Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-10 / 207. szám

i DÉLMAQYAkÖRSZÁÜ IMÍ szeptember ÍÖ Játékbankok Romániában. - Fosztogatás a tengeren. — A királyi játékbarlang. — Elloptak egy bankot. — Azóta, hogy Albert király kíméletlenül beesukatta az osztendei játéktermeket, egyre több európai fővárosban kisértet a nagy Marquet, a bakkara legveszedelmesebb fajtájának a „föltalálója". A szantimos borravalóért hajlongó garszonból sokszoros milliomossá lett, a belga tengerpart koronátlan királya, de az összeharácsolt vagyonnal nem tud betelni és jól is spekulált azzal a számításával, hogy rablószervezete könnyen talál uj hazát, illetve uj tanyát. Próbát tett — strómannok utján — Budapesten is, ahol bőven akadt pártfogója és nincs kizárva, bogy el fogja érni a célját. Közbenjáróinak van néhány ügyes argumentuma s ezek közt nem a legrosszabb az, bogy a pesti kaszinóknál, amelyekben ellenőrizetlenül és minden „közhaszon" nélkül fosztogatják a játékosokat, — praktikusabb, őszintébb és becsületesebb intézmény volna a margitszigeti játékbank. Sok milliós épitkezést, nagy öszszegü jótékony adományt, óriási idegenforgalmat és roppant bérösszeget Ígérnek a margitszigeti koncesszióért. Nemrég azonban olyasfélét jelentettek a lapok, bogy Marquet nem fog itt trónolni, odébb állott Romániába, ahol augusztus elsején meg is nyitotta már a kiisztendzsei (konstanzai) Club Privé-t. Megnéztem a küsztendzsei játékbankot, érdeklődtem története iránt és egy csomó furcsa adat jutott igy a noteszembe. Van itt játékbarlang nem egy, de lesz még olyan is, amellyel a világ összes kártyatanyáit le akarják főzni Küsztendzsében számithatnak a magyarokra, szerbekre, a törökökre, a bolgárokra és főkép az oroszokra, akik a gyönyörű Krimiából tavasz végén vonulnak föl a kontinens nyugati részeibe. Minek utaznának Monakóig, Trouvilleig, vagy ép Interlakenig? Szinaja pedig „az okos német", 1. Károly otthona, csakugyan*a világnak egyik legcsodásabb nyaralóhelye. Ott a Feles, a király villája, a Pelisor, a trónörökös nyaralója. Az egész diplomácia is oda menekül a bukaresti bőség elől s pazar kójlakok épülnek a Bucsesz alján. Tudni kell, hogy annak idején a koronázáskor százezer lei nemzeti ajándékot ajánlottak föl a királynak, de ő szerényen visszautasította s inkább egy kis földet kért, amit „ugy se használhatnak semmire." Megkapta Szinája vidékét, egészen a magyar határig. Ma Romániának ez a része — főkép Azuga és Bustent — teli van óriás ipartelepekkel, virágzó gyárakkal, rengeteg petróleumforrást tártak föl és — mindenütt Károly király a főrészvényes. Hatvan milliónál többet jövedelmezett neki eddig a „vad és használhatatlan" terrénum. Szinaját meghagyta nyaralóhelynek és itt a gazdag bojárok, a diplomaták és mások tőle vásárolnak minden talpalattnyi telket s az övé a modern hotelek, pazar vendéglők és kávéházak bérösszege. Most aztán még csak játékbank kellett. De Kosztineszku miniszter terve kipattant, mielőtt végleg nyélbe ütötték volna és az ellenzék kellemetlen agitációba fogott. Kiderült, hogy Marquet óriási összeget ajánlott föl vesztegetésre s az ellenzéki akció annyira hevessé vált, hogy a tervet ad akta tették. Szinleg a kaszinó-kormány — igy nevezték el a Brafianw-minisztériumot — meg is bukott. De azért meglesz a játékbank. Szinajában már leromboltak két-három épületet s elkészültek a többmilliós uj kaszinó terveivel. Küsztendzsében már virágzik a játékbank. A forma szerint maga