Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-03 / 202. szám

6 ftiPXMA.ÖY ARORSZÁG 1911 szeptember 3 nek és ezt egy levélben meg is irták Schwartz Rudolfnak. Tegnapelőtt azután megint összeültek a munkaadók és a munkások megbízottai az iparkamarában tanácskozni. Hosszas tárgyalás után létre is jött a megállapodás a következő alapon: A fölszabadult segéd hat hónapig megegyezés szerinti munkabért kap. Hat hónapon tul a fizetés minimuma óránkint huszonnyolc fillér, amely fokozatosan emelkedik. Ez a megegyezés november tizenötödikén lép életbe, addig a munkások a béremelésnek felét kapják. A vitás kérdésekben munkásokból és munkaadókból álló vegyes bizottság dönt. A többi követelést a munkaadók nem teljesítették. A munkaidő leszállításához azért nem járultak hozzá, mert a többi rokonszakmánál, igy az építőiparnál is kilenc és fél óra a munkaidő. Ugy a segédek, mint a mesterek megbízottai közös munkarendet dolgoznak ki, amelyet minden mühelybeíi kifüggesztenek. Kölcsönösen kötelezettséget vállalnak a munkarend pontos betartásáért. A megállapodást tegnap este irták alá a munkások és munkaadók megbízottai és a béke, amelyet mind a két fél egyformán óhajtott, helyreállt. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 3, vasárnap d. u.: Cigánybáró, operett. „ 3, „ este: Lajos király válik és A fejedelem, szinmii. Bródy „ 4, hétfő Luxemburg grófja, operett. „ 5, kedd Testőr, vígjáték. „ 6, szerda Kornevillei harangok, operett. „ 7, csütörtök Lajos király válik és A fejedelem, szinmii. „ 8, péntek d. u.: Kis lord, énekes vígjáték. „ 8, péntek esté: Cigánybáró, operett. ., 9, szombat Millió, bohózat. (Először.) Bródy két darabja. .4 fejedelem, dráma egy felvonásban; Lajos király válik, idill egy felvonásban, — irta Bródy Sándor. Szombaton este szezonnyitó előadáson mutatták be a szegedi színházban. Az egész este sokkal vidékiesebb volt, mint aminővel sújtani szabad bennünket, lelkes, szerelmes, elnéző, jó szegedieket. Nyolc óra után néhány perccel megszólalt a zene és nyolc perccel fnült él negyed kilenc, amikoaz üj igazgató frakkosan a függöny elé lépet+ és elszavalt egy beszédet. Soha ennyi álpáth osszál nem szólt hozzánk Almássy erről a színpadról, mint most, amikor a saját igazságait akarta elmondani. Utána, görögtüzes jelenet következett görögtűz nélkül, a Himnuszt énekelte az egész társulat és felállt az egész közönség. A földesurat fogadják igy a faluján, ennyi széles gesztussal, ennyi laikus szavazással, ennyi nővel, ennyi úrral, ennyi hiábavaló és pompázni akaró koldus ceremóniával. Minek is volt ez az első esti háromnegyedórás komédia? Elhisszük, hogy Almássy tír életében nagy jelentősége van a mai napnak. Azt csak senki sem akarja állítani, hogy a mi életünkben, vagy a színház életében is ugyanilyen nagy jelentősége van. Miért ágyút durrogtatni ha egy igazgató születik s különösen miért durrogtatja az ágyút maga az -újszülött'? És ami a fődolog: kár volt ebben a melegben ilyen naiv és vidékies ünnepélyességgel kifárasztani a közönséget akkor, amikor az a kivételes élvezet várt rá hogy a legaranyosabb, a legerősebb, a 1«j«ri Mentumosabb magyar iró két darabjában gyönyörködhessék. Végre kilenc órakor ide is eljutottunk és igazán sajnálatos, hogy ennyil kell elmor latiunk bevezetésül, de amikor a szinház dii iktorsága igy csinálta?! Bródy Sándornak legelső szinpadi müvei a most előadottak, már ebből a szempontból is érdekesek. S percről-percre jobban meglepődünk : igazi Bródy-stílus, a rembrandti reális megfigyelések, az elragadó romantika szövik át az egészet. És történelmi darabok is a szó kitűnő - értelmében. Érezzük, mennyire uj utat tapos az iró a két egyfelvonásosban. A fejedelem, dráma. Lendületes, tragikus erővel teljes. Lélektanilag mintaszerű. Bethlen Gáborról szól és az ő asszonyáról. A fejedelem öregességéről, elpusztuló férfiasságáról és az ő asszonyának kitűnő asszonyiságáíól. Bibliai hangulattal kezdődik, az öreg diák szent igéket idéz, közben elárulja fejedelmi asszonyának hűtlenségét. A fejedelem leselkedés után mindenre rájön, az asszony szeretőjét megöleti. Következne a Brandenburgi Katalin fejedelemné, aki hóditó aszszonyiságával, furfangjával mindent keresztülvisz: a fejedelem vagyonával, kincsével veszi meg a hűségét, amig — rövid ideig — él. A Lajos király válik nem ilyen véres és sötét hátterű. Nagy Lajos királyról szól, akinek válnia kell a feleségétől, mert mind a három gyermeke leány s nincs trónörökös. Bájos, derűs jelenetek után aztán a király megszökteti a zárdából a saját feleségét. Nem a'tehetségében pompázó Bródy munkája ez a két darab, de azért fölötte érdekesek. Mellettük persze feszült érdeklődéssel vártuk az előadást, a majdnem uj társulat előadását. Nemhogy Almássy nagy Ígéreteit, de a mi szerényebb várakozásunkat sem elégítette ki. Meg