érte, kitől 2376 korona kauciót vitt el Reiner. Ez az ember egyszerre koldussá lett. Gellért Miksa mellé sorakozik az újonnan felfogadott főpincér, a nappali fizető, a kisegítő főpincér és a többi pincér, akiket — kit többel, kit kevesebbel — szintén megkárosított ez a szökés. A sort a kaszirnő zárja. Neki 30 koronája veszett el. Reiner Ármin három nappal ezelőtt tudatta Gellért Miksa főpincérrel, hogy hajnalban felutazik Pestre. Kabarétagokat, uj főpincért fog szerezni, és ha lehetséges lesz, a kávéházát is eladja. Haj-