a város csinálta meg. Kidolgozott egy tervet s beküldte a minisztériumnak, amely persze jóváhagyta. A városi kaszinó állami kölcsönnel gyorsan fölépült, igazán remek épületkolosszus. Sziklás helyen, a tengerbe építették s a kifosztott embernek nagyon megkönnyítik a dolgát: a poétikus fekvésű terraszról egyenest a tengerbe ugorhat. A kaszinó bérlője egy Heitz nevü belga származású ember, akinek Bukarestben kávéháza is van, a Café de Paris. A belépés ép oly egyszerű formalitásokhoz van kötve, akár Montekarlóban; aki lefizetett két leit, az elveszítheti akár az egész vagyonát. Különben nagyon szép szálló, nivós szinház, kabaré, klasszikus koncert, jattklub és mindenféle sporttelep van a tengerparton, amint nálunk is tervezik a Margitszigeten. Kevésbé simán ment a dolog Galac mellett, egy szintén gyönyörű fekvésű üdülőhelyen, amelynek Rimnicul-Sarat a neve. A polgárok itt lázongani kezdtek a roulette ellen, de a kormány nem akarta visszavonni a koncessziót. Igazi balkáni eset történt azután, pár nappal ezelőtt. Egy sötét éjszakán ellopták a játékbankot, az egész fölszerelést. A tettes ismeretlen. Minthogy pedig a roulette-masinákat stb. Parisból kell hozatni, legalább bárom-négy bét múlik el a fölszerelés pótlásáig és — addig vége a szezonnak. A romániai kávéházakban — egyáltalán bármely nyilvános helyen — tilos minden kártya. Az úgynevezett kommersz-játék is. A furfangos románok teliát egy-egy kávéház különtermét egyszerűen kinevezik kaszinónak s ott zavartalanul kártyázhatnak és forgathatják a roulettet. A román talán a legkártyásabb faj, a Kis-Páris pedig tele van pazarlókkal, francia kokottokkal, telivéres fogatokkal, elegáns szélhámosokkal és nemzetközi kártyalovagokkal. Nemzetközi politika a színpadon. — Schaw Bemard nyilatkozata. — Schaw Bemard, az angoloknak ma kétségkívül legnépszerűbb drámairója, nem a legkeztyüsebb kézzel szokott hozzányúlni azokhoz a társadalmi és politikai kérdésekhez, amelyeket darabjaiban éles szatírával ostoroz. Emiatt természetesen állandóan elégedetlenkednek azok, akiknek rovására Schaw a közönséget mulattatja. Legutóbbi darabjával azonban, amelynek cimét Ujságkivágások-nzk lehetne* forditani, valósággal nemzetközi feszültséget idézett elő Anglia és Németország között. Az angolellenes német törekvéseket és a németellenes angol politikát karrikirozza kíméletlenül olyan személyeken keresztül, akiket — bár nevük a darabban el vannak ferdítve — lehetetlen föl nem ismerni. A darab szinrehozatala elé Angliában is akadályok merültek, az osztrák cenzúra azonban egyenesen betiltotta a darab előadását, pedig a bécsi Theater an der Jozefstadt-ban már a próbák is javában folytak. De Schaw nem nyugodott bele egyszerűen ebbe a betiltásba és ma a Neue Freie Presse-ben a következő nyilatkozatot közli: Mint az Újságkivágások cimü darab szerzője — meg vagyok győződve, s velem együtt Angliában mindenki, akinek a darab betiltásáról tudomása van, hogy az előadás megtiltása attól az angolellenes párttól ered, amely állandóan az Angolországgal való feszült viszonyt szitja, épen ugy, mint ahogy viszont egy bizonjos angolországi párt állandóan a németség ellen izgat. Darabomban pedig épen azt tűztem ki föladatul, hogy ezt a pártot nevetségessé tegyem és igazoljam, mennyire távol él az angol nép a párt törekvésétől. Ez a törekvésem teljesen sikerült is. — Igaz, hogy az angol cenzúra is talált kifogásolni valót darabomon. Arra hivatkozott, hogy Mitsener, a