kell kövezni azt az embert, aki állítani meri, hogy ez az előadás — amelyre pedig csak tehetségük javával készültek a színészek — baladást, emelkedést jelent az eddigiekhez. Az egyes szereplőkkel még nem kívánunk foglalkozni, nem akarjuk megnevezni azokat, akik ma is akadoztak. Az első estén. Amikor ilyen primitív baklövések vannak, minek beszélni arról, hogy például a darab szellemének és történelmi korának megfelelő stilizálásról ezen a színpadon semmit sem tudnak, hogy hiányzott az egységes játékstílus és még sok minden, aminek nem lett volna szabad lennie. Ennyit arról, ami az első estén a szinpadon 'örtént. A nézőtérről is van mondani valónk. A közönség bámulatosan fegyelmezetlen. Bródyt sokat tapsolták, kár. hogy a nagy iró elől — ba nem is szándékosan — a „megnyitás" kicsinyes formaságaival elhalászták -sak egy pillanatra is a közönség egész egyetemének minden érdeklődését. * Bródy Sándor fojolvasósn. Érdekes és minden tekintetben kivételes esemény lesz vasárnap este a szegedi szinházban. Bródy Sándor tart irodalomtörténeti előadást a két darabja között levő szünetben. Nem mindennapi eset Bródy tói föl olvasást hallani, mert a Mester — igy mondják néhányan — esküdt ellensége a szónak. Hosszn irodalmi pályafutása alatt alig-alig is beszélt nyilvánosság előtt. Valamikor, ugy hét-nyolc év előtt a budapesti Urénia-szinházban, ahol órahosszan csevegett az ő szellemes és hóditó modorában az igazán diszes közönség teljes gyönyörére. A szegedi szenzációs irodalmi eset nemcsak Szegeden, de Budapesten is széleskörű érdeklődést keltett, különösen irói körökben. Többek között Szép Ernő és Kéry Pál irók, Fenyvessy Emil, a Vígszínház művésze, eljöttek Szegedre. Ez utóbbi 'a Fejedelem címszerepét fogja, játszani a Vigszinbázhan. Lerándult még Joób Dániel, a Vig,színház zseniális rendezője is, aki Bródy ma bejutatott darabjait fogja rendeeín a Vígszínházban. Xft emiitjük meg, hogy a magyar irodálóúi kiváló jelesei .• Vövétl-e A táv iratot küldjék Bródynak szegéi'i bernit siója alkalmából: Drága Sándoriinjc! Üdvözlünk szívből s rajtad keresztül Szegi det és szinházát mely kori ;k magasán á", amikor mag-ék .z . vállá e . orfc megelőzött kis remo&elé. aidet. Ignotus, Leng jél Menyhért, Hatvauj Lujos. * Operaelőadások. Az idei szinióvad folyamán Almássy Endre, a szegedi szinház igazgatója, az eddiginél jóval több operaelőadást szándékozik rendezni. Az első operaelőadás az idén A pillangó kisasszony lesz, amelynek reprizóre már folynak a próbák. A pillangó kisasszonyt R. Nagy Aranka, Surukit Kovács Hanna, Pinkerton hadnagyot Thorma Zsigmond, Charplesst pedig Oláh Gyula fogja énekelni. Az operát szeptember közepén játszák. * Lengyel Menyhért uj darabjai. A „Taiíun" szerzője az idei szinházi szezón számára két uj darabon dolgozik. Az egyiknél szerzőtársa is van, Bírd Lajos. Ez a darab történeti dráma lesz ós ezt a szerzők a Nemzeti Színháznak szánták. Lengyel másik darabja, amely kétségtelenül a Vígszínházban fog szinrekerülni, vígjáték és két erősen komikus női szerep lesz benne. * Párisi sziniiázak bevétele. A francia színigazgatók egyesülete most tette közzé az elmúlt szezon pénzügyi statisztikáját. Párisban ma hatvanöt szinház van. Ennél többel csak London rendelkezik, de az angol főváros színházainak nagyobb része orfeum, music ball és más efféle. A párisi színházak az 1910—11. évadban bemutattak nyolcszáz újdonságot- A bevétel összesége 27,730,062 frauk. Szerzői jog dij fejében kifizettek 3.487,685 frankot. A hangversenyek 5.380,081 frankot jövedelmeztek. * Rákóczi-szobor Zomborban. A zombori Rákóczi-szobor biráló-bizottsága, Vértesi Károly elnöklésével megtekintette Jankovich Gyula Zombor számára rendelt Rákóczi-szobrának mintáját. A bizottság egyhangú véleménnyel állapította meg, hogy az emlékmű sikerült alkotás, a mintát átvette s a bronzbaöntósre való engedelmet megadta. A szobrot Zombor főterén állítják föl a jövő óv tavaszán, országos ünnepség keretében. Bővebben a helyi lapok legközelebbi "•.:•-. 1 . - számaiban. 1 . - . . ewyork nagykávéház. Naponta mozgófénykép újdonságok felvételei kerülnek bemutatásra. MŰSOR: Felhenburgi hajógyár, látváoyos. A papucshős, komikus. A muzsikus leánya, dráma. Egy cseléd, kinek sok az udvarlója, humor. „Vessdetta" vagy siciliai parasztbecsület, szines dráma Fazókleső. komikus. Lovagló iskolaImpperben, szines, term. A tenger alatt járó hajó. Újdonság! Szenzációs sláger, dráma. Hideg Büfioe. flsöiendii hóvéíióii italok. Naponta RftCZ MISKA zenekara hangversenyez. Szíves pártfogást kér _ Paíteoviís Andor, kávés. < a berlini fogtechnikán és fogklinikán képesítve FofjMiüterme Kossuth L.-sugárut 4. Készit mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is, Bármiféle javítás 6 éra alatt elkészü nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely.