Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-13 / 235. szám

1011 október 12 <ÍDtt az Szegedre is áll. Csakhogy Budaoest siár olyan stádiumban van, hogy kikorrigál­ni a hibákat nagyon nehéz, mig Szegeden «hez csak egy kis szakértelem és' jóakarat Kellene. Szeged város térképén utazzuk be előbb •zt a rengeteg várost. Merészen iveinek a körutak és a körutakat nyílegyenes utcák Kakit ják meg. A város alaprendezését a praktikusság és az egyszerűség jellemzi. Szépséghibát a térképen nehéz felfedezni, mert Szeged alapozása tényleg brilliáns. Sőt a térképen a parkok számai is kielégítők. Milyen más perspektíva nyilik azonban az •rnber szeme elé, ha a térkép helyett magát a várost szemléli. A merészen ivelő körutak *gyontörnek a kis tereken és a parkok nem •gyebek, mint nagyohbszabásu porfészkek. Amióta épül Szeged, állandóan hangoztat­ja, hogy ő kertváros, hogy ő parkváros. Pe­dig dehogy az. A parkok kicsinyek. A lige­tek hasznavehetetlenek és évekig várnak a rendezésre. A parkok, ligetek csak homok és körülöttük diszes paloták emelkednek az ég felé. Nem bántja ez a városrendezők esz­tétikai ízlését? A Stefánia-sétányt már tiz év óta rende­zik. összeakarják kapcsolni a felsőkereske­delmi iskola előtt elterülő parknak gúnyolt telekkel. A rendezés nem megy. Fél a város, hogy akkor egyetlen csinos parkja lenne. Ennyit Szeged ligeteiről és parkjairól, ami ugyan nincs, de lehetne. Szegeden is az az elv uralkodik, mint Bu­dapesten. Mindenki ugy építhet a saját tel­kén, ahogyan akar. Pedig ez az elv az épít­kezésnél hamis elv. Az építész nem követheti szabadon a fantáziáját, hanem tekintettel kell lennie a szomszédokra, a könyékre s a városrésznek a jellegére. Már az építkezés­ben az első pillantásra ki kell tűnnie az illető városrész jellegének. Más képet kell adnia a munkástelepnek, mást a villanegyed­nek. Szegeden ezt az elvet nem ismerik. Na­gyon gyakori eset, hogy egy masszív, ko­moly stilü bérpalota mellett egy fantaszti­kus virágcirádás magánpalota áll. Egygyel odébb meg a vizelőtti kis viskó szégyenke­zik. Jansen, csak Budapestet tanulmányozta, de a magyar vidéki városoknak is ad taná­csot még pedig megszhdelendő tanácsot: — Hallom, hogy Magyarországon is több nagyobb vidéki város akar szabályozni. Csak természetes, liogy a főváros szolgál mintául. Pedig Budapest nagyon rossz minta. Nem szabad megtömni a várost magas házakkal, egy ház sem lehet magasabb, mint az utca szélessége, hogy gondoskodjanak összefüggő parkokról, mert amit ma térnek, parknak hivnak itt, az csak nagyohbszabásu porfé­szek. Ne csináljanak keskeny utcákból apró kockákat. Minden szabályozásnál arra kell törekedni, hogy minden polgár kapjon leve­gőt és napsugarat. Igaz, hogy Szegeden van napsugár bőven, de kár, hogy a napsugár az olyan parkokra esik, mint a Püspöktér. Minek ide napsugár, hisz a Püspökteret nemhogy felkeresik a szegediek, hanem elkerülik. Szegeden még mindig divat a torony és a kupolaépités. Van Szegeden olyan ház is, ahol a kupola többe került, mint az egész épület. Az csak természetes, hogy a vállal­kozó azért épit, liogy jövedelmet hajtson a háza. Ez a magas torony pedig sok pénzbe kerül. A toronyra kiadott pénzt azután a la­kásnál igyekszik megtakarítani. Pedig meny­nyivel természetesebb lenne megfordítva, ha kényelmesebb, jobb lakást építenének s ke­vésbbé magas tornyot. És Szegeden, ahol még annyi az üres terület, igazán szükségte­len, hogy az égig építsenek. a berlini fogtechnikán I^a MlfiSÜ és f0gkiinikán képesít-vfr Fofjmüterme Kossuth L.