darabban szereplő németellenes generális, nem lehet más, mint Kitsener tábornok, ámbár a darabban szereplő tábornok határozottan egy teljesen más tipusu, rég elhalt veterán karrikaturája volt. Ez a kifogás azonban egyszerű névváltoztatással hamarosan elesett. — Most rájöttem arra, hogy az osztrák cenzúra is ezt kifogásolja. Mindenesetre nehéz lesz az angol publikumot meggyőzni arról, hogy a kedves osztrák figyelmesség, amellyel Kitsener lordot védeni akarja, alapja a betiltásnak, különösen akkor, amikor Kitsener maga se lát a darabban semmi kivetni valót ős mikor a névhasonlatosság könnyen megváltoztatható. — Mindenesetre biztosithatom az oaztrák cenzúrát, hogy nagyon téved, mikor azt hiszi, hogy az Újságkivágások betiltásával az ango. lóknak kedveskedik. Sőt ellenkezőleg, biztosithatom az osztrák cenzúrát, hogy szándékát nagyon is félre fogják érteni. Sourmayer 1911, szeptember 4-én. B Bemard Schaw. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 10, vasárnap d. a.: Kornevillei harangok. „ 10, vasárnap este: A millió. „ 11, hétfő Luxemburg grófja, operett „ 12, kedd A millió, bohózat. „ 13, szerda A kis cukros, vígjáték. „ 14, csütörtök A cigányszerelem, operett. „ 15, péntek Millió, bohózat „ 16, szombat Babuska, operett. (Először.) „ 17, vasárnap d. u.: A testőr, vigjáték. „ 17, vasárnap este: Babuska, operett. (Másodszor.) Fodor Ella debutje Budapesten. (Saját tudósítónktól.) A szegedi szinház uj rezsimjével uj társulat vonult föl a szegedi szinház színpadára. Szélnek eresztették a közönség dédelgetett kedvenceit rideg üzleti érdekből vagy művészietlen kicsiségből. A régi társulat tagjai más színházakba szerződtek, ahol egyiknek-másiknak már forró, zajos sikere volt. Az elszerződött tagok közül Fodor Ella csütörtökön este debütált a fővárosi Budai Színkörben. Kazaliczky Antal |rj drámájának, a „Változó szerelem"-nek vezető női szerepét kreálta. Alakításával már első este meghódította a budapesti közönséget, amely osztatlan figyelemmel és tetszéssel kisérte művészi játékának minden momentumát. A művésznő impozáns megjelenése, kellemes, üde csengésű orgánuma és intellektuális játéka nem tévesztette el a hatást. Miivészi, finom megértéssel súlyt ad minden szavának és az érzések tobzódó viharában diadalmasan bontakozik ki az egyénisége. A játékában nincs semmi affektáltság, öntudatosan, gyönyörűen beszél, őszintén érez. A fővárosi sajtó kritikája egyértelrrifileg konstatálta, hogy Fodor Ella művészete nagyrahivatott és hogy kiválóan értékes erőt nyert benne a Krecsányi-társulut. A budapesti lapok kritikájából itt közöljük a szemelvényeket: Budapesti Hirlap: Fodor Ellában, aki a feleséget játszotta, igen használható tagot nyert a társulat. Intelligens, tannlt színésznő. Természetes beszédű, rokonszenves. Máris meghódította a közönséget. Világ: A „Változó szerelem"-ben volt néhány hálás szerep és ilyen jirtott elsősorban Fodor Ellának, aki kitűnő drámai színésznőnek bizonyult. Az Újság: Fodor Ella, akit Szegedről a legjobb hirek előztek meg, nagyon talentumos és rendkivül kellemes orgánnmu színésznő. Magyar Nemzet: Az uj tagok közül Fodor Ellában kitűnő tehetségét nyert a társulat. Üde játékával, kellemes orgánumával teljes tetszést aratott. Egyetértés: A főszerepet, Mariettát, a színház uj drámai hősnője, Fodor Elle játszotta. Első debütje kitűnően sikerült. Egynéhány megrázó jelenetben megkapóan reális alakítást nyújtott, amit a közönség zajos tapssal honorált,