Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-10 / 232. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 10 Dühöng a kolera. Konstantinápolyból jelentik: A Tripolisznál partraszállt csapatok közt erősen pusztít a kolera. Eddig százhúsz koleraeset fordult elő. Balkán és a háború. Rómából jelentik: A „Messagero" jelenti Augusztából: Tripoliszból ideérkezett emberek azt mondják, hogy a törökök az ország belsejébe húzódtak vissza, részben mert elvesztették önbizalmukat, részben, mert élelmiszerhiányban szenvednek. Az arabok teljesen cserben hagyták őket és a kitűnő Derna-fegyvereiket eladták néhány frankjával Cagni parancsnoknak. A törökök főként az élelmiszer hiánya miatt kénytelenek lesznek megadni magukat. Álhírek a békés beavatkozásról. Konstantinápolyból jelentik, hogy a nagy1 rókeközvetitéséről elterjedt hirek nem telelnek meg a valóságnak, sem Német ország, sem Anglia nem tett Ígéretet a török kormánynak a béke közvetítésére, sőt ellenkezőleg rnind a két nagyhatalom figyelmeztette a nagyvezirt, hogy a háború Törökország részéről teljesen céltalan és káros. Négyes szövetség ? Konstantinápolyból jelentik: Marschall nagykövet hir szerint azon fáradozik, hogy Törökországot a hármas szövetségbe való belépésre birja, melvből ilyen módon négyes szövetség lenne. Törökország hajlandó Tripoliszra vonatkozólag engedményeket tenni, de ezzel szemben a krétai kérdés végleges rendezését követeli abban az értelemben, mint ahogy azt Törökország mindig kívánta. Utazás a föld körül tízenkét év alatt (Saját tudósítónktól.). Rendkívül érdekes ember érkezett ma Szegedre. Fiebinger Imre, 27 éves gépészmérnök vállalkozott arra, hogy gyalog, minden pénz nélkül utazza körül a földet ugy, hogy minden ország minden fővárosát útba ejti. Tizenkét év alatt utazza körül az öt földrészt és közel százezer frankot kap jutalmul. Fiebinger Imre magyar ember. Most huszonhét éves. Az 1904. esztendőben Genfben időzött és két svájci nagygyáros, Dubois Alfréd és Greiter Alfonz hatvanötezer frankos alapítványt tettek azzal, ha tizenkét év alatt körül utazza a földet, minden anyagi segiség nélkül és ugy hogy minden országot áttanulmányoz, akkor az alapösszeg kamatait is megkapja. Tizenkét év alatt a kamatos kamattal együtt közel százezer frank lesz az összeg. Nyolcvannégy ezer kilométer utat kell megtennie Fiebingernek. Ebből tizennyolcezer kiloméer a tengeri ut, mit hajón tesz meg aképen, hogy szolgálatot vállal és ingyen utazik, ellátást kap. Ezideig — 1904. december 16. óta — 46.321 kilométernyi utat tett meg. Bejárta Európát, Ázsiát és Afrikát. Még Amerikát és Ausztráliát kell átgyalogolnia, de Ázsia Kina felé eső részét szintén érintenie kell. De a világutazó bizik abban, hogy 1916. év elejéig teljesiti kötelességeit s megérkezhetik földkörüli útjáról. Rendkivül intelligens, szimpatikus úriember Fiebinger Imre gépészmérnök, aki nemcsak etnográfiailag, teknikailag tanulmányozza az országokat, de közgazdasági, művészeti, tudományos s társadalmi tekintetekben is.Valószinü, hogy könyvekben fogja megírni tapasztalatait annak idején. Szegedre hétfőn érkezett meg az érdekes utas. Megtekintette a várost, majd este a Belvárosi kávéházba tért be, hol a figyelmes tulajdonos, Radó Ignác megvendégelte. Kedden még Szegeden marad a gépészmérnök, képeslevelező lapokból szerez néhány koronát és indul