-sugárut^4. Készít mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban." Állami és közigazgatási hivatalnokok­nak részletfizetésre is. Bármiféle javítás 6 éra alatt elkéss 11 DÉLMAGYARORSZÁO Három kolera eset Szegeden. — Egy halott, két súlyos beteg. — Rémület a veszedelem miatt. — A tiszti főorvos nyilat­kozata. — Védekezés. — (Saját tudósítónktól.) Amiről eddig csak, mint közeledő rémről irtunk, arról immár mint a legborzalmasabb aktualitásról Írha­tunk. A kolera tanyát ütött Szegeden. Mi­után Újpesten, Budapesten és a Duna mellé­kén aratott, elvonult a Délvidékre, a Tisza mentén. Törökbecse után Szegeden fenyegeti a lakosságot rettenetes borzalmaival. Az első — és akkor még egyedüli kolera megbetege­dés után még csak reménykedtünk, hogy ta­lán nem is kolera, vagy ha igen, talán elvo­nul és nem terjed tova. Remélhettük ezt any­nyival is inkább, mert az első kolera meg­betegedés után a legerélyesebb óvó intézke­déseket foganatosították. Ugylátszik azon­ban, hogy ez a kolerajárvány nem lesz oly enyhe lefolyású és védekeznünk kell ellene, ha a legrettenetesebb nyavalya veszélyének nem akarjuk magunkat kitenni. Eddig három kolerás megbetegedés történt Szegeden és környékén, melyek közül az első halálos volt és valószínű, hogy a többi is halálos ki­menetelű lesz. Azokat a védelmi rendszabályokat, me­lyeknek végrehajtásáról a hatóság most a iegenergikusabban intézkedik, — mi már jó idővei ezelőtt sürgettük. Megírtuk, hogy a Duna vize kolera bacilusokkal van fertőzve és hogy természetszerűleg a Tisza vizét is meg fogja fertőzni a Dunával való kapcsolat. Amit eddig lanyhán fogadtunk, azt most már a legkomolyabban kell venni. A kolera ellen való védekezés legelemibb intézkedéseit nemcsak elolvasni, de a legpontosabban kö­vetnünk kell, mert a hatóság, orvosok, mind nem tehetnek annvit, amennvit a közönség tehet a nyakunkon ülő rém, a kolera ellen az­zal, hogy szigorúan beartjuk annak a véde­kezés iránt való intézkedéseit. ismételten ki kell, hogy emeljük azt a vesze­delmet, meivet a Tisza viz ivása jelent. A leg­szigorúbban kell őrködni azon, hogy senki, — úgymint az különösen a környékbeli hely­ségekben divatban volt, a Tisza vizét ivásra használhassa. Tudósításaink a következőkben számolnak be a kolera terjedéséről és a szegedi megbe­tegedésekről. (Koleraeset Bókuson.) A tisztifőorvos nyilatkozatából és a tények halmozódásából nyilvánvaló, hogy a kolera nemcsak fenyeget bennünket, hanem már itt is van közöttünk. Bókuson történt az első koleragyanus megbetegedés. Dóezi János ötvennégy éves szegedi köz­biztonsági őr Pacsirta-utca 8. szám alatt levő lakásán, mely a Szeged-rókusi rendőrlakta­nyával épen szemben fekszik, szerdán, köz­vetlen ebéd után koleragyanus körülmények között megbetegedett. Hányt, hasmenése, hasgörcsei voltak ugy, hogy kénytelen volt ágyba feküdni. A közeli rendőrlaktanyáról telefonon érte­sítették Faragó ödön dr. tiszti főorvost, aki nyomban kiment a Pacsirta-utca 8. szám alatti házba és megvizsgálta Dóezi Jánost. Az időközben odaérkezett Rex Izsó dr. tiszti orvossal egyetemben váladékát is meg­vizsgálták és fölküldték a budapesti kolera­laboratóriumnak. A tiszti főorvos a váladé­kot véresnek találta, ami nem tulajdonsága a kolerának. Természetesen nyomban a legmesszebb­menő óvóintézkedéseket tette meg a tiszti főorvos Somogyi Szilveszter dr. rendőrkapi­tánynyal egyetértve. A házat fertőtlenítették, a ház elé rendőr­őrszemet állítottak. Megállapították, liogy Dóezi mindössze két társával: Vágó Mátyás és Huszka András éjjeli őrökkel érintkezett. Ezeket is fertőtlenítették Sajnóczki János rendőrrel együtt, aki „hivatalos nton" bár, de mégis érintkezett az éjjeli őrökkel. 