tovább, Erdélyen át, megpróbáltatásokon s földrészeken át. Mindenesetre nagyon érdekes ez a vállalkozás: A technika korszakában, amikor negyven nap alatt is körülutazhatják a Földet, ez a magyar ember a másik szélsőséget választja és tizenkét év alatt járja körül a világot. NAPI_H!REK A gyorsaság világrekordjai. (Saját tudósítónktól.) Nagyon érdekes statisztikát állítottak össze Amerikában a gyaloglás, futás és különböző jármüvek gyorsaságáról. A gyaloglás terén! G. H. Goulding tartja a világrekordot, aki egy angol mérföldet (- 1609.310 m.) 6 perc és 29 egyötöd másodperc alatt tett meg. Hogy ezt az utat megtehesse, másodpercenként négy jés fél yardot (egy yard = 0.914 m.) kellett gyalogolnia. A futásban Tommy Conefféía világrekord, aki egy angol mérföldet négy perc és 13 háromötöd másodperc (alatt futott be. | A hiteles följegyzések szerint Arthur Duffy ! száz yardnyi utat egy perc és'háromötöd másodperc alatt futotta be. A vizén „Maple Leaf lII." nevü motoros csónak bizonyult a ! leggyorsabbnak. Egy óra alatt 57 mérföldet | futott be. Az oceánhajók közül ai„Maure• tania" a leggyorsabb. Egyik legutóbbi utja | alkalmával ;a Newyork és Liverpool közötti i utat 4 nap, 10 óra és 4 perc alatt tette meg. ! Az automobil szintén előkelő helyet vivott ki | a gyorsaság terén. Burnnan amerikai férfi ; gazolin-automobilján 25 és négytized másodperc alatt futott be egy mérföldet. Az automobil után jön a vasút. 1911 március havában Floridában a Plánt vasútvonal egyik mozdonya — öt kocsival — Flemingből Jacksonba ment. A 'távolság a két városka között öt mérföld. Ezt az utat 2 perc és 30 másodperc alatt tette meg. Ha már most feltesszük, hogy a vasút egy órán keresztül haladt volna ily sebességgel: akkor 120 mérföldnyi utat futott volna be. Általában Amerikában járnak a vasutak leggyorsabban. Az is igaz, hogy a világ egyetlen országában sem történik annyi vasúti szerencsétlenség, mint Amerikában. A levegőben egy perc alatt egy mérföld a rendes rekord. Amennyire ismeretes, (ezt az adatot nem ismerjük) a levegőben a leggyorsabban Fequant francia hadnagy haladt, aki egy óra alatt száz mérföldet röpül be. A szánkó és a vitorla összetételéből érdekes alkotmány került ki, amelyet félig befagyott tavakon és folyókon való közlekedésre szoktak használni. Ezek a jégcsónakok már nagy gyorsaságot érte el. Az egyik ilyen csónakos, Wol vernie, egy alkalommal husz mérföldnyi utat 39 perc alatt tett meg. A leghíresebb korcsolyázó egyidőben Timothy Donogheu volt, aki a jégen egy perc és 12 háromötöd másodperc alatt tett meg egy mérföldet. A leghíresebb versenyparipa Salvator volt. Az erős csontú ló egy férfival a hátán egy perc és 35 és fél másodperc alatt szaladt be egy mérföldet. Az a francia statisztikus, aki kiszámította a fény terjedésének gyorsaságát másodpercenkint (328 millió 28 ezer 800 yard), kiszámította a villamosság terjedését is. Számítása szerint a villamosság 304 millió 528 ezer 160 yardnyi gyorsasággal halad másodpercenkint. Ugyanennek a tudósnak a számítása szerint a hullámok másodpercenkint pedig, amelyet kilőnek, másodpercenkint 975 yard gyorsasággal hasitja át a levegőt. Amerikai statisztikusok meg azt számították ki, hogy az Egyesült-Államok nyugati részében a szélvész 385 yardnyi gyorsasággal megy másodpercenkint. — Szeged kitüntetése. A budapesti husipari kiállításon Szegedet a kiállítási nagy aranyéremmel tüntették ki a szegedi közvágóhidért. — Debrecen is monstre kiildottségezik. Debrecenből irják: Kovács József polgármester tegnap Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Bihar és Máramaros vármegyék alispánjához, továbbá Nagyvárad városához levelet intézett, amelyben kéri, hogy vegyenek részt abban a monstre küldöttségben, melyet Debrecen e hó 20-ika körül meneszt gróf Zichy János kultuszminiszterhez a harmadik egyetem Debrecenben való felállitása érdekében. Itt elterjedt hirek szerint gróf Zichy János e küldöttség előtt teszi fontos és végleges nyilatkozatát a harmadik egyetem sorsa felől. A küldöttság szónoka Domahidy Elemér főispán lesz. — Katonai kitüntetések. A király Ternovszky Lajos alezredesnek az 52. gyalogezredben, raggambi Fluck Béla alezredesnek, a 8. huszárezred parancsnokának és Schmidt Kálmánnak, a szegedi 3. huszárezred századosának a katonai érdemkeresztet adományozta. — Wlassics Gyula Nagyváradon. Natry" váradon a muzeumok és könyvtárak országos szövetségének tegnap tartott közgyűlésén Wlassics Gyula, a szövetség elnöke hoszszabb beszédet mondott. Beszédében megemlékezett Szent László városának nagy történeti és művelődéstörténeti jelentőségéről, majd a kulura és a liberálizmus szerepét fejtegette a könyvtárak és muzeumok nagy jelen tőségéről emlékezétt meg. A gyűlés után a kongresszus tagjai elvonultak a nagyváradi nyilvános könyvtár helyiségébe és azokat dr. Adorján Ármin beszéde után Wlassics megnyitottnak nyilvánitotta. Délben bankett volt, amelyen Wlassics Gyula a királyra modott felköszöntőt. — Szemelyi hir. Lázár György dr polgármester kedden délelőtt Hódmezővásárhelyre utazik, ahol a Kőrös-Tisza-Maros ármentesitő Társulat közgyűlésén vesz részt. Kedden délután a polgármester felutazik Budapestre. — Szukovátky-utca. Ssukováthy István miniszteri tanácsos, Máv. igazgató nagy érdemeket szerzett magának a szegedi vasutas palota körül. Ö volt elsősorban azon, hogy az igazgatóság bevétel ellenőrzési osztályát Szegedre helyezzék át. A hivatal elhelyezésére diszes palotát épit Ligeti Béla műépítész a korcsolya téren és a palota körii! uj utca is keletkezik. Ezt az utcát a tanács hálából Szukováthy István nevéről nevezi el és legközelebb már javaslatot is tesz erre nézve a közgyűlésnek. — Proliászka Ottokár a nőmozgalomról. A Katolikus Leányok Országos Szövetsége vasárnap közgyűlést tartott, amelyen elnökké Boronkay Margitot választották meg. A gyűlésen megjelent Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök is, aki a nőmozgalmak irányát és célját ismertette és arra a konklúzióra jutott, hogy az általános emberi feladatok mellett a magyar nőre hazafias feladatok is várnak. Az ünnepi beszédet nagy tetszéssel fogadták. — DMKE-küzgyüIés. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Dániel Ernő báró v. b. t. t. elnöklésével november 12-én délelőtt tizenegy órakor tartja meg évi rendes közgyűlését Szegeden, a város közgyűlési termében, amelyre az egyesület örökös, alapitó, rendes és pártoló tagjai ez uton is meghivatnak. A közgyűlést megelőzőleg délelőtt tiz órakor igazgatósági ülés lesz. — Vidéki hírlapírók gyűlése. A Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének igazgatósága rendes negyedévi ülését vasárnap tartotta meg Szegeden Szávay Gyula elnöklésével. Jelen voltak: Lenkei Lajos alel-