187 Ez a koleraeset azért nem súlyos, mert az. orvosi vizsgálat nem állapította ineg egész precízen a koleraesetet. Nagyon jellemző azonban ez a megbetegedés is, mert nagyon hasonló, sőt majdnem ugyan az, mint a sző­regi eset, ahol a megbetegedés halállal járt és a koleramegbetegedós tüneteit a báktero­lógiai intézet is megállapította. ' Dóezi János váladékát felküldtek a kolera­laboratóriumba, liogy teljes bizonysággal megállapítsák a kolerát. (Koleraeset az Alföldi-utcában.) A rókusi megbetegedénél sokkal súlyo­sabb az a megbetegedés, amely csütörtökön délután történt az Alföldi-utcában. Komlósi Jánosné Nagymihály Júlia Alföldi-utca 45. szánni lakás csütörtökön délután koleragya­nus tünetek között megbetegedett. Hány­inger, majd hasmenés követte az általános rosszullétet. A liáz lakói értesítették a men­tőket, ahonnan Andrássy Ferenc dr. ment ki a helyszínre. Komlósi Jánosné már ekkor válságos helyzetben volt. Szeme alatt mély kék karikák képződtek és az általános rosz­szullét már annyira erőt vett a szerencsét­len teremtése, hogy azonnal ágyba kellett fektetni. A koleragyanus beteget, miután a lakásán nem ápolható, a tiszti főorvos intézkedésére az ujszegedi koierabarakkba vitték ki. Na­gyon fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy Komlósi Jánosné a megbetegedése előtt sző­lőt evett. Somogyi Szilveszter dr. azonnal intézke­dett liogy a ház nyole lakását és négy lakó­ját fertőtlenítsék és a házat rendőri őrizet alá vegyék. ( ) Csak most tünt ki, hogy milyen egészség­telenek a lakások Szegeden. Az Alföldi-utca 45. számú lakásai, amelynek egyikében a megbetegedés történt olyan egészségtelenek, sötétek és vizesek, liogy már nem is tekint­hetők emberi lakásnak. Ennek a sulyós koleragyanus megbetege­désnek még egy áldozata van. A szerencsét­len asszonynak van egy négyhóiiapos csecse­mője, aki most anya nélkül maradt. A tiszti­főorvos ugy godoskodott a kis csecsemőről, liogy Turcsányi Imre dr. áz ujszegedi gyer­mekmenhely főorvos-igazgatójáűak a gond­jaira bizta. ..,;•., A kolera második szegedi áldozata már az ujszegedi kolerabarakban várja sorsát. (Kolera Szeged környékén.) A kolera, mint már megírtuk, nem közvet­len Szegeden ütötte fel a fejét, hanem elő­zőleg Szeged környékén lappangott. Az el­ső kolerás eset, mely Szegedet is megdöbben­tette, a szőregi volt. Bódi Péter szőregi mun­kás betegedett meg koleragyanus tünetek között. Bódi a megbetegedés után két napra meg is halt. Szőregem, ahol Bódi Péter uj­szegedi gyári munkás halt meg ázsiai kole­rában, változatlanul fennállanak a hatósági óvóintézkedések. S:p rdán délután Somogyi Szilveszter dr. főkapitány kiküldötte Szőregre Papp Meny­bért lovasrendőrtisztet, aki megállapította, hogy Bódi Péter betegsége ideje alatt tizen­négy munkással érintkezett. Ezt a tizennégy munkást Szőregen öt napig megfigyelés alatt tartják egy rögtönzött kolerakarakkban. Két csendőr vigyáz arra, hogy senkivel ne érint­kezzenek. Papp biztos kihallgatta a munká­sokat, akiknek vallomásából kitűnt, hogy Bódi Péter Újszegeden nem hányt ugyan, de szükséget többször végzett a kenderkazlak körül. A rendőrség a kenderkazlakhoz szerdán kettős redőrőrszemet állított. A Tisza partját százötven méternyi hosszúságban inészszeí és szublimáttal fertőtlenítették. Megállapította a rendőrség a folytonos nyomozás során, hogy Bódi Péter mielőtt hazament volna Szőregre, Újszegeden betért egy korcsmába félliter borra. A rendőrség a korcsmát csütörtökön délelőtt;fertőtlenítet­te, az üvegeket forró vizzel kiihosatta, szub­limál oldattal lesuroltatta az asztalokat, az

Next

/
Thumbnails
Contents